Ennyit a plebejus demokráciáról

2015. augusztus 1. 9:49

Bakó Bea
Mandiner
Miközben Orbán Viktor globális problémákról levelezget a választóival, addig a Nemzeti Választási Bizottság kormánypárti többsége láthatóan mindent megtesz az ellen, hogy a magyaroknak esetleg tényleg a többsége kötelező erővel (nem csak amúgy „konzultálva”) dönthessen jóval konkrétabb, lokális kérdésekről – éppenséggel például a vasárnapi zárva tartástól.

A minap Orbán Viktor Tusványoson az egymillió-kétszázezer polgár által kitöltött konzultációs kérdőívek alapján kijelentette, hogy a „magyarok döntő többségének” nem ment el a józan esze, és a kormánnyal egyetértve ellenzi a bevándorlást.

Miközben Orbán Viktor globális problémákról levelezget a választóival, addig a Nemzeti Választási Bizottság kormánypárti többsége láthatóan mindent megtesz az ellen, hogy a magyaroknak esetleg tényleg a többsége kötelező erővel (nem csak amúgy „konzultálva”) dönthessen jóval konkrétabb, lokális kérdésekről – éppenséggel például a vasárnapi zárva tartástól.

Lassan már meg sem üti az ember ingerküszöbét a vasárnapi nyitva- vagy zárva tartásról szóló népszavazási kezdeményezések körüli kabaré, aminek során egymás után bénítják meg hónapokra az ügyet értelmetlenül megfogalmazott kérdésekkel béna ellenzéki minipártok, vagy a semmiből fölbukkanó ismeretlen „civilek”. Már épp szó nélkül hagytam volna a tragikomédiába hajló ügyet, amikor szombaton a miniszterelnök Tusványoson nekiállt arról értekezni, hogy mennyire egyetért a kormánnyal „a magyarok túlnyomó többsége”. Mondta mindezt 1,2 millió konzultációs kérdőív alapján: ennyien álltak ugyanis vele szóba bevándorlásról szóló „nemzeti konzultáció” során a nyolcmillió magyar választópolgár közül.

Szóval akkor kik is alkotják a „magyarok többségét”, és mikor méltóztatik a kormány kikérni az ő véleményüket?

Akkor indul érdekes módon, súlyos pénzekből plakátkampány, amikor az egésznek egyáltalán nincs tétje: gondolhatnak bármit a kormánnyal konzultáló vagy éppen a kérdőíveket messziről elkerülő polgárok a bevándorlásról, a kormány akkor is azt csinál, amit akar. A kerítést már elkezdték építeni azelőtt, hogy kihirdették volna a „magyarok” (pontosabban az egymillió-kétszázezer konzultáló magyar) túlnyomó többségének véleményét. És valószínűleg elkezdték volna akkor is, ha valami csoda folytán a manipulatív kérdések ellenére a válaszadók többsége mégis támogatta volna a bevándorlást. Tehát minek kellett akkor ez az egész vakítás a konzultációval meg a plakátokkal ennyi pénzért?

Persze a nemzeti konzultációs kirakatshow-nak már a korábbi epizódjai is elég idegesítőek voltak, de nálam a „konzultáció” most verte ki végképp a biztosítékot. Azzal, hogy amíg feleslegesen konzultálgat a kormány a választók alig több mint egy-nyolcadával összetett globális problémákról, aközben egy klasszikus népszavazási témát, a vasárnapi zárva tartásról szóló tök egyszerű kezdeményezések sorát blokkolja az NVB lehetetlen indokokkal. A vasárnapi zárva tartáson elég sokan berágtak, így nem is egy kezdeményezés érkezett a bizottsághoz: pont ez jelenti a problémát. Amíg ugyanis az adott témában egy kezdeményezést nem bíráltak el, addig nem lehet újabb kérdést benyújtani. Ez persze egy logikus szabály, hiszen ugyanarról a kérdésről végül is úgyis csak egy népszavazást fognak tartani, tehát minek bajlódjon az NVB több kérdéssel ugyanabban a tárgykörben? Érdekes, hogy az új népszavazási törvény kapcsán a hatályba lépésekor leginkább bírált szabályokkal a gyakorlatban nem volt semmi gond: például hogy már a hitelesítés előtt 20-30 támogató aláírást kell benyújtani, vagy hogy az NVI rögtön visszautasíthatja „az országos népszavazás jogintézményének alkotmányos céljával és rendeltetésével nyilvánvalóan ellentétes” kezdeményezéseket.

Ehhez képest viszont azt a teljesen helyénvaló szabályt, hogy ne kelljen ugyanolyan vagy hasonló kérdésekkel egyszerre feleslegesen foglalkozni, sikerült kifordítania és szelektíven alkalmaznia az NVB-nek, ennek köszönhetően pedig hónapok óta megy az időhúzás a vasárnapi boltzár ügyében. A legutóbb konkrétan arra a sajátos jogértelmezésre jutott a testület, hogy nem az adta be előbb a kérdést, akinek a kérdését előbb iktatták (történetesen ez az MSZP volt), hanem az, aki előbb ért a portára! Természetesen az ismeretlen magánszemély (illetve annyit lehet róla tudni, hogy Schmuck Andor pártjához köthető), aki előbb ért a portára, totálisan értelmetlen kérdést adott be, ugyanis mindenki számára pihenőnappá tenné a vasárnapot. Na most, a mindenkiben a mentősök, a tűzoltók, a rendőrök, az orvosok és a buszvezetők is benne vannak? Mert akkor megnézhetjük magunkat. De az NVB, majd jogorvoslat után a Kúria két hónapig elüldögélhet az első ránézésre is hülye kérdésen, és addig se kellett az MSZP kezdeményezésével foglalkozni. Az ellenzéki párt ugyanis arra még legalább képes volt – vagyis lett volna –, hogy a szabályoknak és a józan észnek is megfelelő és érthető kérdést nyújtson be.

Ez utóbbi nem volt elmondható a híres-hírhedt 19 kérdéses népszavazás kezdeményezőiről, akiknek nyakatekert kérdéseiből csak négy ment át a rostán: leginkább pont olyanok, amik olyan szinten nem érdekelnek tömegeket, hogy még a kétszázezer aláírást is nehéz lesz összegyűjteni, nem ám a részvételi küszöböt megugrani.

A vasárnapi zárva tartás ezzel szemben egész biztosan olyan téma lenne, amire könnyedén összegyűlnének az aláírások, tehát meg kellene tartani a népszavazást. Az már valószínű, hogy az 50 százalékos (egyébként irreálisan magas) érvényességi küszöböt nem érné el a részvétel (a vidékiek nagy része ugyanis nem csinál ebből akkora problémát, mint a budapestiek), de azért egy negyven-valahány százalékos részvétel melletti nagyarányú elutasítás bőven kinézne, és ez egyértelműen kellemetlen üzenet lenne a kormány számára. Ezzel persze nem akarna a kormány szembesülni. Még szerencse, hogy ott van az NVB, és szelektív jogértelmezéssel már a csírájában elfojtja az értelmes és esélyes népszavazási kezdeményezéseket – mint azt láthatjuk a vasárnapi nyitva tartás kapcsán hónapok óta. Eközben azért a testület nagyvonalúan átenged pár „ellenzéki civil” kérdést, nehogy szó érje a ház elejét: nyilván tömegek számára világrengetően fontos például a kamarai tagdíjakról vagy a tankötelezettségről szóló „ellenzéki civil” kezdeményezés – amelyek jó eséllyel már úgyis elvéreznek az aláírásgyűjtésen.

Van azonban még egy érdekes kezdeményezés, amit nem sikerült megfúrnia az NVB-nek, pedig akarta volna, méghozzá a költségvetési tabu alapján − a Kúria viszont megengedte, hogy elinduljon az aláírásgyűjtés a férfiak korkedvezményes nyugdíjáról. A Kúria szerint ugyanis ez nem költségvetési, hanem esélyegyenlőségi kérdés: ez az érvelés el is fogadható, bár ha már esélyegyenlőség, akkor – a jelenlegi nyugdíjrendszert elnézve – inkább a nőktől kéne elvenni a korkedvezményes nyugdíjat az egyenlőség jegyében, ahelyett, hogy a férfiaknak is adnánk; mert lassan nem lesz, aki ennyi nyugdíjat kifizessen. A férfiak kedvezményes nyugdíjba vonulásáról szóló kérdés itt és most azért érdekes elsősorban, mert jól rámutat egy másik okra, ami miatt feltehetően az NVB igyekszik betartani a népszavazási kezdeményezéseknek.

Ez pedig az, hogy a népszavazási kérdések megengedhetőségéről szóló végső döntés az Alkotmánybíróság hatásköréből a Kúriához került. Hogy miért fontos ez? Mert az Alkotmánybíróság egyértelműen egy politikai szerv: eddig is az volt, most meg még inkább az. A Kúria viszont a rendes bírósági rendszer része és független bírákból áll, nem pedig a parlament kétharmada által megválasztott pártkatonákból. Így pedig ellenáll a politikai nyomásnak és az Alkotmánybíróságnál függetlenebb módon, csak a jogszabályok alapján hoz döntést. A jelenlegi helyzetben sokkal inkább valószínű, hogy az NVB által elkaszált népszavazási kérdést utóbb mégis hitelesíti a Kúria; míg ha ez még mindig az Alkotmánybíróság dolga lenne, akkor erre jóval kevesebb esély lenne.

Hogy miért bízta akkor mégis a fideszes kétharmad a Kúriára a népszavazási kérdések elbírálását az Alkotmánybíróság helyett, annak – azon a jogi vitán túlmenően, hogy ebben az esetben alkotmányossági vagy törvényességi kontrollról van-e szó – kézenfekvő lehet a politikai oka is. Mivel úgyis 50 százalékra emelték a népszavazások érvényességi küszöbét, így szinte borítékolható, hogy úgysem sikerül összehozni egy eredményes népszavazást. Akkor meg hadd gyűjtögessék csak az aláírásokat, ha sikerül olyan kérdést kitalálni, ami nem ütközik tiltott tárgyba és még egyértelmű is. Itt ugye visszaköszön a nemzeti konzultációból ismert parasztvakító attitűd: érezhetjük a demokráciát, hogy megkérdezik a véleményünket, hiszen levelezhetünk Orbánnal a bevándorlásról és aláírhatunk egy-két népszavazási kezdeményezést, amiből a végén úgyse lesz semmi.

Csakhogy – amint a vasárnapi boltzárról szóló kérdések példája mutatja – közben mintha rájöttek volna, hogy egy ugyan csak „majdnem-érvényes”, de összességében elutasító népszavazás azért egy kicsivel mégis több lenne, mint a semmi.

 

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 111 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Tisztelt Bakó Bea!

Hibás logikával keresi a demokrácia problémáit. Talán abból kellene kiindulni, hogy egyesek azzal kampányoltak, hogy a választópolgárok ne nyilvánítsanak véleményt, ne küldjék vissza, vagy tépjék össze. Nos ez a demokrácia ellenes tevékenység.

A számháborúra pedig semmi szükség, főleg úgy, hogy manipulált számokhoz viszonyítanak.

Nyolc millió szavazásra jogosult állampolgár van, aki megkapta a kérdőívet. Tények bizonyítják, hogy ebből a nyolc millióból 5-6 millió közötti szavazatra jogosult vesz részt. Talán ehhez kellene hasonlítani a kérdőívek visszaküldésének a számát és ezen belül megnézni az arányokat és nem az összes szavazásra jogosult létszámhoz hasonlítani.

Mindenkinek lehetősége volt véleményt nyilvánítani. Mindenkinek lehetősége volt az elutasításra, vagyis a NEM-re. Ebből kell kiindulni.
Akik nem küldték vissza, nem éltek a véleménynyilvánítással, azoknak egy része soha semmilyen szavazáson, véleménynyilvánításon sem vett részt. A másik része meg talán önmaga számára a kérdéseket nem tartotta fontosnak.

A népszavazás kérdéseinek megfogalmazása úgy látszik nehézségekbe ütközik - ezen nem is lehet csodálkozni, mivel pártok vezetői sem tudnak egy bejegyzési kérelmet megfelelően elkészíteni - vagy csak trollkodás az egész amit csinálnak.

A kereskedelem egészét tekintve május és február között 3000 fővel csökkent a létszám, ám ez esetben is áprilishoz képest volt a legnagyobb a csökkenés (1800 fő), május és április között "csupán" 300 fővel dolgoztak kevesebben a szektorban. Bár a kereskedelem teljes létszáma csökkent, a teljes munkaidős munkavállalók valamivel (150 fő) többen lettek, miközben a részmunkaidős dolgozók jóval kevesebben (500 fő), vagyis a korábban nem teljes munkaidősök egy részét átvehették teljes állásba, míg másik részüket elbocsáthatták.”

A „másik részüket elbocsáthatták.” állítás vitatható a következők miatt.

A túlórák száma februárban a kiskereskedelemben 315421 volt, ezzel szemben májusban 72840 órával növekedett. Ezt átszámolva teljes munkaidősre újabb 500 főt kapunk. Ez pedig arra utal, hogy a kereskedelmi egységek belső átrendezést hajtottak végre.

Az is tudott, hogy 2015 első négy hónapjában a forgalom csökkenése miatt sok egység bezárt és a létszámot elbocsájtották. Ezen egységek zöme a tartós fogyasztási cikkeket árusító egységeket jelenti.

További tétel lehet, hogy a statisztika az 5 fős és e feletti egységeket méri. A kisebb boltok szétválása a trafik árusítás leválása során eredményezhette, hogy több 4-5 fős egység kiesett a statisztikai számbavételből.

Mindezek figyelembevételével még az is lehetséges, hogy a vasárnapi nyitva tartás, a dohányárú értékesítés leválása nem csökkentette, hanem növelte a teljes munkaidősök állományát.
Felhasznált forrás: KSH, http://m.portfolio.hu/gazdasag..

A 40 év után nyugdíjazás megszüntetése.(A nőknél is,nemcsak a férfiaknál.) - írod.

Ezzel kapcsolatban kérdezem: Ha te férfi vagy tudnál gyermeket, gyermekeket szülni?

Tisztelt Bakó Bea!

Úgy látom Ön szeret közgazdasági témával is foglalkozni, nemcsak jogi témával.

Javaslom, a következő írásában azt vesse össze, hogy amit most az MSZP és hozzájuk csatlakozó ellenzék követel miért nem akkor hajtották végre amikor kormányon voltak, forrásbőség volt, nem volt válság?
Amit most végre akarnának hajtani éves szinten meghaladná az ezer milliárdot. Miből? Hitelből?
Görög buktát akarnak?
Már 2002-2009 között megtették. Nem volt elég?

Nos ezzel érdemes lenne foglalni, kibontva a részeket és ok-okozati összefüggésben vizsgálni.

Azért tekinted marhaságnak, mert nem érted a kérdés miértjét. Ehhez természetesen figyelembe kellene venned az idézet részt és némi logikával kikövetkeztetnéd, hogy miért tettem fel. Természetesen mindez csak akkor lehetséges, ha ismered a korábbi és a mostani nyugdíjtörvényt.

A nők számára a nyugdíjkorhatár korábban is alacsonyabb volt. Ez elsődlegesen a gyermekszüléssel, neveléssel kapcsolatos.

A mostani törvény ezt szüntette meg, illetve módosította. A problémát abban látom, hogy kettős kedvezményt vezettek be és csak az egyiket kapcsolják a gyermeklétszámhoz, ezért sántít a magyarázatuk is.

Azt tartanám elfogadhatónak, ha a gyermeklétszám függvényében a nők esetében a korhatárt csökkentenék a nyugdíjba menéshez és az összes többit változatlanul hagynák, ha más tekintetben ugyanaz lenne a feltétel, mint a férfiaknál.

Így függ össze a kérdésem;Ha te férfi vagy tudnál gyermeket, gyermekeket szülni?

A válaszom ebben elolvashatod.
Berecskereki 2015. augusztus 1. 12:31

Tőled is kérdezek valamit.

Ha egy nő 2-3 gyermek szülését, felnevelését vállalja - netán özvegyen neveli - akkor ezek a gyermekek nem biztosítják a 5-6 év korkedvezmény forrását. Szerinted az nem javítja a demográfiát?
Szerinted az a nő amelyik ezt vállalja, azzal szemben aki csak önmagának él, érdemtelen a korkedvezményre?
Felvethetném a melegek kérdését is, hogy ők mennyiben járulnak hozzá a demográfia javulásához, a nyugdíjak forrásának a biztosítása tekintetében.

Kedves magyar úr,
Lehet, hogy a maga szemében ezzel még kevésbé leszek népszerű, de pusztán a véleményemet szoktam leírni. Nem csak, hogy Simicskának vagy a "ballib haverjaimnak" nem akarok "benyalni" a cikkeimmel, de - és ez lehet, hogy fáj magának - az olvasóknak sem. Szóval a maga dolga, hogy mit díjaz és mit nem, de engem ez a legkevésbé sem érdekel. A független újságírás így működik.

Válaszok:
Berecskereki | 2015. augusztus 1. 13:14

Igen, a Fidesznek a "háromigenes/szociális" népszavazással épp hogy sikerült megugrania az 50 százalékot. de szerintem a népszavazás intézménye arra való, hogy ne csak pártoknak legyen esélyük egy sikeres kezdeményezést végigvinni, hanem (igazi) civileknek is - viszont Jóska Pista az utcáról sosem fog tudni olyat kampányolni, hogy a választók 50%-át bevigye a szavazófülkébe.
Egyébként az ön által emlegetett 2008-as népszavazás is érintett költségvetési témát, az AB elé is került, amely kimondta, hogy nem ütközik a költségvetési tabuba.
Egyetértek abban, hogy a költségvetési tabu nem hülyeség, sőt nagyon is jó szabály. De azért ezt is lehet nagyon tágan értelmezni - jóformán szinte bármibe bele lehet magyarázni, hogy hatása van a költségvetésre, ezért sem mindegy, hogy milyen bírói fórum értelmezi ezt a tilalmat.
A kérdőívet én személy szerint azért nem küldtem vissza mert ezeket az összetett kérdéseket szerintem nem lehet igen-nem kérdésekre redukálni (főleg úgy, hogy tkp. két igen és egy nem válaszlehetőség volt). Egyébként szerintem ez a népszavazásokkal kapcsolatban is probléma, hogy igen-nem kérdésként kell megfogalmazni a dolgot, sokkal jobb lenne, ha pl egy törvényjavaslatról lehetne szavazni. (bár lehet, hogy akkor még kevesebben vennék a fáradtságot, hogy elmenjenek szavazni...)

Válaszok:
Berecskereki | 2015. augusztus 1. 13:59

Kedves beja!

Mitől független az újságírás?
A tényektől is?
A független (már ha van ilyen) újságíró tévedhetetlen?
Az Ön véleménye tévedhetetlen?

Kedves beja!
Csak részben értek egyet az érvelésével.

Egyetértek azzal, hogy a költségvetése témában ne lehessen népszavazás. Egyetértek, hogy "szinte bármibe bele lehet magyarázni, hogy hatása van a költségvetésre" kiegészítve azzal; trükkösen sok mindent el lehet mögé dugni.

Ezt tette a kormány is a három témával kapcsolatban, hogy belevitte a költségvetési törvénybe, hogy elkerülhesse a népszavazást. Az AB döntésének indoklása is ezt tartalmazza.

A népszavazás és a kérdőíves véleménykérés között lényeges különbség van.
A népszavazás a kérdésre csak igen és nem választ tesz lehetővé. Azt sem teszi lehetővé, hogy írásban kiegészítő véleményt közölhessen a szavazó.

A témát érintő kérdőívnél 3 válaszra volt lehetőség és arra is, hogy külön véleményt lehessen hozzáfűzni. Én így jártam el.

Azzal is egyet tudok érteni, hogy vannak olyan témák amikor egy törvény tervezetről lehetne szavazni. Ez azonban csak akkor lehetséges, ha egyetlen témát tartalmaz. Pl. kórházi napidíj bevezetése, melynek kapcsán csökken a járulék kulcs.

lehet, hogy pontatlanul fogalmaztam. érdekel az olvasók véleménye, hiszen most is olvasom a kommenteket, és vitatkozok magával, mint látja.
DE: ez nem jelenti azt, hogy azért írnék ilyen vagy olyan cikkeket, hogy az olvasóknak, például magának megfeleljek. (nagyon sajnálatos dolognak tartom ugyanis a megfelelési kényszert.) az, hogy leírom a véleményem és utána elolvasom a kommenteket, meg az, hogy azért írnék le valamit valahogy, hogy azzal az olvasóknál bevágódjak (ez utóbbit nem csinálom), két külön dolog.

Válaszok:
Berecskereki | 2015. augusztus 1. 15:45

Azért a nemzeti konzultáció eredményéből ne próbálj érvényes következtetéseket levonni a választások eredményére: a FIDESZ pártközpont sem teszi. A pár ezer fős mintájú közvéleménykutatásokra viszont nagyon is odafigyel.

:-)
Nos kedves beja, kezd tetszeni az érvelése, amely hasonló az enyémhez. Ugyanakkor megemelem a kalapom, mert mindezt névvel teszi és nem kedvetleníti el a pejoratív hozzászólások, egyes kommentelők mocskolódó hozzászólása.

Ha valaki figyelemmel kíséri az írásait tapasztalhatja, hogy ugyanazon szálon, politikai ideológia mentén futnak, még akkor is, amikor néhány esetben kisarkít, vagy éppen elhagy eseményeket.

Vitatkozni pedig azzal van értelme, aki tiszteli a partner véleményét, meghallgatja és megfelelő stílusban folytatja az érvelő, cáfoló vitát.

Részemről a téma lezárva. Sok sikeres írást, tartalmas vitát kívánok Önnek.

Nemzeti Hitvallásunk szerint népuralom van, és ahol népuralom van,ott teljessséggel értelmetlen népszavazni.

LOL
Te még mindig nem érted?
Vagy érted és csak kötözködsz?

"ráadásul a nők kedvezményes nyugdíjazását nem ez a kérdés döntötte el." - írod, amely azonos azzal amit kifogásolok.

Ez pedig nagyon buta visszakérdezés tőled: ha te nő vagy tudnál a sperma nélkül?

Ám legyen. Én is visszakérdezek. Te sperma adások azonosnak tartod a gyermek kihordásával, szülésével, gondozásával?

Javaslom olvasd el újra a témát érintő hsz.-im és talán akkor megérted, hogy miről írok.

A kérdésem pedig arra irányul, hogyha a nők nem vállalják a gyermekszülést, te hiába vállalod, attól még utódok nem lesznek, ahogy a melegeknél se. Márpedig a kirovó-felosztó nyugdíjrendszer alapja a demográfián áll, vagy bukik.

Válaszok:
Berecskereki | 2015. augusztus 1. 19:02

Van a plebejus demokráciának rendes magyar neve is: népi demokrácia.

"kezd ez elmenni a lehetetlen felé" - írod, amivel egyetértek.
A türelmem is fogytán van, megsérteni sem akarlak, mert többet érdemelsz. Ezért most fejezzük be e témát. Előre is köszönöm.

A NVB-nek pont az a baja, hogy nem béna a vasárnapi zárvatartással kapcsolatos kérdés, ezért blokkolja azt. Ha béna lenne, simán átengedné, hiszen úgyis elbukna.
De szerintem inkább fuss neki ismét a cikknek, mert ott ez le is van írva...

Szerintem nem sikerült megértened a cikket amihez hozzászólsz, szóval szerintem olvasd el még egyszer!
Ugyanis ott nem a "globális hatalomról" hanem elsősorban a vasárnapi zárvatartásról van szó.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés