Az ütésre emelt kéz politikai üzenete

„Örökre belém égett a jelenet képe, amikor a kidobóember-külsejű felbőszült tiszás ököllel csap a munkáját végző Gulyás Virág tudósító felé, aki szerencsére el tud lépni az ütés elől. Ott áll a közelben egy nő, aki mindent lát a saját szemével, mégis azt kezdi el rikácsolni, hogy nem történt semmi. Ezen a ponton meg kell állnunk egy szóra. A nyilvánvaló tagadásának ez már egy olyan szintje, ami sürgős beavatkozást igényel. Az ugyanis, aki löttyös indulatában ennyire el tud rugaszkodni a valóságtól, az ön- és közveszélyes. Úgyhogy kedves ellenünk szervezkedő, bennünket mérhetetlenül gyűlölő hölgyemény, vegye tudomásul, nagyon is történt valami olyan, amit nem tűrhetünk, és minden jóérzésű magyar nevében vissza kell utasítanunk.

Ebben az országban eddig a közélet meghatározó alapvetése volt, hogy senkinek a politikai álláspontja nem lehet fontosabb a másként gondolkodók emberi méltóságánál és testi épségénél. 

Politizálás közben vörös vonallal meghúzott határ, amit semmilyen körülmények között nem szabad átlépni, az olyan megnyilvánulás, ami a másik ember megsemmisítésére irányul, történjen az akár szóval, akár tettekkel. A jelenleg zajló kampányban ezt a vörös vonalat sokan, sokszor átlépik. Hatványozottan érvényes ez a Tisza Párt környékén összegyűlt Orbán-fóbiásokra, akik érvekben rendkívül szegényes, ám löttyös indulatokban annál gazdagabb támadássorozatot indítottak a kormánypártiak ellen.

Más természetesen ebben azok felelőssége, akik felhergelték az erre fogékony tömeget. De az indulati vakság nem ment fel senkit saját tetteinek és szavainak felelőssége alól. Nem kell a másik véleményét elfogadni, de nem árt megérteni. Arra pedig alkalmatlan az az állapot, amibe az a habzó szájú rendszerváltó kerülhetett, aki azt üvöltötte az őt kérdező riporter mikrofonjába, hogy a Fideszt úgy ahogy van, meg kell semmisíteni, el kell tüntetni, mert az valami borzalom és pusztító televény. Sokszor hallani mostanában azt a kérdést: mi történt ezekkel az emberekkel, hogyan lepték el a nyilvánosság tereit ilyen tömegben? Egyre többen gyanakodnak valamilyen pszichológiai módszerre, tömeghipnózisra, mesterségesen gerjesztett pszichikai befolyásoltságra. Ezt nyilván nehéz bizonyítani, de azt érdemes rögzíteni, ami látható volt belőle az utóbbi időben.”

Nyitókép: Facebook