Az LMP és az Ab volt elnöke beszélt a testület jövőjéről.
A 24.hu-nak adott interjújában Wéber Ferenc, az Alkotmánybíróság egykori sajtófőnöke és Schiffer András, az LMP korábbi frakcióvezetője áttekintette az Alkotmánybíróság átalakulását a rendszerváltás utáni időszaktól napjainkig. Wéber szerint 2010 előtt a testület működését a politikai kiegyensúlyozottság és a szakmai tekintély jellemezte: az alkotmánybírók jelöléséhez a kormányoldal és az ellenzék együttműködésére, valamint kétharmados parlamenti támogatásra volt szükség. Emiatt a testületbe jellemzően elismert jogtudósok kerültek be.
A helyzet 2010-ben változott meg, amikor a Fidesz alkotmányozó többséget szerzett. A jelölési rendszer átalakításával megszűnt a korábbi paritásos modell, így a kormánypártok önállóan is képesek lettek alkotmánybírókat választani. Emellett az Alkotmánybíróság hatáskörét több ponton szűkítették, különösen a költségvetési és adózási ügyek területén, majd a testület létszámát 11-ről 15 főre emelték, ami további kormánypárti jelöltek kinevezését tette lehetővé.
Schiffer András felidézte, hogy 2016-ban, amikor a Fidesz ideiglenesen elveszítette kétharmados többségét, az LMP támogatására is szükség volt négy új alkotmánybíró megválasztásához.
Elmondása szerint ekkor Szabó Marcel, Schanda Balázs és Hörcherné Marosi Ildikó jelölését támogatta.
Schiffer szerint ezek a bírák később fontos szerepet játszottak abban, hogy az Alkotmánybíróság nem bírálta el Sulyok Tamás indítványát, illetve Szabó Marcel nyilvánosan lemondásra szólította fel Polt Pétert.
A volt LMP-s politikus szerint a mai Alkotmánybíróság már jelentősen különbözik a rendszerváltás utáni testülettől. Úgy véli, a korábbi, tudós alkotmányjogászokból álló testület helyét fokozatosan egy bürokratikus szemléletű bírói kar vette át. Schiffer szerint ez csökkenti annak esélyét, hogy a testület szükség esetén szembemenjen a parlamenti többség vagy a kormány akaratával, és ezt elsősorban az elmúlt évek személyzeti döntéseinek tulajdonítja.
A cikk kitér arra is, hogy a jelenlegi parlamenti többséggel rendelkező Tisza Párt jelentős változásokat tervez az Alkotmánybíróság összetételében. A benyújtott alkotmánymódosítás visszaállítaná a 70 éves korhatárt, ami több jelenlegi alkotmánybíró mandátumának végét eredményezheti. Emellett felmerült az alkotmánybírói megbízatás időtartamának 12 évről ismét 9 évre csökkentése is. Amennyiben ezek a változások megvalósulnak, az új parlamenti többség által jelölt alkotmánybírók kerülhetnének többségbe a testületben.
Nyitókép: Scruton
A nyomozástaktikai szempontokat politikai szempontok nem írhatják felül – közölte a Legfőbb Ügyészség annak kapcsán, hogy Magyar Péter ultimátumot intézett hozzájuk az aranykonvoj ügyében.
A miniszterelnök korábban azt mondta, hogy az Alaptörvény nem jogszabály, ezért annak módosítását nem szükséges indokolni.
„Sokszor kellett egyes nagytőkések viselkedése miatt tartaniuk a hátukat a havi fizetésből élő jobboldaliaknak, így a sajtó munkatársainak is”.
Összeférhetetlenség, határozatképtelenség, alkotmánymag és a köztársasági elnök mandátumának kérdése – ezek körül forog az a vita, amely a Köztér szerint az Alkotmánybíróság falain belül zajlik.
Sulyok Tamás köztársasági elnök az alkotmányosság és a törvényesség utolsó védvonalához, az Alkotmánybírósághoz fordult.
A miniszterelnök nem tágít.
A tiltás, a szabad döntés megakadályozása nem szolgálja a közjót.
Harmadfokú hőségriasztást rendelt el a tisztifőorvos szombattól.
Amikor valaki megkérdezi tőlem, hogy mit gyakorolnak és fejlesztenek a diákok az MCC programjai által, akkor elsősorban a beszélgetés művészetét említeném meg.
