Hogyan mentsük meg a Balatont? – Aszályfórumon sürgettek mielőbbi megoldást a szakemberek

Aszályfórumot tartottak Balatonfenyvesen, ahol a vízügy, a természetvédelem, a kutatás, az önkormányzatok, a gazdálkodók, valamint a turizmus szereplői osztották meg tapasztalataikat és javaslataikat. A magyarszemle.hu összefoglalója szerint Kulcsár László, az eseményt szervező Zöld Gerilla Mozgalom alapítója megnyitó beszédében úgy fogalmazott, hogy Balaton a közeli jövőben egy "feszített víztükrű medencévé" válhat, 

Megítélése szerint a polikrízist csak a megfelelő döntéshozói rendszerrel, a szakemberek és a helyiek minden eddiginél hatékonyabb együttműködésével lehet megoldani a Balaton jövője érdekében.

A rendezvényen részt vett Farkas Tamás, Balatonfenyves polgármestere, Pali Róbert, Vonyarcvashegy polgármestere, a Balatoni Szövetség elnöke, akik a különböző ágazatok és különböző szereplők szorosabb együttműködésének és folyamatos közös munkájának jelentőségét hangsúlyozták, a helyi önkormányzatok nyitottságát és a balatoni települések közös érdekképviseletét, érdekeltségét is kiemelve. Keresztes László Lóránt, szakpolitikus, geográfus doktor, a Vízválasztó Mozgalom elnökhelyettese a feladat sürgető voltáról, valamint a kormányzati struktúra és koncepció megújításának szükségességéről beszélt.

A Balaton élővilágának sérülékeny ökológiai rendszeréről beszélt Németh Zsolt, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víz és Környezetbiztonsági Tanszékének docense, aki szerint 

Mint mondta, a kereken 600 km2-es felszíni terület mindössze 1,5-2 km3, a szinte ugyanekkora felszínű Genfi tó ezzel szemben közel 90 km3-es víztömegű. Németh Zsolt a több mint 50 invazív faj megjelenésére is felhívta a figyelmet, melyek komoly veszélyt jelentenek az őshonos balatoni fauna életképességére nézve.

 Horányi Tibor a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetség elnökhelyettese a Velencei tó és a Balaton közös jövőképét, párhuzamos tendenciáit hangsúlyozta. A Velencei tó jelenlegi rekordalacsony vízállása egyrészt figyelmeztető jelzés a nagyobb tavak jövőjét illetően, másrészt 

– mondta, pozitív példaként említeve a Fertő tó melletti sikeres civil összefogást.

 Fülöp Bence az MTA-BME „Fenntartható Technológiák Nemzeti Labor” programjának kutatójaként a Balaton vízszintjével foglalkozik. A szakértő rámutatott arra, hogy jelenleg Magyarországon nem létezik olyan szervezet, amelynek egy felelős vízstratégia megalkotása lenne a feladata. Franciaországban 2007 óta működik az „Ökológiai Átmenetért, Biodiverzitásért és Nemzetközi Éghajlat- és Természetvédelmi Tárgyalásokért Felelős Minisztérium”. Magyarországon ezzel szemben a döntéshozatal évtizedes fáziskésésben van, „20 évvel ezelőtti valóságban élünk” – fogalmazott a kutató. 

Rozner György, Balaton-felvidéki Nemzeti Park igazgatóhelyettese előadásában elmondta, hogy minimum másfél méterrel csökkent a talajvízszint a Nagy-Berekben az elmúlt évtizedben. Nem pusztán a Balaton ideális vízszintjének helyreállítására kell törekednie a felelősöknek, hiszen az aszályosodás a Balaton vízgyűjtő területének komplex problémahalmaza, így az egyes problémák megoldására csak egy átfogó terv részeiként van reális esély. 

 A Balatonnal kapcsolatos legsürgetőbb feladatokról egyeztetve Szári Zsolt, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. vezérigazgatója azt mondta, 

Németh Zsolt szerint a Balaton problémái csak a Kárpát-medence vízstratégiájának részeként orvosolhatóak. A vízügynek nagyon sok adóssága van, az elmúlt évtizedekben a helyzet komolyságához képest alig történt érdemi intézkedés. Ezenfelül fontos lenne több vízpótlási lehetőséget kiépíteni, a jelenlegi pótlási rendszerről biztosan látszik, hogy elégtelen lesz már a következő években is.

Horváth Angéla, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság igazgatója a balatoni vízszint problémáját történelmi távlatokban mutatta be. A tudomány képviselői már 2004-ben megfogalmazták, hogy a Rábából történő vízpótlás igen kockázatos lenne. Ugyanakkor Németh Zsolthoz hasonlóan figyelmeztetett: a Balaton vízpótlási lehetőségeinek átfogó vizsgálatát mielőbb el kell kezdeni.

Látrányi-Lovász Zsófia, a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Kis-Balaton Üzemmérnökségének területi műszaki referense a Kis-Balaton vízvédelmi rendszerének pozitív példájáról beszélt, mely egy, a környezeti viszonyok változását érzékenyen követő, dinamikusan változó rendszer. 

– fogalmazott.

Fülöp Bence egy Balaton-kormánybiztos kinevezését látja a legelső szükséges lépésnek. A különböző tárcák közötti összhangot meg kell teremteni a hatékony politikai döntéshozáshoz és cselekvéshez. Ezenfelül stratégiai környezeti elemzésre, és ezen alapuló megvalósítási tervre van szükség, melyet az Országgyűlésnek mielőbb engedélyeznie kell.

Erdős Sarolta, A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság Kis-Balaton–Nagyberek Tájegység osztályvezetője megjegyezte, hogy vízpótlásra van szükség, de a legfontosabb kérdés, hogy ez miből valósulhat meg: utalva az aszályosodás tendenciáira. A Nagy-Berek területén intenzív mezőgazdaságot működtetnek, így a konvencionális agrárium által használt vegyszerek bekerülnek a Berek talajába, mely így aztán a Balaton vizébe is. A Nagy-Berek élővilágának helyreállítása tehát a Balaton vízminőségének javulásához vezetne.

A tájegységvezető természetvédelmi szakember gyakran szembesül azzal a kérdéssel, hogy mit csináljon például egy természetvédelmi őr a munkájára vonatkozó kutatási eredmények publikálását követően. A tudomány eredményei nem szűrődnek le a lokális szakemberek mindennapi tevékenységébe, túl sok az érintett hatóság. A rendszer tagjai egymástól elszigetelten cselekszenek, a kommunikáció közöttük esetleges, nehézkes – a hatékony cselekvéshez ezért mielőbb egyetlen kézbe kell kerüljön a Balaton ügye. Mint mondta, a Balatonhoz egy mindent átfogó terv létrehozása szükséges. Rozner György emellett rámutatott arra is, hogy 

Mind a hét szakember egyetértett abban, hogy az aszály stratégiai kezeléséhez hasonlóan a Balaton jövőjéhez is egyrészt egy mindent átfogó, holisztikus szemléletű terv megalkotására, másrészt egy felettes döntéshozói szerv létrehozására van a legnagyobb szükség. A hivatalok közötti kommunikáció és együttműködés, illetve a megfelelő lépések jogi előkészítésének eddigi nagyfokú nehézkessége közvetlenül veszélyeztetik a Balaton jövőjét, annak természetes élővilágát, helyi közösségeinek megélhetését.

Nyitókép: Vasvári Tamás/MTI