Tényleg befogadtunk közel-keleti keresztényeket – és sokan másokat is

2015. szeptember 22. 13:16
Hiába nem látta a kopt keresztényeket a magyarországi vezetőjük, mégsem hazudott Balog Zoltán Emmi-miniszter. Utánajártunk: a Közel-Keletről és Észak-Afrikából érkezve 800-an állampolgárságot, 1800-an menedékjogot vagy annak valamilyen formáját, ötezren pedig idegenrendészeti tartózkodási jogosultságot szereztek Magyarországon az utóbbi időszakban. Legálisan, törvényesen, mindenki megelégedésére. De a legtöbben valószínűleg tovább is álltak Nyugatra. Riportunk.

Hazudott Balog Zoltán? Nem hazudott Balog Zoltán? – ezt a kérdést latolgatja a magyar sajtó azóta, hogy az Emmi-miniszter szeptember 8-án egy párizsi konferencián az MTI beszámolója szerint kijelentette: Magyarország 2013-2014-ben ezer keleti keresztény családot befogadott Irakból és Egyiptomból, a nyilvánosság kizárásával, biztonságos módon és a magyar állampolgárság megadásával, azzal a lehetőséggel, hogy bármikor visszatérhetnek az eredeti lakhelyükre. Főleg azután lettek nagyok a kérdőjelek, hogy a magyarországi kopt egyház vezetője a Magyar Nemzetnek néhány napja elmondta: máig nem találkozott ezekkel a kopt családokkal, márpedig ha itt lennének, biztosan felkeresték volna a templomot. 

A kép árnyalását nem segítette, hogy az Emmi eleinte elzárkózott a pontos információk megadásától. „A családok háborítatlansága érdekében döntöttünk úgy, hogy a folyamatok a nyilvánosság (köztük a sajtónyilvánosság) kizárásával történjenek meg, s ez a jövőben is így maradjon”írták a 444 kérdéseire. 

A Mandiner most megszerezte a pontos kimutatásokat és a befogadás módjáról is megbízható információt sikerült szereznie. Kijelenthetjük: Balog bejelentése és a kopt keresztény vezető állítása egyáltalán nem zárják ki egymást, egyszerre lehet igaz mindkettő. 

Balog a hétvégén az ATV Szabad szemmel című műsorában mindenesetre igyekezett árnyalni a képet. „Én keleti keresztényekről beszéltem, és egyébként nem csak keresztényekről, hanem családegyesítésben... Ide menekülőknek, többeknek adtunk összesen a 2010-15-ig terjedő időszakban. Nem ezernek, hanem több ezernek adtunk ki. Ebben benne vannak nem csak egyiptomiak. Én nem beszéltem Egyiptomról. Nem csak koptok. Benne vannak irániak is jelentős számban...”.

Ami tehát az állampolgárságok kiadását illeti: Magyarország valóban adott ki titokban ilyeneket egyiptomi keresztényeknek is, habár ez önmagában még nem ezres vagy több ezres tétel. Hagyományos honosítás keretében az elmúlt öt évben 573-an szereztek magyar állampolgárságot, közöttük az a 216 kopt keresztény is, akiket olyannyira keres a magyar sajtó és helyi egyházfőjük is. 

Kormányzati forrásaink szerint egyszerű a magyarázata annak, miért nem leli őket senki. Azért nem, mert nincsenek itt. Akár csak az illegálisan ideérkező migránsok, a legálisan jövők sem tekintik célországnak Magyarországot, jó eséllyel tehát rögvest távoztak Nyugatabbra, olyan országokba, ahol nem csupán néhány száz fős kopt közösség él. Magyar állampolgárként ezt minden további nélkül megtehetik: szabadon mozognak az EU-ban. 

Állampolgárság rendkívüli eljárásban

Az állampolgárság megadása rendkívüli eljárásban egyébként teljesen törvényes. Kérelemre honosítható nem magyar állampolgár, ráadásul ha nemzeti érdek fűződik hozzá, nem is kell betartani az összes szabályt. Kettőt azért igen. Egyrészt a magyar jog szerint büntetlen előéletűnek kell lennie, és a kérelem elbírálása idején ellene magyar bíróság előtt büntetőeljárás nem lehet folyamatban, másrészt a honosítása Magyarország közbiztonságát és nemzetbiztonságát nem sértheti. 

Mivel a 152/2014-es, a kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló kormányrendelet a honosítási eljárásban állampolgársági ügyekért felelős miniszterként a miniszterelnök általános helyettesét jelöli ki, ez Semjén Zsolt asztala volt. Az ő előterjesztésére a köztársasági elnök dönt az állampolgárság megadásáról. 

De ha nem is az ő asztala, hogyan került akkor Balog a történetbe? Miért ő jelent be ilyeneket?

Forrásaink szerint erre is egyszerű a válasz. A miniszter párizsi konferencia-fellépése már régen le volt fixálva, a Magyarországot azonban épp akkor már kőkeményen idegenellenesként, befogadásra képtelenként feltüntető összeurópai politikai- és sajtóhangokra pedig valahogyan reagálnia kellett, ezért elkérte az adatokat Semjén Zsoltéktól. Semjénék pedig odaadták azokat. 

Menekültek, oltalmazottak, befogadottak

A cél tehát az volt, hogy Balog megmutassa: aki bajban van és legálisan kér segítséget, azon Magyarország, ha tud, segít, méghozzá törvényes keretek között. A helyzet valóban ez. Ezekben az esetekben ugyanis valóban lehetőség volt a nemzetbiztonsági vizsgálatra, hiszen a koptok és más keletiek nem drótvágó ollóval felszerelkezve, papírjaikat viszont elveszítve jelentek meg Röszkénél, hanem még otthon, a magyar nagykövetségek valamelyikén adták be kérelmüket. Követségi és egyházi vonalon informálódhatott tehát róluk a magyar nemzetbiztonság és az államigazgatás. Nem a koptok szereztek csak állampolgárságot: egyszerűsített honosítás keretében 349 fő lett hazánkfia, döntő részben Szíria, Jordánia és Egyiptom területéről. Velük együtt már majdnem összejön az ezer fő. 

De hogy jön ki a több ezer, akikről Balog a Szabad szemmel című  műsorban beszélt?

Nos, úgy, hogy nem csak állampolgárság megadásával segített a magyar állam: Észak-Afrika és a Közel-Kelet térségéből az elmúlt öt évben 565 fő kapott menekültstátuszt Magyarországon, 1205-en oltalmazottit, 97-en befogadottit – főleg Szíriából, Afganisztánból és Szomáliából. Értesüléseink szerint a 2014-ig Afganisztánban a magyar csapatoknak dolgozó helyiek, főként tolmácsok egyikén-másikán is segített így a magyar állam.

Irániak tartózkodási engedéllyel

Ha a különféle tartózkodási jogosultságokat, engedélyeket is megnézzük, azokkal együtt bőven kijön a több ezres szám az elmúlt két-három évet tekintve is, nem hogy az elmúlt öt évre. A legjelentősebb tömeget ebben az összefüggésben sem az egyiptomi kopt keresztények teszik ki. Hanem az irániak. A 17 295 kiadott tartózkodási engedély csalóka, hiszen ebben többször is szerepelhet ugyanaz a személy (bizonyos engedélyeket meg kell hosszabbítani), de az látszik: magyar állampolgár családtagjaként 1133-an kaptak tartózkodási jogosultságot, további 841 fő pedig állandó tartózkodási kártyát kapott. Nemzeti letelepedési engedély 817 főnek jutott a régióból az elmúlt öt évben.

Összesítve: nagyjából ötezren kaptak valamilyen idegenrendészeti tartózkodási jogosultságot az említett időszakban. 

Tehát 800-an állampolgárságot szereztek, 1800-an tehát menedékjogot vagy annak valamilyen formáját kapták, ötezren pedig idegenrendészeti tartózkodási jogosultságot. Ez uszkve 7600 fő Észak-Afrikából és a Közel-Keletről az elmúlt öt évben. 

Legálisan, törvényesen, mindenki megelégedésére. 

Akit a részletes, országos és éves bontás is érdekel, alább közöljük a pontos kimutatásokat. 

 
 

Összesen 31 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

"Legálisan, törvényesen, mindenki megelégedésére."

Hallod Juncker úr?

Így kell.

Még mindig erősen kamuszagú történet. De ha mégsem: békés országból érkező iráni és egyiptomi keresztényeknek állampolgárságot adtak, hogy tovább állhassanak Nyugatra? A valódi háború elől menekülő szíreket meg elutasítják? Tényleg teljesen elment az esze a kormánynak?

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés