Brüsszel ostoba moszkvázása − Ilyen ország pedig nincs CDV.

2014. október 24. 13:08

Balogh Ákos Gergely
Mandiner
Különösen kifinomult ízlésre vall éppen a Szovjetunió által levert 1956-os szabadságharc évfordulóján előhozakodni a Brüsszel-Moszkva párhuzammal, ami ráadásul többek közt a következő okokból ostobaság.

Október 23. alkalmából Kövér Lászlóval készített portréinterjút az Echo TV. A házelnök ebben többek közt a Tavares-jelentésről, Brüsszelről és az Európai Unió jövőjéről is véleményt mondott:

„Tehát ők azt gondolják, hogy ezeket a magatartási szabályokat ők lediktálhatják, tehát e tekintetben Brüsszel engem valóban Moszkvára emlékeztet. Moszkvában volt szokás az, hogy a szocialista tábor pártfőtitkárait néha összehívták és kiadtak közös nyilatkozatokat, amelyben adott esetben '68-ban Csehszlovákiát, később Lengyelországot megrendszabályozták, hogy mit szabad és mit nem, és hogyan kell viselkedni a csehszlovák, a magyar, a lengyel elvtársaknak. Azt gondolom, hogy ha ez az Európai Unió jövője, akkor érdemes lenne elgondolkodni azon, hogy hogyan kéne ebből szépen lassan, óvatosan nekünk kihátrálni. De azért én meg vagyok győződve arról, hogy ez nem az Európai Unió jövője, ez egy rémálom, amit persze néhányan komolyan gondolnak.” 

Különösen kifinomult ízlésre vall éppen a Szovjetunió által levert 1956-os szabadságharc évfordulóján előhozakodni a Brüsszel-Moszkva párhuzammal, ami ráadásul többek közt a következő okokból ostobaság:

– az EU-ba önként, szuverén döntésünk alapján léptünk be, míg a Szovjetunió megszállta Magyarországot, és rákényszerítette a szovjet államberendezkedést;
– az EU-nak tagjai vagyunk, a Szovjetuniónak alárendeltjei voltunk;
– az EU ügyeiben szavazati-, bizonyos kérdésekben egyenesen vétójogunk van, a szovjet blokk működésébe nem volt beleszólásunk;
– az EU nem állomásoztat negyvenezres megszálló hadsereget Magyarországon, ellentétben a Szovjetunióval;
– az EU-tól jóval több fejlesztési támogatást kapunk, mint amennyi tagdíjat fizetünk, a keleti blokkon belüli transzfereknek a Szovjetunió volt a haszonélvezője;
– az EU egyik hivatalos nyelve a magyar, a szovjet időkben Magyarországon volt kötelező oroszul tanulni.

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 166 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Aki a ritka világosan fogalmazó Kövért is félre akarja érteni, az félre érti. Ennyi a fenti írás "üzenete".
Egyébként pedig a Brüsszel-Moszkva párhuzam jogos. A változás, a különbség mindössze annyi, hogy a politikai elnyomást felváltotta a gazdasági.
Azzal a kiegészítéssel, hogy Magyarország speciális eset.
Ugyanis a rendszerváltás előtt mi voltunk a szovjet blokk irigyelt országa, nálunk volt a legenyhébb a moszkvai nyomás (nyilván '56 miatt!).
Most pedig Brüsszel/Washington minket baszogat a legerőteljesebben, mert nem vagyunk elég kompromisszum-készek. (Lásd még Csurka megállapítását: „Sorozatos kompromisszumok után éhen halt”.)

Mindig ezzel jönnek, azt elfelejtik megemlíteni a költség oldalon, hogy a hazai gazdálkodás a belépéssel védtelenné vált, és mára megszűnt létezni.
Hazai gazdaság romba döntése + 10 milliós piac + tagdíj vs. támogatás.
Így már korrekt a szembeállítás.

A 40 milliós, Európa talán legnagyobb termőföldjével rendelkező Lengyelország kifejezetten rossz példa.

Sehogy.
Miért, te már a kilépés gondolatával kacérkodsz? Te kis szakadár!
Egyébként csak azért mondtam, hogy rossz Lengyelországot "bezzeg" országként feltüntetni, mert az adottságaihoz képest azért mégsem akkora sikertörténet az övé.
A mi esetünkben szerencsésebb lenne egy bezzeg Szlovénia, bár ha jól tudom, már ott is szar került a palacsintába...

Már megint az orosz invázió?

Gyorsan változnak az európai "értékek".

Jó, de mi van akkor, ha tévedsz, és az oroszok nem hogy az egész világot, de még Odesszát sem foglalják el?
De legalább feltuningoltuk az ukrán hadsereget milliárdokból, éljen, megint jó helyre ment a pénz!

Onnan, hogy NATO-tagok vagyunk.

Lázár János:
Nem attól Európa-párti egy magyar, hogy „bólogatójánosként” helyesel mindenre, amit Brüsszel mond. És nem attól hű szövetségese Budapest Washingtonnak, ha visszakérdezni, súlyos vádak esetén bizonyítékot követelni, vitatkozni sem mer. „Barátok és szövetségesek között nem a csendőrpertu járja, hanem az egyenlő felek őszinte párbeszéde". Az öntudatukra ébredt magyarokkal szemben adóssága van a világnak – fogalmazott Lázár János az 1956-os forradalom évfordulója alkalmából a hódmezővásárhelyi önkormányzat honlapján csütörtökön megjelent írásában.

Szerinte ezt az országot, ezt a nemzetet a külvilág mindig csak hitegette a bajban, de a valódi segítség szinte soha sem érkezett meg. Példaként többek között Nagy Imre 1956. november 4-i rádióbeszédét említette, amikor a miniszterelnök hiába közölte az ország és a világ közvéleményével, hogy Magyarország immár élet-halál küzdelmet folytat a szabadságáért, csak a magyar felkelők hallották meg őt, a világ süket és tétlen maradt.

Ha október 23. a magyarok dicsősége, akkor november 4-e a világ, Amerika és Nyugat-Európa szégyene - hangsúlyozta a miniszter, hozzátéve, akit sokszor árulnak el, az először dacos lesz, szélsőséges, utána pedig kishitű. Ha pedig mindkét tévedését belátta már, akkor bizalmatlanná, óvatossá válik.

Lázár szerint a magyarok ezért bizalmatlanok a nagy szavakkal szemben, már csak a szemüknek hisznek, nem a fülüknek. Erre inti őket az elszabotált rendszerváltás két évtizede is, amelyet 2010-et követően talán örökre lezártak.

„A rendszerváltás csődje éppen az, hogy a Kelet rabságát a Nyugat gyámsága váltotta fel" – írta Lázár János, aki ennek okát abban látja, hogy az országnak fájóan sokszor voltak olyan vezetői az elmúlt húsz évben, akik nem a magyar érdekeket képviselték külföldön, hanem a külföldi érdekeket Magyarországon.

„A magyarok 40 év után talán visszaszerezték a szabadságjogaikat 1990-ben. De íme: újabb 20 esztendő kellett ahhoz, hogy ezekkel a jogaikkal merjenek is élni. Hát, most merünk! Ez a félbehagyott rendszerváltás beteljesítése. Ez október 23-a szellemisége" – állapította meg a politikus.

„Miénk az életünk minden felelőssége. De akkor legyen az életünk irányításának minden joga is a miénk. Akkor engedtessék meg nekünk, hogy kimondjuk és a politikánk alapjává tegyük az új irányt, miszerint: számunkra Magyarország az első! Számunkra Hódmezővásárhely és 3200 másik magyar település az első – és minden más csak utána következik" – írta a miniszter, aki szerint a magyarság megtanulta, csak magára számíthat. „A huszadik század e nagy tanulsága nem gyengévé, hanem erősebbé tesz minket." A világ meg fogja érteni és lassan el fogja fogadni az új helyzetet, hogy egy évtizedekig álomba merült magyar nemzet végre felébredt. Öntudatára ébredt, és nem kér többet, de nem is éri be kevesebbel, mint a többi, hozzá hasonló európai nemzet. „Csak azt kérjük, ami megillet minket, nem többet, de nem is kevesebbet" – írta a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Akkor még egyszer:
" számunkra Magyarország az első! Számunkra Hódmezővásárhely és 3200 másik magyar település az első – és minden más csak utána következik" – ... A világ meg fogja érteni és lassan el fogja fogadni az új helyzetet, hogy egy évtizedekig álomba merült magyar nemzet végre felébredt. Öntudatára ébredt, és nem kér többet, de nem is éri be kevesebbel, mint a többi, hozzá hasonló európai nemzet.
„Csak azt kérjük, ami megillet minket,
nem többet, de nem is kevesebbet"
– írta a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés