Lázár: Folyamatosan anyáznak bennünket

2015. szeptember 10. 18:05
Jövő kedden, a bevándorlással kapcsolatos több törvénymódosítás hatálybalépésének napján fog tárgyalni az Országgyűlés a bevándorlás okozta válsághelyzet kihirdetéséről – jelentette be Lázár János, aki azt is elmondta, hogy mégsem valósítják meg az eredetileg tervezett, Szerbia felé nyitott tranzitzónákat a déli határon, mert nincs értelmük.

A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kihirdetésére tett javaslatot a Belügyminisztérium a kormánynak, a kabinet jövő keddi ülésén dönt erről – mondta Lázár János a Kormányinfo címet viselő szokásos csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján. A Miniszterelnökséget vezető miniszter arról is beszélt, hogy mégsem lesznek Szerbia felé nyitott tranzitzónák Magyarország területén.

Lázár János bejelentette: a kormány a befogadóállomási kapacitás bővítését tervezi a következő két hétben a bevándorlók folyamatos és biztonságos ellátása érdekében. Orbán Viktor miniszterelnök arra utasította Pintér Sándor belügyminisztert, hogy legalább további 2-3 befogadóállomás felállítására tegyen javaslatot.

Nem lesznek félig nyitott tranzitzónák

A Miniszterelnökség vezetőjének tájékoztatása szerint az idén eddig 176 ezer illegális bevándorló lépte át a határt. Lázár közölte: a nemzetbiztonsági kabinet kap olyan jelzéseket, hogy erősödik a térségben a szervezett bűnözői körök tevékenysége, és a terrorveszély lehetősége is nő Magyarországon. Elmondta: szeptember 15-én 0 órakor új időszámítás kezdődik, akik továbbra is a magyarországi útirányt választják, azoknak tiszteletben kell tartaniuk a törvényeket és a hivatalos belépési pontoknál kell jelentkezniük. A határátkelőn lesz lehetőség a menekültügyi kérelem benyújtására, a jogerős elbírálásig – ami legfeljebb 12-14 nap – jogi védelmet és ellátást biztosítanak az érintetteknek.

A miniszter ezzel kapcsolatban több kérdést is kapott a határ mentére tervezett tranzitzónákról, amikre válaszul kijelentette: Szerbia felé nyitott tranzitzónák nem lesznek Magyarország területén, mert nincs értelme ezek felállításának. Kétfajta csoport lesz a határon: olyanok, akik beadták a menekültkérelmet - őket befogadóállomásokra vihetnék, ugyanakkor az országban szabadon mozoghatnak -, a többiek Magyarország határszélén, illetve Szerbiában várakoznak majd. Az ő ellátásukból Szerbiának is ki kell vennie a részét, és ehhez civil szervezetek – a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet és a Magyar Vöröskereszt – közreműködését is kéri a kabinet.

Beszámolt arról is, hogy a műszaki határzár kiemelt sebességgel épül, az október 31-i határidő akár egy hónappal is lerövidülhet. Az elmúlt időszakban napi 10 kilométer épült. Egy kérdésre azt is mondta, hogy szeptember 15-ig el kell készülnie a határzárnak Röszkénél, a vasúti sínen is. Tudatta továbbá: szeptember végén lehet meg az a törvényi felhatalmazás, ami a migrációs válsághelyzetben bizonyos többletfeladatokra hatalmazhatja fel a honvédséget.

Visszautasított kijelentések

A tárcavezető visszautasította azokat az állításokat, amelyek szerint a kormány nem bánik emberségesen a bevándorlókkal. A bevándorlók ellátása nemcsak jogi, hanem erkölcsi kötelesség is – hangsúlyozta a miniszter, aki azonban kiemelte, hogy nem a segítséget viszik az emberekhez, hanem őket szállítják a segítségnyújtási pontokhoz. 

Werner Faymann osztrák kancellárnak a magyar kormányra és Orbán Viktor kormányfőre vonatkozó kijelentéseit Lázár János vérlázítónak, minősíthetetlennek nevezte. Jelezte ugyanakkor, Orbán Viktor kész arra, hogy Budapesten fogadja az osztrák kancellárt. A miniszter Németországra is kitért, és azt mondta, reméli, hogy emberiességi szempontok, nem pedig a német ipar olcsó munkaerővel való ellátása vezényli a berlini kormány bevándorláspolitikáját.

A kvótarendszer nem lehet diktátum

A nemzetközi sajtóban nyilatkozó nyugati politikusok Magyarországgal kapcsolatos bírálataira úgy reagált: „folyamatosan anyáznak bennünket”, amivel szerinte a kvótarendszer elfogadására és egy nagy magyarországi menekülttábor létrehozására akarnak nyomást gyakorolni.

A kvótarendszer tervéről úgy nyilatkozott: nem zárkóznak el az ésszerű vitától róla, de először alapkérdésekben kell egyetérteni, például abban, hogy az elsődleges cél Európa határainak megvédése. Azt a diktátumot, amelyet az európai nagyhatalmak közül többen is Magyarországra akarnak kényszeríteni, a kormány nem fogja elfogadni, tartva magát a visegrádi négyekkel kötött megállapodáshoz és az európai tanácsi csúcson hozott döntéshez – hangoztatta.

A tárcavezető azt is kiemelte: a kormány teljes egészében elutasítja azt az úgynevezett hot spotokra vonatkozó felvetést, hogy az Európai Bizottság kontrollja alatt álló menekülttábor jöjjön létre Magyarország területén. Az akár 100 ezres nagyságrendű táborra semmiféle esély és lehetőség nincs – jelentette ki Lázár János.

Összesen 77 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Na végre kezdünk jó irányba haladni. A lehető legnyugatibb részén kell a szerb határnak egy kaput nyitni és egy gyors folyosót, amin keresztül buszokkal kell szállítani Ausztria felé a tömeget. Aztán hátradőlni és kérni egy kávét.

Hopp, ez a dán férfi még le is köpi a menekülteket!
Szőnyi Szilárd / 2015.09.10., csütörtök 16:34

Európa új főgonosza a dán kormány, mely – a cicózást hírből sem ismerve – lezárta a határt a menekültek előtt. Ott egy köpködő férfi vált ki indulatokat, a kabinet pedig jól elmókázik az ENSZ-szel.

„Változnak az idők: Dánia még a magyar nemzetet is felülmúlta a görénységben” – posztolta ki tegnap Facebook-oldalára egy német baloldali, liberális férfi, Thomas König. Tette ezt a vészterhes történelmi korokat idéző intoleráns, előítéletes, kollektív bűnösséget megállapító kijelentést úgy, hogy tudhatta: ismerősei között magyar is található. Ez is jelzi, hogy az utóbbi napokban változóban van az európai közhangulat, és az Orbán-kormány mellett ma már a dán kabinet is össztűz alá került.

A skandináv állam ugyanis nemrég tájékoztató-kampányba kezdett a Közel-Keleten, melynek lényege: a menekültek, ha jót akarnak maguknak, messze kerüljék el Dániát. Az utóbbi 48 órában pedig egyre több hír érkezik arról, hogy a dánok lezárták a Németországgal közös határukat, és migránsokat toloncolnak vissza. Erre válaszul már meg is jelentek azok a bevándorlókat tájékoztató plakátok, melyek segítenek olyan útvonalat találni Svédországba, Norvégiába és Finnországba, amely elkerüli Dániát. És miközben nálunk egy menekülteket rugdosó operatőr ámokfutásáról készült videó borzolja – a természetesen undorító, ám a hazai fogadtatásra korántsem jellemző tett súlyát messze fölülmúlva – a kedélyeket, ott egy, a migránsokat köpködő férfiról készült fénykép „égett be a retinákba”.

Forrás: Information.dk

De vajon miért, hogy a világ legélhetőbbnek tartott bezzegországa, a tolerancia és liberalizmus jóléti fellegvára ennyire elzárkózik a most érkezők elől? Hasonló okok húzódnak meg emögött, mint amelyek más skandináv államokban ha lassabban is, de ugyancsak formálják a közhangulatot és a politikai cselekvéseket. Norvégiában, de még inkább Dániában egyre erősebbé vált a helyi, szélsőjobboldali idegenellenes párt, és a közéleti klímát egyre inkább ők határozzák meg. Júniusban aztán a választásokon az ottani mércével jobbközép Liberális Párt alakított kisebbségi kormányt, melynek viszont szüksége van az ellenzéki szélsőjobb szavazataira is, így a mostani intézkedéseket leginkább ennek az együttműködésnek a számlájára lehet írni.

Ez nem jelenti azt, hogy a kormány kizárólag a parlamenti kiszolgáltatottsága miatt szigorít a menekültpolitikáján, hiszen a választás előtt valamennyi párt a bevándorlás kisebb-nagyobb mértékű korlátozásával kampányolt. Most pedig, a nagy nemzetközi felháborodás láttán, a kabinet úgy döntött: ha nem fogad is be menekülteket, a segítséget pénzen váltja meg, és 10 millió dollár gyorssegélyt ajánlott fel az ENSZ segélyszervezetének a szíriai üldözöttek támogatására. Sokan persze ezt, a dániai viszonylatban bagatell összeget júdáspénznek tartják – még akkor is, ha a dán kormány 2011 óta 166 millió dollárt fordított már hasonló célokra.

Azon pedig még inkább háborog a világsajtó, hogy ilyen körülmények között az országnak volt képe megpályázni az ENSZ menekültügyi főbiztossága (UNHCR) vezetői posztját. A tisztségre – miután a jelenlegi főbiztos, a portugál Antonio Guterres mandátuma az év végén lejár – Helle Thorning-Schmidt idén júniusban leköszönt miniszterelnököt terjesztették fel. Ez a világ szemében alig kisebb impertinencia, mintha egyenesen magát Orbán Viktort javasolták volna. A szociáldemokrata – megismételjük: szo-ci-ál-de-mok-ra-ta!!! – pártelnök kormányzati bűnlajstromát olyan tettek súlyosbítják, mint a menekültügyi szabályok szigorítása, a kitoloncolás megkönnyítése, a „Ha Dániába jössz, dolgoznod kell!” szövegű elrettentő kampány, sőt, most tessék erősen fogni a fotelt, az Európai Bizottság menekültkvóta-rendszerének elutasítása.

Rajta kívül van még egy olasz pályázó, de a dánok azt mondják, a Mediterráneum után Skandináviának – értsd: nekik – kell adni azt a tisztséget, Már csak azért is, mert annak korábbi dán betöltője, Poul Hartling exkormányfő olyannyira közmegelégedésre végezte a munkáját, hogy 1981-ben Nobel-békedíjat is kapott érte.

Ide jutottunk:
Konrád György védelmébe vette Orbán Viktort
hírfaragó. 2015. 09. 10. 16:52

Orbán Viktor veszélyes tekintélyelvű politikát folytat, kiüríti a demokráciát, de ez nem azt jelenti, hogy alkalomadtán nem tehet helyes kijelentéseket is. A schengeni határt jobban kell védeni ezzel a cunamival szemben – mondta az író a La Repubblicának.

A határokat fenn kell tartani címmel közölt interjút Konrád Györggyel az olasz balközép napilap. Az író ebben elmondta, hogy a migránsáradattal szemben “Orbán fala kudarcot vallott (…) de nem könnyű alternatívát találni”.

Úgy fogalmazott, Németországgal ellentétben a magyaroknak nincsen szüksége képzett szíriai orvosokra és mérnökökre, mivel ha a magyar gazdaság erőre kap, a határon túli magyarok tudására is számíthat.

Németország és Európa rögtön elmarasztalja Orbánt, “ahelyett, hogy elgondolkodnának a sajátos magyar helyzeten, (…), politikai ellenfelemről van szó (…), de ez nem azt jelenti, hogy csak ostobaságokat mond” – szögezte le az író.

Megjegyezte, hogy a világon számos fal emelkedik, amely az illegális bevándorlást hivatott megakadályozni – derül ki az MTI lapszemléjéből.

Csak halkan kérdezem, hogy mi van a TTIP ügyében? Orbán és a kormány mélyen elkötelezettnek tűnik ennek aláírásában.

Mindez az országot jobban megroppantaná, mint maga a népvándorlás. A Fidesz népszerűsége most még emelkedik, de aláírja az amerikai diktátumot, akkor lehull a lepel.

A népvándorlás okán most mindenről nagy a hallgatás, ennek kommunikációja elfedi egyéb, de legalább ennyire fontos gondjainkat.

Csak halkan kérdezem, hogy mi van a TTIP ügyében? Orbán és a kormány mélyen elkötelezettnek tűnik ennek aláírásában.

Mindez az országot jobban megroppantaná, mint maga a népvándorlás. A Fidesz népszerűsége most még emelkedik, de aláírja az amerikai diktátumot, akkor lehull a lepel.

A népvándorlás okán most mindenről nagy a hallgatás, ennek kommunikációja elfedi egyéb, de legalább ennyire fontos gondjainkat.

Egyébként mi az akadálya annak, hogy buszozás közben vegyenek újjlenyomatot?

Tudja valaki, mit jelent a válság helyzet kihirdetése?

Lázár szerint a szervezett bűnözés és a terror veszély erősödése várható.
Rendkívüli jogi intézkedések várhatóak Lomniczy szerint.
Én, mint állampolgár meg azt gondolom, hogy nincs elég rendőr, mert eljöhet az az idő, hogy többen lesznek a migránsok, mint mi, valamint az egészségügy is nehéz helyzetbe kerülhet.

Figyelj, te elég jókat szoktál írni. Érdekelne, hogy kikre gondolsz!

Köszönöm!
Félek, lesz a rendőröknek dolga, sokszor be kell lépniük olyan épületekbe, amelyben valamilyen oknál fogva huzamosabban nem tartózkodik ott a tulaj.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés