Toroczkai nekiment a Metának: befolyásolhatja a Mi Hazánk óvása az új kormány megalakítását?

Bejelentést tett Toroczkai László az ATV műsorában, miszerint kedden megóvja a választásokat, mert nem volt biztosított az esélyegyenlőség. 
A Mi Hazánk Mozgalom elnöke szerint nem volt tiszta a kampány,

– hangsúlyozta, majd hozzátette, ő az egyetlen európai politikus, akinek sem Facebook-, sem Instagram-oldala nem lehet, holott jogerős magyar bírósági végzése is van arról, hogy nem tilthatják ki ezekről az oldalakról.

A párt a Nemzeti Választási Bizottságnál az esélyegyenlőség hiányára hivatkozva adott be kifogást, amiben más dolgokat is megjelölnek, többek között a külföldi beavatkozást is. Az NVB döntése után a Kúriáig, az Alkotmánybíróságig, sőt a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságáig is elmennek.

A választási alapelveket külső szereplő beavatkozásával is meg lehet sérteni

A Magyar Nemzet megkérdezte a Századvég tudományos igazgatóját, Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogászt, hogyan értelmezhető jogilag az, ha egy technológiai platform belenyúl a kampányba.

– fogalmazott, majd leszögezte: a Kúria szerint azonban nem csak az számít kampánynak, amit a politikusok csinálnak, mert „minden olyan tevékenység kampánytevékenységnek minősül, amely alkalmas a választói akarat befolyásolására”. Elmondta, a választási alapelveket nemcsak a klasszikus kampányeszközökkel lehet megsérteni, hanem egy külső szereplő beavatkozásával is, azonban az esélyegyenlőség megsértését általában akkor mondják ki, ha egy állami szereplő avatkozik be, és ezzel torzítja a versenyt.

Az alkotmányjogász szerint a Mi Hazánk Mozgalom érvelése csak akkor lehet helytálló, ha igazolni tudja, hogy a Meta valóban beszállt a kampányba és működése ténylegesen alkalmas volt a választói akarat befolyásolására, rontva ezzel az esélyegyenlőségen – írja a lap.

Ifj. Lomnici Zoltán szerint e jogi folyamat hatására nem valószínű, hogy csúszik a választási eredmények kihirdetése, mert a kifogás egy gyors, rövid határidőkhöz kötött jogorvoslati eszköz, amire három napon belül dönteni kell.

Nincs veszélyben az alakuló kormány

Hasonlóképp nem tolódhat el az Országgyűlés alakuló ülése és a kormányalakítás sem. Az alkotmányjogász kifejtette: az alaptörvény egyértelműen rögzíti, hogy az Országgyűlés alakuló ülését a köztársasági elnöknek a választást követő legfeljebb harminc napon belül össze kell hívnia. Ez egy alkotmányos határidő, amelyet a folyamatban lévő jogorvoslati eljárások önmagukban nem írnak felül. A kormányalakítás pedig szorosan kapcsolódik az alakuló üléshez, hiszen azon választják meg a miniszterelnököt, majd nevezik ki a minisztereket – ezzel pedig hivatalba lép az új kormány. 

– fogalmazott Ifj. Lomnici Zoltán, aki szerint a következő hetek legvalószínűbb forgatókönyve az, hogy nem várható jelentősebb probléma: a Mi Hazánk Mozgalom jogorvoslata határidőn belül lezajlik, a Tisza Párt kormánya pedig minden nagyobb fennakadás nélkül felállhat – írja a Magyar Nemzet.

Nyitókép: Kovács Attila / MTI