Állam elleni bűncselekmény, kémkedés gyanúja is felmerülhet Panyi Szabolcs ügyében – derül ki ifjabb Lomnici Zoltán Mandinernek adott nyilatkozatából. Az alkotmányjogászt a frissen kibukott tiszás kémbotrány jogi, büntetőjogi hátterével kapcsolatban kérdeztük. Mi várhat Panyi Szabolcsra?
Mint arról a Mandiner – egy, a birtokába jutott hangfelvétel alapján – beszámolt, Panyi Szabolcs újságíró külföldi titkosszolgálatokkal működött együtt Szijjártó Péter külügyminiszter lehallgatásában. A szálak messzire vezetnek, de Panyi és a Tisza Párt közvetlen kapcsolata kikövetkeztethető.
A tiszás ügynökbotrány jogi értékelése ifj. Lomnici Zoltán szerint elsődlegesen a Büntető Törvénykönyv (Btk.) állam elleni bűncselekményeinek körében vizsgálandó. „Amennyiben bizonyítható, hogy egy személy idegen hatalom vagy idegen szervezet részére Magyarország ellen hírszerző tevékenységet folytat,
az a kémkedés tényállását (Btk. 261. §) valósíthatja meg.
Nemzetközi szinten a ENSZ Alapokmány 2. cikk (4) bekezdése szerinti szuverenitás-elv megsértéseként értelmezhető az idegen állam hírszerző tevékenységének támogatása” – fejtette ki részletesebben az alkotmányjogász.
A Mandiner kérdésére válaszolva ifj. Lomnici Zoltán kijelentette:
az ügynek „egyértelműen lehet” nemzetbiztonságot érintő „leágazása” is,
miután a nemzetbiztonsági törvény 5. § a) pontja alapján az Alkotmányvédelmi Hivatal feladata a Magyarország függetlenségét vagy politikai érdekeit veszélyeztető külföldi titkosszolgálati tevékenységek felderítése és elhárítása, így „egy kormánytag külföldi szolgálat általi lehallgatásának elősegítése tipikusan ebbe a körbe tartozhat”. Az alkotmányjogász felidézte azt is, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága a Klass és társai kontra Németország ügyben (1978-ban) elismerte, hogy az államok széles mérlegelési mozgástérrel rendelkeznek a nemzetbiztonság védelmében.
Panyi Szabolcs Orbán Anitához és rajta keresztül a Tisza Párthoz való kötődése ifj. Lomnici Zoltán szerint
ebben az összefüggésben már közjogi és büntetőjogi relevanciát is felvethet, ha a kapcsolat külföldi érdekérvényesítéssel vagy befolyással párosul.”
A jogász felhívta a figyelmet arra is: amennyiben egy külföldi titkosszolgálati kapcsolatokkal rendelkező személy egy politikai szereplőn keresztül hatással lehet egy párt működésére, személyi döntéseire vagy akár a választási folyamatokra,
az felvetheti a választói akarat tiltott befolyásolásának veszélyét is
a Btk. 350/A. § alapján, „amely büntetni rendeli a tiltott külföldi támogatás felhasználását vagy annak leplezését”. Ezen túlmenően – jegyezte meg ifj. Lomnici – a Btk. 350. § (1) e) pontja szerint már az is bűncselekmény, ha valaki megtévesztéssel vagy más módon a választói akarat befolyásolására törekszik –
„ha tehát egy ilyen kapcsolati háló külföldi érdekeket közvetít a politikai térbe, az rendszerszintű befolyásolási kockázatot jelent, amely túlmutat egyéni magatartáson, és egy párt működésének integritását is megkérdőjelezi”.
A Mandiner büntetőjogi következményeket firtató kérdésére az alkotmányjogász elmondta: a tiszás ügynökbotrányban elsődlegesen a kémkedés (Btk. 261. §) merül fel, amely alapesetben 2–8 évig, minősített esetben 5–15 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Amennyiben a cselekmény a korábban kifejtett politikai folyamatokhoz is kapcsolódik, felmerülhet a Btk. 350. § (1) e) pontja szerinti választói akarat jogellenes befolyásolása, illetve a Btk. 350/A. § szerinti tiltott külföldi támogatás felhasználása is, mely bűncselekmények 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendőek.
A szakértő jogi szempontból
korlátozottan tartja elfogadhatónak azt, amikor Panyi Szabolcs arra hivatkozik: mindez az „oknyomozói” munkája része.
„Kétségtelen, hogy a sajtószabadságot az Alaptörvény IX. cikk (2) bekezdése és az Emberi Jogok Európai Egyezménye 10. cikke védi, azonban ezek a jogok nem korlátlanok” – figyelmeztetett. A 34/2017. (XII. 11.) alkotmánybírósági határozatra hivatkozva azonban kiemelte: az „kifejezetten rögzíti”, hogy
a sajtó szabadsága „kötelezettségekkel tűzdelt”, és más alapvető jogok, illetve alkotmányos értékek érdekében korlátozható.
Mint az ismeretes, egy, magát Negyedik Hatalmi Ágnak nevező feladó levelet és egy hangfelvételt küldött a Mandiner szerkesztőségébe, melyekből kiderül:
Panyi Szabolcs, a külföldről finanszírozott Direkt36 és a VSquare újságírója megadta Szijjártó Péter külügyminiszter telefonszámát egy európai uniós tagállam titkosszolgálatának, amelynek így lehetősége nyílt megfigyelnie a tárcavezető telefonbeszélgetéseit.
Ezt is ajánljuk a témában
Hangfelvétel igazolja, komoly titkosszolgálati akció zajlik Magyarország külügyminisztere, Szijjártó Péter ellen. A szálak a Tisza Pártig vezetnek, Panyi Szabolcs és Orbán Anita is nyakig benne van a sztoriban.
Panyi minderről a Mandiner birtokába jutott felvételen beszél, egy nővel folytat bizalmas diskurzusban. Abban elmondja: kapcsolatban áll egy európai uniós ország állami szervével, amelynek megadta Szijjártó Péter külügyminiszter és a beszélgetőtárs hölgy telefonszámát is – vagyis a külföldi szolgálatnak lehetősége nyílik megfigyelnie a magyar külügyminiszter telefonbeszélgetéseit.
Ezt is ajánljuk a témában
Már 2022-ben azt javasolta, hogy Ukrajna állítsa le a Magyarországra irányuló gázszállítást, mert azzal „megoldódik a magyar probléma”.
Nyitókép: Facebook / Panyi Szabolcs
Egyértelmű, miben reménykedik Brüsszel – mutatott rá az elemző.
Fotón a bizonyíték.
Orbán Viktor országjárásának kecskeméti állomásán egy Tisza Párt szimpatizáns extrém szóváltásba keveredett a riporterrel.
Csak úgy dől a lé a Direkt36 „oknyomozó portálhoz”.
A miniszterelnök már vizsgálatot is elrendelt.
Szijjártó Péter egy részletekbe menő videóban reagált Panyi Szabolcs botrányára.
Minden képzeletet alulmúlt az Európai Bizottság elnöke.
A Washington Post egyszer már Pulitzer-díjat kapott egy olyan sztoriért, amiről később kiderült: az egész kamu volt. Ennyit a hitelességéről.
Fotón a bizonyíték.
