Az Európai Unió érdemi megreformálása érdekében a politikai táborokon átívelő szövetség- és kompromisszumkeresés ma sem a puhaság, hanem a józanság jele lenne.
Bátran állíthatjuk, hogy rendkívüli körülmények között zárta az esztendőt ötszáz évvel ezelőtt Luther Márton. Júniusi esküvőjüket követően feleségével, Bora Katalinnal advent első napjaiban bizonyosodtak meg arról, hogy gyerekük lesz. Luther nehéz időszakon volt túl.
A német parasztháború viszontagságai között át kellett élnie, hogy az egyes ember megváltottságát, a keresztény ember szabadságát középpontba állító teológiája kontrollálhatatlan társadalmi mozgásokat indít el. A felsőbbség elleni lázadást a hatalom torzulásai miatt indokoltnak tartotta, ám a vérontás láttán végül a földesurak védelmére kelt, s ezzel széles tömegek előtt vesztette el hitelességét. Mindazonáltal az 1517-ben induló reformáció addigra már széles körben elterjedt, számos uralkodó fogadta el a reformátor tanait annak ellenére, hogy 1521-ben, a wormsi birodalmi gyűlést követően Luthert pápai átok sújtotta, ezért menekítik Wartburg várába, ahol – civilizációs jelentőségű elhatározással – német nyelvre fordítja az Újszövetséget. A menekülését biztosító urak jól tudták, miért fontos nekik Luther doktor tanításainak sikere: a búcsúcédulák árusításának megszüntetésével meg tudták állítani a polgáraiknál lévő pénz délre, a Vatikánba szivárgását, vagyis – mintha csak a mai Európai Unióban lennénk – a gazdag észak vásárlóerejének az elmaradott délre transzferálását. A következő években Luther levelek és teológiai fejtegetések sokaságát írja meg, szervezi követőinek csoportjait. Azonban A keresztény ember szabadságáról szóló 1520-as írása néhány év alatt olyan mély hatással lesz az amúgy is számos változással szembesülő parasztságra, hogy a felkelés elkerülhetetlen.
Az áprilisi országgyűlési választás után sincs megállás: sorra jönnek az időközi voksolások, amelyek megmutathatják, átrendeződtek-e az erőviszonyok. Lesz, ahol már eldőlt a meccs, máshol izgalmas csaták jöhetnek a közelgő időközi önkormányzati választásokon.
Jerzy Kwaśniewski, az Ordo Iuris Intézet elnöke éles kritikával illette az Európai Unió 2026-ban kiteljesedő „Demokrácia Pajzs” elnevezésű szabályozási csomagját.
Akkor akarunk feltakarni mindenféle kritika és önálló gondolat nélkül az ún. nyugat, a Sosemvolt Európai Birodalom mögé, amikor az éppen készül darabokra esni. Mintha nem ‘41-ben lépünk háborúba, hanem ‘44-ben. Az utolsó csatlós egyúttal mindig a leghülyébb.
David Szalay szerint ez a nemzedék már természetesnek veszi az Európai Unióhoz való tartozást, és Oroszország helyett egyértelműen a Nyugat felé orientálódik.
Ezek voltak a Mandiner legolvasottabb hírei április 25-én.
Bizonyítani kívánja, hogy iszonyodik az ÁVH-tól? Akkor talán ne telepítsen ki másokat a szép új házukból azért, hogy beköltöztesse helyükre az elvtársait. És pláne ne hallgassa le a szeretteit. Francesca Rivafinoli írása.
A KDNP-ből három politikus is így döntött.
Jerzy Kwaśniewski, az Ordo Iuris Intézet elnöke éles kritikával illette az Európai Unió 2026-ban kiteljesedő „Demokrácia Pajzs” elnevezésű szabályozási csomagját.
