Grexit

Megint válságba taszítja Görögország az eurózónát?

2015. január 9. 12:25

Stabil vagy ismét válságban van-e az euró? Görögország bent marad az eurózónában, vagy eljött a kilépés ideje? Közgazdászokat kérdeztünk. Bod Péter Ákos, a Corvinus Egyetem professzora, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke sikeresnek tartja az eurót. Pogátsa Zoltán, a Nyugat-Magyarországi Egyetem oktatója szerint viszont csak „áttapétázták” az eurórendszert, az esetleges a görög kilépés az eurózónából pedig polgárháborút is szülhetne.

Kiújulhat az euróválság?
 
Először is arról kérdeztük Bod Péter Ákost és Pogátsa Zoltánt, hogy milyennek látják most, 2015 elején az eurózóna helyzetét és ki fog-e újulni az euróválság.
 
Érdemes különbséget tenni az euró, az euró-zóna és néhány zóna-tagország állapota között. Az euróval nincs gond: a világ két vezető valutájának egyike, külső és belső értékállósága példás, nemzetközi tartalékvalutának kiváló kezdte Bod Péter Ákos. Szerinte ilyen szempontból az euró legalább annyira jó, mint a volt német márka.
 
A gondok ott kezdődnek, hogy ezen megnövelt „márkaövezet” mögött nem egyetlen fegyelmezett fiskális politikájú nemzetállam áll, hanem egy olyan csoport, amely a legalapvetőbb pénzügyi mutatókban is „irdatlan szóródást” mutat. „E mutatók csupán leképezik a pénzügyekhez való hozzáállásban, a tagországi elitek közgazdasági evidenciáiban meglévő hatalmas különbségeket, amelyeket a zóna belépési (maastrichti) és bent maradási (SGP) szabályai nem lettek képesek tartósan áthidalni magyarázta Bod Péter Ákos, hozzátéve: talán nem is lehet ezeket áthidalni, a világ eddigi sikeres valutaövezeteinek (a fontnak, vagy a márkának) a történetében ugyanis eddig nem volt rá példa, hogy kollektíven, demokratikus módon menedzseljenek egy valutát. „Ha az euró-zóna valóban csupán nagyra nőtt márka-övezet lenne, a görögök eleve nem kerülhettek volna be, de ha mégis, nem sokat kukoricáztak volna velük a görög államcsőd-helyzet beálltakor” – szögezte le Bod Péter Ákos, aki szerint épp emiatt a „demokratikus többlet-teher miatt” nehéz a közgazdasági logikán nyugvó előrejelzéseket adni a lehetséges eseményekről.
 
Pogátsa Zoltán viszont úgy véli: egész biztos, hogy kiújul idén az euróválság a görög helyzet miatt. „Már a Szirizával való riogatásnak is van ilyen hatása, nem is beszélve arról, hogy mi lesz, ha kormányra is kerülnek” válaszolta kérdésünkre.
 
Idén jön a „Grexit”?
 
Megkérdeztük azt is, hogy lesz-e idén Grexit, azaz kilép-e Görögország az eurózónából, és milyen hatása lenne ennek az euróra és az EU intézményi integrációjára. Az első kérdésre mindketten nemmel válaszoltak. Pogátsa Zoltán szerint gyakorlatilag „semennyi esélye” sincs annak, hogy a görögök kilépjenek. „Egy ilyen lépés azonnal fertőzési hatást jelentene Spanyolország és más országok felé. Felmenne a kockázati felár ott is, majd az adósságállomány újrafinanszírozásának a kamatrátája. És ott lennénk, ahol négy évvel ezelőtt voltunk, mielőtt áttapétáztuk az eurózónát” – fejtette ki Pogátsa. Szerinte „Merkel álmodik, vagy a kancellári optimizmusa mondatja vele, hogy az eurózóna túlélné a Grexitet”.
 
Bod Péter Ákos árnyaltabban fogalmazott, de ő sem tartja a kilépésről szóló forgatókönyvet valószínűnek. Úgy látja: „lehet, hogy a január 25-i görög választáson a radikális populista erők nyernek. De ha csupán populista és nem ütődött a vezetésük, aligha igyekeznek beteljesíteni a zóna elhagyásáról szóló fenyegetéseiket.” Pogátsával ellentétben Bod nem gondolja, hogy beomlana az eurózóna a görög kilépéssel, sőt, szerinte az euró még nyerne is a dolgon és az árfolyama „rémesen megerősödne”. Hozzátette: a nagy felértékelődés azonban nem érdeke a zóna mag-országainak, amelyek a ma is erős euró mellett enyhe külkereskedelmi többletet mutatnak fel. Ám ez közgazdasági latolgatás – mondta, és a Mandiner felvetésére reagálva leszögezte: „a releváns kérdés valóban az, szabad-e véresen komolyan venni a pénzügyeket egy politikailag, biztonságpolitikailag erősen integrált országcsoporton belül”.
 
Mi lenne az érdeke a görögöknek?
 
A Grexit sem az eurózónának, sem Görögországnak nem lenne jó – véli Pogátsa Zoltán. Mint mondta, valutaövezetből azért lép ki egy ország, hogy leértékeljen. Ez ahhoz kell, hogy az exportja versenyképesebb legyen. De a görögöknek nincs exportja a turizmuson kívül, azaz nincs értelme újradrachmásítani. Viszont kétharmaddal csökkenne az emberek megtakarításainak értéke. Ez gyakorlatilag „biztos recept a polgárháborúra” – fejtette ki Pogátsa.
 
Bod Péter Ákos azt mondta: más az exportőrök és az importőrök, az adósok és a hitelezők érdeke. Az euró használatából rengeteget – túlontúl sokat is – profitált az ország egésze: „a korábbi alacsony kamatszint és hitelbőség mellett futotta sok egyéb mellett olimpia rendezésére, nagyarányú nyugdíj- és béremelkedésre. A mostani aktív generációnak pedig most kellene visszaadni a mások által eddig élvezett jólét egy részét – nem csoda, hogy ez nem tetszik nekik” – véli Bod Péter Ákos.
 
A görög államadósság jelenleg a GDP 175 százalékát teszi ki, de nem is ennek az abszolút mértéke a fontos, hanem az, hogy folyamatosan csökkenő tendenciát mutasson – magyarázta kérdésünkre Pogátsa Zoltán. Ehhez viszont meg kellene reformálni az országot, ami nem történt meg a Trojka alapján – tette hozzá.
 
A görög állam és a görög társadalom adósságának nagy része euróban áll fenn. Az adósság igen nagy, talán nem is menedzselhető tovább az eurózóna és az IMF segítsége nélkül – fejtette ki Bod Péter Ákos. Azonban egy „új drachmára” való áttéréssel lehetetlen lenne az adósságszolgálat – tette hozzá. Ha pedig jönne egy krach, ami leíratja a görög adósságot, az sem oldaná meg a problémát. Hiszen a krach alatt és azt követően ki lenne hajlandó „új drachmában” denominált állampapírokért valódi pénzt adni? – tette fel a kérdést.
 
A németek lemondtak a görögöktől?
 
A német kormány sajtóhírek szerint már nem ragaszkodik a görögök eurózónában tartásához, bár utóbb igyekeztek az erről szóló híreket cáfolni. De miért finanszírozta eddig Európa – és főleg Németország – a görögök megmentését? – kérdeztük a közgazdászokat; arra is figyelemmel, hogy az EU Működéséről Szóló Szerződés „no bailout”-szabálya értelmében nincs megmentés, vagyis az EU és a tagállamok nem felelnek más tagállamok kötelezettségeiért.
 
Angela Merkel a válság elején bejelentette, hogy nem lesz mentés a stabilitási paktum szabályai alatt” – kezdte Pogátsa Zoltán. Aztán beszélt a német nagybankok képviselőivel, és kiderült számára, hogy a görög adósság nagy része a német, francia és holland nagybankoknál van. Ezért volt aztán görög mentőcsomag, melynek a kétharmada visszapattant Görögországból kamatfizetések formájában. „Azaz amit görög mentőcsomagnak neveztünk, az az eurózóna életben tartása volt, amíg a nagybankok átpakolják az adósságot az EKB-hoz” – összegezte Pogátsa.
 
Az euró nem egyszerűen túlélte a válságokat, hanem alaprendeltetését tekintve is sikeresnek bizonyult – szögezte le Bod Péter Ákos. „Most, 2015-ben maga a valuta, a mögöttes szabály- és intézményi rendszer és a tagállamok nagyobb felének pénzügyi állapota jobb képet mutat, mint 2010-12-ben. Akkor a görög ügy az euró jövőjével függött össze, ma már a szűken vett pénzügyi kontextuson belül kezd a vita egy tízmillió lakosú ország államadósságának fenntarthatóságáról szólni – ami két külön világ” – fejtette ki Bod, emlékeztetve arra, hogy az eurózóna nem egyszerűen egy nagyra duzzadt márkaövezet, hiszen fenntartása és formálása a bonyolult európai integrációs folyamat egészébe illeszkedik.
 
Mi lesz a magyar euróval – ha lesz?
 
Végül arra voltunk kíváncsiak, hogy az esetleges „Grexitnek” milyen következményei lennének Magyarországra, a magyar euróbevezetésre nézve. 
 
Pogátsa Zoltán szerint az eurózóna gyermekbetegségeit nem javították ki, „csak áttapétázták a rendszert”. Ebből adódóan ha Magyarország magas növekedésű ország lenne, ugyanúgy inadekvát alacsony kamatlábat kapna az Európai Központi Banktól, mint a görögök, vagy épp a spanyolok, az írek, a portugálok. Pogátsa kifejtette: ez ugyanúgy eszközárbuborékhoz vezetne. Ráadásul ha közben Németország ismét drasztikusan visszafogná a bérnövekedését, akkor Magyarország képtelen lenne bármekkora termelékenységnövekedéssel versenyezni; ahogy a dél-európaiak sem tudtak. 
 
Lehetséges-e, hogy egyszer Magyarország belép az eurózónába és utóbb kilépni kényszerül, vagyis úgy jár, mint esetleg a görögök? – kérdeztük Bod Péter Ákost. „Hogy járnánk?” – kérdezett vissza. „Úgy, hogy éveken keresztül olcsón finanszírozzuk nagyra nőtt örökölt államadósságunkat? Hogy olcsó hitelekhez jut polgár, cég, bank? Hogy esetleges pénzügyi zavaraink esetén az európai intézmények kezüket-lábukat törik, hogy megoldást találjanak? Így már aligha járhatunk. Ahhoz az elsők között be kellett volna lépnünk az euró-övezetbe.” A „túl korai” belépés lehetséges veszélyeitől megóvott mindaz a „gazdaságpolitikai szerencsétlenkedés”, amit egy évtizede láthatunk – összegezte Bod Péter Ákos.
A bejegyzés trackback címe: https://mandiner.hu/trackback/79996

Ajánljuk még a témában