Családforma és kommunizmus (1970)

2014. május 12. 15:31

Az egész kisgyermek szempontjából is döntő változás, hogy nemcsak a „vér szerinti szülei”, hanem a kommuna minden egyes felnőtt egyede és idősebb gyermekegyede is foglalkozik vele. Így tehát már születésétől fogva nincsenek fix vonzalmi preferenciái.

2014. május 12. 15:31
Heller Ágnes, Vajda Mihály
Beszélő

„A szexuális forradalom jelszava mögött az az elméleti meggondolás rejlik, hogy a szexuális kapcsolatok és családi kapcsolatok összetartozása mindenképpen a »normális« szexualitás elfojtásával jár, hogy a szexualitást »ki kell szabadítani« minden egyéb társadalmi kapcsolatnak való alárendeltségéből. Ez valóban forradalmi jelszó a keresztény hagyománnyal szemben, mely a szexualitást a gyermeknemzésre kívánja korlátozni. Véleményünk szerint azonban a két problémára (szexualitás, illetve család) csak együttesen lehet megoldást találni.

A polgári család autoritariánus jellegű, nem közösség. (...)

Ez a struktúra előkészíti a gyerekeket a társadalomban tanúsított autoritariánus magatartásra. A fentiekből következően ez még az egyáltalán nem autoritariánus ideológiájú családokban is természetes, hiszen ahhoz, hogy a felnőttek saját életüket élni tudják, szükségképpen alapértékké válik a gyermekek »engedelmessége«; a »jó« gyerek szinonimmá válik a »szófogadó« gyerekkel. A szülők elleni vétségekért »bocsánatot kell kérni«, akár belátta a gyermek igazukat, akár nem. A büntetés és jutalmazás (akár igazságtalan, akár igazságos) a gyermek számára úgy jelenik meg, mint melyet az »erő pozíciójából« hoztak. Ugyanígy természetesen családon belül a munkamegosztásban elfoglalt hely autoritatív kijelölése.

A proletárcsalád eredetileg nem polgári család, nem az még Marx korában sem, mivel a proletariátus számára adott anyagi körülmények lehetetlenné teszik a polgári család »normális« életfeltételeinek kialakulását. (...)

A marxi kommunizmus nem utópia: az értéktételezéseinek megfelelő társadalmi viszonyok megvalósításának lehetőségét a fennálló társadalomban jelen lévő tendenciákra alapozza. (...)

A következőkben szeretnénk felvázolni, hogy milyennek képzeljük el a kommunista társadalom családtípusát. A részletek kidolgozása természetesen értelmetlenség lenne, mert – mint mindenütt – a jövő szervezetei itt sem előzetes „terveket” fognak megvalósítani. Továbbá: mint ahogy a monogám polgári családnak is számtalan típusa létezett, bizonyosak vagyunk abban, hogy a »kollektív család«, a kommuna is igen sok, különböző típus realizálását teszi majd lehetségessé. Minthogy bonyolultabb, összetettebb struktúráról van szó, mint a monogám polgári család esetében, a variációk száma bizonnyal még nagyobb lesz.

Az általunk elképzelt kommuna kifejezetten a polgári család »utóda«. (...)

A kommuna szabadon választott közösség. Tagjai közé azok tartoznak, akik tagjai akarnak lenni, s akiket a közösség minden tagja mint ilyet elfogad. A kommunába egyének lépnek be; a belépő családok minden egyes felnőtt tagja, mint egyén lesz kommunatag. A létszámnak természetesen biztosítania kell azt, hogy a kommuna ügyeit közvetlen demokratikus formában lehessen intézni.  (...)

A kommunaforma elősegíti azt, hogy csökkenjenek a puszta megszokáson, rutinon alapuló emberi kapcsolatok. Igen gyakori a jelenlegi családforma körülményei között, hogy emberek csak azért élnek egymás mellett, mert megszokták, mert jobb megoldást maguk számára nem tudnak elképzelni, s ennélfogva nem kívánják viselni a válással járó tényleges nehézségeket. A kommunán belül ilyen probléma egyáltalában nem is létezhet.

A kommuna nem egy befelé zárt egység abban az értelemben, hogy akadályozni vagy lehetetlenné tenné a kommunán kívüli gazdag emberi kapcsolatokat. Ezek szükségképpen létre is jönnek, minthogy a kommuna sem nem termelési, sem nem politikai egység. Amennyiben a kommunák nagyszámúak, természetesnek tekinthető a kommunák közötti fluktuáció is, magának a kommunának az újraválasztása. (...)

Mielőtt azonban ezeket áttekintenénk, vázolnunk kell a kommuna-gyerekközösségre vonatkozó elképzeléseinket. A kommunában nem a felnőttek nevelik »közösen« a gyerekeket, hanem a kommuna reális gyermekközösséget, illetve gyermekközösségeket hoz létre. (...)

Az egész kisgyermek szempontjából is – ahol a felnőtt-gyerek viszony autoritatív jellege kiküszöbölhetetlen – döntő változás, hogy nemcsak a »vér szerinti szülei«, hanem a kommuna minden egyes felnőtt egyede és idősebb gyermekegyede is foglalkozik vele. Így tehát már születésétől fogva nincsenek fix vonzalmi preferenciái.”
 
(Heller Ágnes ma 85 éves.)
az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Kapcsolódó cikkek

Összesen 189 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
bembo
2016. január 12. 02:57
Ti akik itt tobzódtok a megbotránkozásotokban, elmondanátok, hogy pont ennek az írásnak melyik pontját találjátok botrányosnak? És miért találjátok annak?
hátakkor
2014. május 13. 11:34
Ha majd egyszer a világ nyugodtabb és megengedőbb lesz, ha valóban van antiszemitizmus, sőt még fokozódik is ( hova?) és kiírnak mondjuk egy félmilliárdos pályázatot - nem Platón, Hindenburg és a technika mondvacsinált filozófiai hülyeségeiről, hanem egyszerűen valaki veszi a fáradtságot megvizsgálni , h nos akkor mi az oka az antiszemitizmusnak, annak Heller anyó életútja egyenesen kötelező olvasmány!
Valodi
2014. május 13. 10:26
"A Paraszt történetietlen. A paraszt az örök ember, a közös alap, függetlenül mindenféle kultúrától, ami a városokban honos. Megelőzi és túl is éli azokat, érzéketlenül, nemzedékről nemzedékre tenyészve, földhöz kötődő foglalkozásokra és képességekre korlátozódva, misztikus lélek, nyers, a gyakorlathoz tapadó értelem; alapja és soha ki nem apadó forrása a vérnek, amely a városokban a világtörténelmet csinálja". "A paraszt ősök unokájaként, jövőbeni unokák ősapjaként ereszt gyökeret a földbe. Az ő háza az ő tulajdona; nem a testnek és a javaknak néhány évre szóló illékony együttléte ez, hanem az örök föld és örök vér, tartós és bensőséges egymáshoz kötöttsége..." Oswald Spengler: A Nyugat alkonya. (1918) Ezen örökérvényű szavakra dr. Nagy Bálint tanár úr egyik írásában leltem rá. Melegen ajánlom alapos megismerésre az Ő munkásságát, mert a leghitelesebbek közé tartozónak vélem az egész országban! Ő volt még a Kádár-korban az a bizonyos "ősapa"...követői pedig dr. Ángyán József agrár-közellenség és Ács Sándorné, a 452 állami hektáros kishantosi biogazdaság frissen kiebrudalt "profitorientált nagybirtokosa". Akik 2005-ben, a már csaknem legendás jobboldali gazdatüntetés vezetésében/szervezésében nyíltan kockázatot vállaló ellenzékiek voltak - még velük/értük ujjongott az egész Fidesz-MAGOSZ vezérkar. Ők konokul most is ugyanazt mondják, mint akkor - feltétel nélkül élet, azaz parasztpártiak! Ha következetességük mellett még mindig/újra ellenzékieknek minősülnek, akkor bizony a hatalom irányultsága semmit sem változott! Dúlnak a Kádár-korszak nyilasai...
enes
2014. május 13. 09:58
1./ Ki lehet az az antiGavra, aki ezt előszedte? Le a kalappal. Ha az egyik oldal álamfő, akkor a másik 1970-es "tanulmány". 2./ "...Beérett a gyümölcse a kretének munkájának. ...német alkotmánybíróság döntése... »Az ember nem az, aminek születik, hanem aminek érzi magát.« Emlékeznek még a svédek komoly problémáira, a férfiak ülve pisiléséről? ...Svédországban a középiskolákban már van semleges nemű vécé is, hogy a Kolbász Conchiták is tudjanak hugyozni valahol… Igen, barátaim, most végre valóban eljött a szép, új világ!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ezek is érdekelhetik