Visszatérhetnek a 2010 előtti idők a távozó főispán szerint

Két forgatókönyv lehetséges a magyar államigazgatás, azaz a kormányhivatalok és a kormányablakok jövője kapcsán, a jelek pedig baljósak – jelentette ki Tarnai Richárd, Pest vármegye főispánja a Világgazdaságnak. Mint ismert, az összes hivatalban lévő főispán mandátuma megszűnik az új országgyűlés felállásával, és egyelőre nem tudni, hogy neveznek-e ki újabb vezetőket.

Tarnai emlékeztetett rá, hogy a jelenlegi kormányhivatali struktúra még 2011 januárjában jött létre, akkor indultak el az első kormányablakok. Ezzel az egész országban egy egységes ügyfélszolgálati rendszer jött létre: Nyíregyházától Sopronig bárki, bárhol intézheti az ügyét, nincs helyhez kötöttség. 

– sorolta.

Az összeállításból kiderült, hogy az átadás-átvétel a kormányhivatalokban a főispánok és a főigazgatóik között történik meg. Utóbbiak veszik át az irányítást egészen addig, amíg az új vezető meg nem érkezik. „Nem ismert, kineveznek-e új főispánokat. Csak a sajtóhírekre tudunk támaszkodni. 

amely – a kommunizmus pár évtizedét leszámítva – mintegy ezer éven keresztül működött” – fogalmazott a távozó főispán.

Tarnai Richárd felhívta arra is a figyelmet, hogy az a legnagyobb probléma, hogy senki nem keresi a területi közigazgatásban dolgozókat, és ez bizonytalanságot gerjeszt. A területi közigazgatás jövőjéről alig esik szó, ezért sok a kérdőjel. A jelenlegi főispán szerint két lehetőség van:

• vagy ez a struktúra marad, ami 2011 óta működik és semmiféle szakmai kritika nem érte az elmúlt 16 évben egyik politikai oldalról sem,
• vagy pedig visszaáll a 2010 előtti, dekoncentrált szervek struktúrája, amikor kétszer annyian dolgoztak az államigazgatásban, mint most.

Ezt javasolja a kabinetnek

A leköszönő vezető szerint az, hogy a mostani kormányhivatalra/kormányablakra épülő szisztémát nem érte kifogás, nagyon fontos szempont, ezért lenne érdemes megtartani. 

– húzta alá Tarnai Richárd.

A főispán arra is figyelmeztetett, hogy 2010 előtt sokkal több hivatal volt, sokkal több vezetővel, megközelítőleg a mostani szám négy-ötszöröse. „Annak idején, ha valaki egy lakásfelújítást tervezett, el kellett menni A-hivatalba, ott kapott egy papírt, azzal elment a B-hivatalba, aztán a C-be, de mire odajuttot, már az A-hivatal papírja lejárt” – hozott egy példát.

Majd azzal folytatta, hogy „talán az olvasók elfelejtették, de ebből jöttünk ki és állt fel a jelenlegi kormányhivatali rendszer a kormányablakokkal. Tehát vagy marad ez, ami most van, ami az ügyfelek számára a leghatékonyabb, hiszen a legkevesebb közszolgával tudjuk megoldani a feladatot, vagy pedig a 2010 előtti ügyintézés éled újra, ami sokkal drágább és lassabb”.

Tarnai szerint 

Azt azonban nem tudni, hogy a területi közigazgatás, melyik alá fog tartozni, egyelőre tipikusan „mostoha gyerekként” kezelik. 

„Pedig ez hiba. Az ügyintézés a hétköznapok szerves része, mint például

• az útlevel kiváltása,
• különböző igazolások megszerzése,
• halálesetnél a halál beállta tényének igazolása

– sorolta a rövidesen leköszönő Pest vármegyei főispán.

Nyitókép: MTI