„Ez fájdalmas tapasztalat volt” – Rubovszky Rita az őt ért támadásokról
A katolikus tanár szerint a személye körül kialakult polémia valójában nem arról szólt, amiről szólnia kellett volna.

Az egyházi oktatással szembeni kritika sokszor elavult közhelyekre épül – állapították meg szakemberek a Rubovszky Rita személyét övező közéleti vitával kapcsolatban.

Az elmúlt időszakban a Rubovszky Rita miniszteri jelöléséről szóló hírek apropóján az egyházi oktatás kérdése a magyar közbeszéd egyik legmeghatározóbb témájává vált. A 777 Podcast adásában Zsódi Viktor piarista tartományfőnök és Gloviczki Zoltán, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora keresték a választ arra, hogy mi az egyház valódi szerepe a mai iskolarendszerben, és hogyan reflektálnak a szektort érő kritikákra.
A 777 összefoglalója szerint

a beszélgetés egyik legfontosabb megállapítása, hogy az egyházi oktatással szembeni kritika sokszor elavult közhelyekre épül.
Zsódi Viktor atya rámutatott, hogy bár az egyházat gyakran kizárólag konzervatívnak bélyegzik, az oktatásról alkotott képe a második vatikáni zsinat óta
a legmodernebb, a szó jó értelmében a legprogresszívebb irányvonalat képviseli”.
Gloviczki Zoltán ezt azzal egészítette ki, hogy már az 1965-ös zsinati dokumentumok is rögzítették:
a katolikus nevelésnek a legkorszerűbb lélektani és neveléstudományi elvek mentén kell működnie.
A közbeszédben megjelenő egyik legélesebb kritika a gyermekvédelem területét érinti. Zsódi Viktor atya hangsúlyozta, hogy
a magyar katolikus egyház számos olyan proaktív lépést tett a gyermekvédelmet illetően, amely nemzetközi szinten is elismerést váltott ki.
Kiemelte a Szerzetesi Irodának az Emberi Méltóság Stratégiáját, amelyet a pápai bizottság is méltatott.
Sok esetben pionír a katolikus egyház napjainkban ebben a kérdésben, és méltánytalan az a pozíció, amit ránk osztanak”
– fogalmazott a tartományfőnök.
A beszélgetésben kitértek Rubovszky Rita esetére is, akit a szakértők kiváló szakembernek tartanak, és akinek személyét a közbeszédben méltatlan politikai és vallási támadások érték. Gloviczki szerint
Rubovszky egyfajta „hétköznapi mártírként” vitte el a hátán a diskurzus indulatait.
Úgy vélekedett, ez az eset is rávilágított arra, hogy a magyar közbeszédnek még tanulnia kell az európai diskurzus formáit, és a katolikus értelmiségnek felelősséggel kell belépnie ezekbe a vitákba.
A teljes beszélgetést alább tekintheti meg:
Mint ismert, korábban felröppent a sajtóban, hogy Magyar Péter Rubovszky Ritát, a Ciszterci Iskolai Főhatóság igazgatóját kérte fel oktatási miniszternek, ez pedig sok tiszás szavazót felháborított. Köztudott ugyanis, hogy a Tisza választási győzelmének egyik legfőbb tényezője az volt, hogy liberális és egyházellenes influenszerek arra buzdították követőiket, szavazzanak Magyar Péterre.
A hír hallatán közülük többen is felháborodásuknak adtak hangot, például Pankotai Lili és Molnár Áron (noÁr).
A Magyar Ateista Társaság később közleményben mutatott rá, hogy a Tisza-szavazók többsége nem vallásgyakorló, majd felszólították Magyar Pétert, hogy a vallástalanok és az ateisták érdekeit is képviselje.
Mindez szerepet játszhatott abban, hogy Magyar Péter végül engedett a liberálisabb vagy egyenesen vallásellenes szárnynak, és nem Rubovszkyt kérte fel az oktatási tárca vezetésére, hanem Lannert Juditot.
Később Rubovszky Rita reagált az őt ért támadásokra.
Mint fogalmazott: „Az elmúlt időszakban az én személyem körül kialakult polémia – amely sokak számára talán ismerős – valójában nem rólam, hanem erről a hiányról szólt.”
Hozzátette:
Ez a vita – a sajtóban és a közösségi felületeken zajló, olykor indulatos népgyűlés – azonban furcsa módon éppen azt hagyta ki, amiről beszélni látszott. Az iskola nemhogy a láthatáron nem volt, de még a határon sem.
Nem az iskoláról vitatkoztunk. Nem a mindennapjairól, nem a valóságáról. Hanem képekről. Elképzelésekről. Vágyakról és félelmekről.”
Szerinte
szülők, diákok, nagyszülők nem arról beszéltek, ami van, hanem arról a képről, amit az iskoláról, vagy éppen a katolikus iskoláról gondolnak.”
A Ciszterci Iskolai Főhatóság igazgatója kifejtette:
Ez fájdalmas tapasztalat volt. Egy olyan országban különösen, amely sokszor hordozza magában a feldolgozatlan múlt reflexeit, egyfajta közös, poszttraumás érzékenységet.
Ezt is ajánljuk a témában
A katolikus tanár szerint a személye körül kialakult polémia valójában nem arról szólt, amiről szólnia kellett volna.

Nyitókép: Mandiner/Ficsor Márton