A Semmi szolgálatában: queer, a kis lidérc

2015. május 14. 12:39

Szilvay Gergely
Konzervatórium
A queer-elmélet a meghatározatlanság, gyökértelenség, önfelszámolás, a komolyan vehetetlenség, a mindent idézőjelbe tevés, sokzárójeles, többszörös irónia ünneplése.

„Nos, a lidérc a magyar népi hiedelemvilág amorf, démoni jelensége. Míg különféle kora-újkori kiadványokban a mitikus lények jelentős része latinul szerepel, így például Melius Juhász Péter 1562-es Confessio Catholicájában is van incubus, succubus, striga, lamia és lemur, addig a lidérc magyarul található meg benne. Dömötör Teklának A magyar nép hiedelemvilága című munkája szerint a magyar köznyelv »az elviselhetetlen, félelmetes lelki depressziót, rossz álmokat« nevezte lidércnyomásnak (habár a »megnyomás« a boszorkány funkciója, nem a lidércé). A lidérc lehet ördögi szerető is: nőnél incubus, férfinél succubus. Ekkor láng alakban hatol be a kéményen és halálra szereti az elhagyott illetőt. A lidérc lehet mocsári láng, égi csillag, tüzes ember – és csirke is. Ha a tojást a hóna alatt költi ki a férfiember, csirkealakú, szolgáló lidérce lesz. De az is lehet, hogy a csirkelidérc csak felbukkan, és Pumukliként odaszegődik kéretlen módon a gazda mellé. Egészen csupasz, tolla nincs, kincset hord vagy munkát végez a gazdájának. A hátránya az, hogy képtelenség tőle megszabadulni, állandóan munkát kér és az őrületbe kergeti a gazdáját. A népi praktikák szerint ezért lehetetlen feladattal kell megbízni: hogy hordjon rostával vizet, vagy – modern idők – készítsen homokból telefont. És akkor a lidérc mérgében megszakad. »A lidérc egyszerre állat, ember és fényjelenség, átváltozás nélkül is: lényegéhez tartozik a többféle megjelenési forma« – írja Dömötör Tekla.


Egy az egyben áll ez a queerre is, ami egyszerre minden, semmi és önmaga ellentéte. Roger Scruton azt írja az An Intelligent Person's Guide To Modern Culture-ban a Foucault–Derrida-vonalon mozgó, posztmodern dekonstrukcióról, amelynek a queer-elmélet az édesgyermeke, hogy az a Sátán munkája (The Devil's work). A mitikus, fénylényként is feltűnő, alakváltoztató lidérc pedig nyilvánvalóan párhuzamba állítható a keresztény démonológia Sátán-felfogásával, amelyben a Sátán úgyszintén olyan alakban jelenik meg, amilyen szeretne, de eredetileg a neve – Lucifer – »fényhozót« jelent. (...)

Azaz a queer, a kis lidérc valamiféle levegőben lógó, megszemélyesült, platóni ideaként jelenik meg, aminek önálló élete van és mágikus kisugárzása, ez az ő töke vagy saruja, amit követni kell, és épp megfoghatatlansága, sikamlóssága és alaktalansága miatt fog túlélni mindent és mindenkit, tulajdonképpen egyfajta megváltóként. A queer a szélsőséges antiesszencialisták szélsőségesen esszencialista fogalma. A meghatározatlanság, gyökértelenség, önfelszámolás, a komolyan vehetetlenség, a mindent idézőjelbe tevés, sokzárójeles, többszörös irónia ünneplése. A queer-elmélet egy groteszk, abszurd, emberellenes valami, amit a lidércen kívül még talán David Lynch furcsa, túlvilági törpelényei tudnának megszemélyesíteni. (...)

A queer mindenféle egészséges önazonosság tagadása, visszaélés az emberi szabadsággal. A historizmus által építeni kezdett, széles, 666-os út végpontja: a történeti iskola tagadta az örök, objektív igazság, rend, törvény létét, mivel minden felfogást történetinek tételezett, csak azt nem vallotta be, hogy ezzel saját magáról is ítéletet mondott. Szép nagy lépés volt ez afelé, hogy az ember otthontalannak érezze magát a világban. Ezen az úton battyogott az úgyszintén mindent megkérdőjelező, minden támaszpontot kilövő »kritikai gondolkodás« és a Karl Popper-féle nyitott társadalom eszménye is, ahol nincsenek készen kapott hitek és morál, amelyben természetes módon otthon érezzük magunkat, hanem mindenkinek magának kell felépítenie saját magát, a zárt kulturális-etikai közösségek pedig, ahol magától értetődőség lehetséges, elnyomó diktatúraként tűnnek fel. S ezen az úton battyogott Michel Foucault is, kézenfogva Derridával, csak már nem a világban való otthonosság volt veszélyben, hanem az ember önazonossága. Nem tudom, hogy a világ a szakadék szélén áll-e, mint egykoron (egyesek szerint ma is) a kapitalizmus, de hogy a queer-elmélet a szocializmushoz hasonlóan egy lépéssel előtte jár, abban bizonyos vagyok. Nem hiába fordultak vele szembe sokan azok közül is, akik miatt kiötölték.”
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 27 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Az öndícséret (még ha burkolt is) büdös.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés