A javaslatot nemcsak azért tartják sérelmesnek, mert nem tartja tiszteletben az egyenlő bánásmód elvét, hanem azért is, mert azt sugallja a választópolgároknak, mintha a vármegyei közgyűlések csak érdemi munka nélküli találkozóhelyek lennének – fejtette ki a szövetség.
A szervezet felhívta a figyelmet arra, hogy a vármegyei önkormányzatok feladatköre 2012-től jelentősen átalakult, intézményfenntartó önkormányzatokból a területfejlesztés, a fejlesztéspolitikai intézményrendszer meghatározó szereplőivé váltak.
A 2014-2020-as, valamint a jelenleg is zajló 2021-2027-es uniós fejlesztési ciklusban a vármegyék egyik legfontosabb feladata a területi tervezés megvalósítása, a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program, majd a jelenleg is zajló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz fejlesztési célkitűzéseinek hatékony lebonyolítása, vármegyei koordinációjának megvalósítása, a projektek végrehajtásával összefüggő projektmenedzsmenti és szakmai támogatás ellátása, ami leginkább a megyei jogú városokénál sokkal kisebb szakmai apparátussal bíró kis- és középtelepülések esetében kulcsfontosságú – jelezték. Példaként említették, hogy a két operatív program során összesen több mint 15 600 projekt megvalósításában működtek közre, 3000 milliárd forintot meghaladó értékben.