A globális folyamatokat látva a kormányfő szerint Magyarország mozgástere azon múlik, hogyan tud együttműködni a világot alakító erőközpontokkal: az Egyesült Államokkal, Oroszországgal és Törökországgal.
A washingtoni, moszkvai és isztambuli diplomáciai utakról úgy vélekedett, ezek jelentősége idén minden mást meghaladott. Rámutatott: ezek a tárgyalások kellettek ahhoz, hogy Magyarország megőrizze kivételes helyzetét, és a többi európai országgal összevetve továbbra is itt fizessék az emberek a legalacsonyabb rezsit. Az amerikai egyeztetések ráadásul energetikai, nukleáris, hadiipari és gazdasági megállapodásokat is hoztak, ami a miniszterelnök szerint „olyan nagy csomag”, hogy az eredmények még az ellenoldalon is elcsendesítették a pártpolitikai vitákat.
A háborús kérdések kapcsán a miniszterelnök éles különbséget tett az atlanti szövetség két pillére között. Úgy látja, kirajzolódik valami új, amire eddig nem volt példa: a NATO egyik pillérét adó Egyesült Államok és a másik pillért alkotó uniós országok katonai és biztonsági kérdésekben egymással teljesen ellentétes dolgokat mondanak. Mark Rutte NATO-főtitkár világháborús fenyegetése pedig az európai álláspont, ami teljesen eltér, sőt ellentétben áll az amerikai állásponttal.
Amerika békét akar, Európa meg háborút”
– foglalta össze a helyzetet.