Ügynökügy: az LMP újra benyújtja javaslatát

2012. május 18. 15:37
Pénteken újra benyújtja az állambiztonsági múlt átláthatóvá tételéről szóló törvényjavaslatát az LMP. Schiffer András a lépést azzal indokolta, hogy a kormány ígéretével ellentétben nem nyújtotta be a Nemzeti Emlékezet Bizottság felállításáról szóló javaslatot.

Az LMP pénteken újra benyújtja az állambiztonsági múlt átláthatóvá tételéről szóló törvényjavaslatát. Schiffer András a lépést azzal indokolta, hogy a kormány ígéretei ellenére nem nyújtotta be május 15-ig a Nemzeti Emlékezet Bizottság felállításáról szóló javaslatot. Schiffer úgy fogalmazott: habár a bizottság felállítását önmagában még kevésnek tartották volna, de „az a pofátlanság” meg sem fordult a fejében, hogy a kabinet még az önmaga által állított határidőt sem fogja betartani. Hozzátette: egyetlen kormánypárti politikus sem indokolta meg, hogy miért szegték meg az ígéretüket. Szerinte ez azt bizonyítja hogy a Fidesznek továbbra is egy célja van: „szőnyeg alá söpörni azt a kérdést, ami 22 éve mérgezi a magyar politikai közéletet”. Emlékeztetett: a közelmúltban megpróbáltak felállítani egy bizottságot is az ügyben, de „a kartellpártok összezártak, a Fidesz és az MSZP megakadályozta” törekvésüket.

A politikus az újra beterjesztendő javaslatról elmondta, az csupán egyetlen ponton különbözik a december 1-jén benyújtott indítványától: a törvény 1-5 évig terjedő börtönnel büntetné azokat, akik jogosulatlanul birtokolnak vagy használnak fel állambiztonsági iratokat. Leszögezte: elképzelésük kimerítő megoldásokat tartalmaz arra, hogy hogyan lehet kezelni a jelenleg is érvényes nemzetbiztonsági és katonai biztonsági érdekeket. Schiffer a korábbi ellenvetésekre visszautalva ócska kifogásnak nevezte azt, hogy törvényjavaslatuk csak a „bezsarolt” III/III-as ügynökökre vonatkozna. Hangsúlyozta: a jogszabály külön nevesíti hálózati személyként azokat, akiknek, például az MSZMP kötelékében, rálátásuk volt az állambiztonsági szolgálatok munkájára.

Schiffer elmondta: egyértelműen szeretnének látni abban a kérdésben, hogy az állambiztonsági hálózatokat kik mozgatták. Szerinte ugyanis ezeknek az embereknek keletkezett olyan helyzeti előnyük, amelyet 1989-90-ben politikai, kulturális vagy gazdasági tőkévé lehetett átalakítani, ezért a javaslat elsősorban őket célozza meg. Hozzátette: javaslatuk eleget tesz az információs önrendelkezési jog előírásainak is, mert nemcsak a megfigyelteknek és a harmadik személyeknek biztosít teljes anonimitást, de egy szűk körben még az ügynökök szenzitív, például egészségi állapotukra vagy szexuális szokásaikra vonatkozó adatait is védi. Hangsúlyozta: az LMP arra szeretne választ kapni, hogy a rendszerváltozás folyamatát és az azt követő éveket és évtizedeket hogyan szőtték át a túlélő állambiztonsági hálózatok.

Összesen 43 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés