A leszakadás költségvetése

2014. november 13. 9:29

Bokros Lajos
MOMA
A 2015-ös hazai költségvetés konzerválja a mélyszegénységet, növeli az ország egészének gazdasági lemaradását Európától, és tovább mélyíti a magyar társadalmat megosztó szakadékokat.

1. A magyar államháztartás mérete folyamatosan nő, immár a bruttó hazai termék (GDP) 53%-a. Ennél nagyobb költségvetési újraelosztás az Európai Unióban csak Franciaországban van, ahol évek óta stagnál a gazdaság.

2. Ha nincs növekedés, akkor nem lehet a túl magas államadósságból kijönni. Azt ugyanis nem visszafizetni kell, hanem kinőni és közben olcsón refinanszírozni. Hogy a nemzetközi pénzpiacokon nőnek-e a kamatok, az nem Magyarországtól függ. Márpedig ha 2015-ben nőnek, ami elsősorban Amerikában várható, akkor emelkedhetnek a magyar állam adósságszolgálati terhei. Erre vonatkozóan a költségvetés nem tartalmaz sem alternatívát, sem tartalékot.

3. Nem mindegy, hogy az állam milyen típusú adókon keresztül szedi be a kiadásokhoz szükséges forrásokat. A 27%-os ÁFA-kulcs a legmagasabb az egész világon, mégsem jön be elég forgalmiadó-bevétel. Forgalmi adózásnál az a jó, ha kevés kulcs van, amelyek közel állnak egymáshoz. Magyarország ezt is fordítva csinálja: sok kulcs van, és ezek távol vannak egymástól. Ez a korrupció melegágya.

4. A szektorális, büntető jellegű adók - telekomadó, bankadó, tranzakciós illeték, hálózatos infrastruktúrára vonatkozó adók, stb. - aláássák a növekedést és munkahelyeket szüntetnek meg. Ugyanez az egyértelműen negatív hatása van a kormány által előszeretettel szorgalmazott rezsicsökkentésnek.

5. A bankok elszámoltatása a hitelezést fékezi, ami akadályozza a gazdasági növekedést. A devizahitelesek megmentésének hangzatos jelszava alatt az MNB tudatosan rontja a forint árfolyamát, folyamatosan elértékteleníti a lakossági megtakarításokat, csökkenti a hitelezésre rendelkezésre álló belföldi forrásokat, tőkevesztésre kárhoztatja a pénzintézeteket.

6. Az egykulcsos személyi jövedelemadó (SZJA), különösen gyermek-kedvezménnyel kiegészítve elsősorban a magasabb jövedelműeknek kedvez. Tankönyvi tétel, hogy az adózást nem célszerű összekeverni a szociális támogatási rendszerrel. A jövő évi költségvetés éppen ezért igazságtalan, hisz viszonylagosan egyre nagyon terhet ró a szegényekre.

A 2015-ös egyben az óriási pazarlás büdzséje. Hihetetlen pénz megy el az ötszintű közigazgatásra, ami csak arra jó, hogy a különböző szintek egymásnak termelik a munkát. Közben kivonják a forrásokat az oktatásból és az egészségügyből. Azokat a területeket büntetik, amelyek egyértelműen a munkaerő minőségének javítását szolgálnák. Pedig régóta köztudott, hogy versenyképes munkaerő nélkül nincs növekedés.

Ha nem lenne az a több, mint 2000 milliárd forint forrás, amit az Európai Uniótól kapunk, akkor egyetlen fillér sem jutna állami beruházásokra Magyarországon.

Az orbáni gazdaságpolitikai modell, amely a mindenható és egyre nagyobb méretű államtól várja a munkahelyeket, a beruházásokat, a növekedést és a jólétet, egy kicsi, nyersanyag és energiaszegény, teljesen nyitott és felzárkózni kívánó uniós tagországban kudarcra van ítélve.

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 34 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Nekem is ez volt az első gondolatom.
Ennek a fazonnak rinocéroszbőr van a képén.

Bokros Lajos a leszakadás költségvetésének titulálja a mostani költségvetést.

Az ő fantáziájában akkor volt itt jó világ, mikor ő fújta a passzátszelet is.

Bokros ezt mondta Horn Gyulának, mikor miniszteri pozícióban volt:

"Nincs az a béremelés, amit én ne tudnék elinflálni!"

Bokros áldásos tevékenységének hatására az infláció 1995-ben 28,2%-ra szökött fel.

Jegybanki alapkamat 1995. február. 1-től. 28,00%.

Sol balliberális úgy festi le a valóság égi mását, hogy "a Bokros Lajos és Surányi György nevével fémjelzett stabilizációs intézkedések hoztak egy jó évtizedet."

Szerintük akkor még a nap is másként sütött!

1. 8%-os vámpótlék bevezetése az energiahordozókon kívül minden árura (március 20-tól).
2. A forint 9%-os egyszeri leértékelése, illetve a forint csúszó leértékelésének bevezetése (kezdetben havi 1,9%-os mértékben). Főképp a leértékelés és a vámpótlék bevezetése következtében

felpörgött az infláció, jelentősen csökkentve a bérek reálértékét.

3. A nominálbérek emelkedésének korlátozása az állami szférában (ami a magánszféra béreire is hatott).

4. A felsőoktatás, a fogászati ellátás ingyenességének megszüntetése. A felsőoktatásban munkaerő-leépítési normákat határoztak meg.

A gyermekgondozási segélyre, családi pótlékra, gyermeknevelési támogatásra jogosultak körének szűkítése.

Csökkentették a gyógyszerek állami támogatását,

felemelték a nyugdíjkorhatárt.

4. Nem tartozott a Bokros Lajos által márciusban bejelentett intézkedések közé, de tágabb értelemben a kiigazítás részét képezte

a privatizáció felgyorsítása

(mivel a külső egyensúly helyreállításához ez is hozzájárult).

5. Az államháztartás hiánya 1994-ben a GDP 8,4%-ára duzzadt az 1993-as 6,6%-ról, majd a kiigazítás eredmenyeképp 1995-ben 6,4, a következő évben pedig 3%-ra esett vissza.

6. Az intézkedések látványos hatással bírtak az inflációra, amely az 1994-es átlagos 18,8%-ról 1994-ben 28,2%-ra szökött fel

7. és a bérbefagyasztással párosulva jelentősen megkurtította a bérek és a nyugdíjak reálértékét.

8. A reálbérek, amelyek 1994-ben 7,2%-kal nőttek, 1995-ben 12,2, 1996-ban 5%-kal estek vissza.

9. Ennél is nagyobb sokk érte a nyugdíjasokat: a reálnyugdíj az 1994-es 5,1%-os növekedés után 1995-ben 10, 1996-ban 8,9%-kal zsugorodott.

10. A lakossági fogyasztás, amely a bérnövekedés ellenére 1994-ben is némileg csökkent (0,2%-kal), 1995-ben és 1996-ban 7,1, illetve 3%-kal esett vissza.

11. A csomag hatása az ország külkereskedelmi mérlegére ellentmondásos volt. A vámpótlék és a forint leértékelése 1995-ben az import 0,7%-os csökkenéséhez vezetett. Az import növekedési üteme azonban már 1997-ben meghaladta az exportét.

detto. ment balról az a szöveg, hogy nem a fogorvost kell utálni, amiért fájt a fájós fog kihúzása. oké. de most pont a mengelei leszaromsággal dolgozó fogásznak kell elkezdeni osztani az utódját a fájdalomcsillapító szer hanyagolása miatt?

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés