A Fidesz-KDNP a külhoni szavazatok 84 százalékát szerezte meg a választásokon.
Megalakult a Romániai Magyar Egységpárt – jelentette be Kátai István közösségi oldalán. „Vége a várakozásnak. Az RMEP megérkezett. Letettük az alapokat. Holnap kiterítjük a lapokat” – írta posztjában a jelenleg Magyarországon élő, de sepsiszentgyörgyi születésű színművész, az első erdélyi Tisza-sziget alapítója.
Mint arról a Mandiner beszámolt: a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai alapján csaknem félmillió külhoni magyar regisztrált a választásokra, összesen 356 ezren szavaztak végül, ebből 336 ezer lett érvényes. Az erőviszonyok egyértelműek:
a Fidesz-KDNP csaknem 283 ezer voksot kapott (84 százalék), a Tisza 46 ezret (14 százalék), a többi a Mi Hazánk, az MKKP és a DK(!) között oszlott meg. Magyarországon viszont nem a Fidesz-KDNP győzött, így a külhoni nemzetrészek igyekeznek megtalálni magukat az új – és jelenleg ismeretlen – viszonyrendszerben.
Ennek kapcsán nyilatkozott korábban a Mandinernek Pászkán Zsolt erdélyi politikai elemző, aki úgy látja: a teljes letargia és az óvatos optimizmus között hullámoznak a kedélyek az erdélyi magyarok körében a magyar országgyűlési választások után.
Értelemszerűen a pártok elemi érdeke, hogy a mindenkori magyar kormánnyal jó viszonyt ápoljanak, és nyilván itt zajlik egy helyezkedés is – véli a szakértő. Ugyanakkor Pászkán szerint az RMDSZ-re nézve különböző szinteken veszélyes forgatókönyvek léteznek. A párton belüli balliberális szárny előretörése (nem mellesleg Markó Béla egykori elnökkel Magyar Péter már tavaly egyeztetett) esetén talán sikerül egyben tartani a pártot, egy, a Tisza-szigetekből potenciálisan megalakítható erdélyi Tisza Párt viszont újabb kihívást jelentene nem csak a jelenleg monopol helyzetben lévő RMDSZ, hanem a teljes romániai magyarság számára.
„Ha az RMDSZ legutóbbi választási eredményét nézzük, a csaknem 600 ezer vokssal, ez kevés két párt bejuttatásához a bukaresti parlamentbe” – véli a szakértő. Pászkán szerint egy ilyen megosztási kísérletnél Erdélyben a felvidéki MKP és Most-Híd példája ismétlődhetne meg. Emlékezetes: 2016-ban előbbi, 2020-ban utóbbi is kiesett a parlamentből, aminek eredményeképpen hat éve nincsen magyar érdekképviselet Pozsonyban, immár hatodik éve. Ami biztosan nem egy vonzó jövőkép az egymillió erdélyi magyarnak.
Nyitókép: Kiss Gábor/ MTI
Az áprilisi országgyűlési választás után sincs megállás: sorra jönnek az időközi voksolások, amelyek megmutathatják, átrendeződtek-e az erőviszonyok. Lesz, ahol már eldőlt a meccs, máshol izgalmas csaták jöhetnek a közelgő időközi önkormányzati választásokon.
Az ügynökakták – minden ellenkező híresztelés ellenére – nyilvánosak, megismerhetőek, kutathatóak.
Érdemben el sem indultak a választáson.
Kétmillió magyar várja lélegzetvisszafojtva, mit lép az új kormány velük kapcsolatban; hogy tisztulás jön-e és korrupcióüldözés, vagy éppen tisztulásnak álcázott, brutális politikai leszámoláshullám, amibe beleremegnek a magyarság kultúrájának utolsó külhoni bástyái is.
Kérdés, hogy a Tisza Párt képes lesz-e megőrizni az elmúlt évtizedek nemzetpolitikai vívmányait, miközben pragmatikusabb viszonyra törekszik Brüsszellel és a szomszédos fővárosokkal.
Lezárult az újraszámlálás a keszthelyi körzetben.
Megcáfolta a leendő miniszterelnök értesüléseit.
Abbasz Aragcsi megérkezett Oroszországba, hogy a közel-keleti országnak nyújtott esetleges támogatásról tárgyaljon Putyinnal.
Komoly kritikát fogalmazott meg az utolsó pillanatban a Tisza Párthoz átálló milliárdosokkal kapcsolatban a Nitrogénművek tulajdonosa.
