Szőlő utca, energia, nagyhatalmak: Orbán Viktor szerint a gyermekvédelemben nincs alku. A globális átalakulásban Amerika békét, Európa háborút akar. Magyarország mozgástere kulcsfontosságú a 2026-os választáson.
Orbán Viktor a Karmelita Kolostorban adott interjút Lentulai Krisztiánnak. A miniszterelnök elmondta: hiába az adventi időszak, a politikában nincs elcsendesedés, különösen a jövő heti európai uniós csúcs előtt.
A 2025-ös évet eleve bonyolult, hangos évként jellemezte, amelyben Donald Trump hivatalba lépése nemcsak szimbolikusan, hanem a gyakorlatban is lezár egy korszakot.
A globális folyamatokat látva a kormányfő szerint Magyarország mozgástere azon múlik, hogyan tud együttműködni a világot alakító erőközpontokkal: az Egyesült Államokkal, Oroszországgal és Törökországgal.
A washingtoni, moszkvai és isztambuli diplomáciai utakról úgy vélekedett, ezek jelentősége idén minden mást meghaladott. Rámutatott: ezek a tárgyalások kellettek ahhoz, hogy Magyarország megőrizze kivételes helyzetét, és a többi európai országgal összevetve továbbra is itt fizessék az emberek a legalacsonyabb rezsit. Az amerikai egyeztetések ráadásul energetikai, nukleáris, hadiipari és gazdasági megállapodásokat is hoztak, ami a miniszterelnök szerint „olyan nagy csomag”, hogy az eredmények még az ellenoldalon is elcsendesítették a pártpolitikai vitákat.
A háborús kérdések kapcsán a miniszterelnök éles különbséget tett az atlanti szövetség két pillére között. Úgy látja, kirajzolódik valami új, amire eddig nem volt példa: a NATO egyik pillérét adó Egyesült Államok és a másik pillért alkotó uniós országok katonai és biztonsági kérdésekben egymással teljesen ellentétes dolgokat mondanak. Mark Rutte NATO-főtitkár világháborús fenyegetése pedig az európai álláspont, ami teljesen eltér, sőt ellentétben áll az amerikai állásponttal.
„Amerika békét akar, Európa meg háborút”
– foglalta össze a helyzetet.
Orbán Viktor kifejtette, hogy Mark Rutte szavai az apáink és nagyapáink korszakát idéző világháborúval riogatnak. „Fölidézte bennünk a második világháború romos budapesti utcáinak emlékképét meg a hatvannapos ostromot, ahogy keresztülviharzott a front Magyarországon, szétbombázva az összes ipari városunkat, deportálva a zsidókat, aztán kitelepítve a németeket. Ezek mind előjönnek egy ilyen NATO-főtitkári mondat után” – fogalmazott.
Mint ismeretes, Mark Rutte, a NATO főtitkára egy berlini biztonsági konferencián úgy fogalmazott, hogy Oroszország következő célpontja a NATO-szövetség, és „fel kell készülnünk arra a háborús léptékre, amelyet nagyszüleink vagy dédszüleink éltek át”.
Szintén súlyos lépésnek nevezte a befagyasztott orosz vagyon kérdését, amely
szerinte felér egy hadüzenettel, és ilyenre még a második világháborúban sem volt példa.
„Az orosz nemzeti devizatartalék lefoglalása, majd felhasználása az oroszokkal hadban álló fél megsegítésére, az maga a hadüzenet. (...) Ez maga a háborúba való belépés közvetlen mozdulata” – figyelmeztetett a kormányfő, hozzátéve, hogy ezt a lépést nem szabad alábecsülni.
A belpolitikai térre evezve, a Digitális Polgári Körökről szólva kiemelte: bár a politikai kommunikáció súlypontja a digitális térbe helyeződött, a személyes kapcsolattartás továbbra is elengedhetetlen, mert „sok mindent be lehet tiltani, de az egymás közötti beszédet nem”. A 2026-os választást sorsfordítónak nevezte, ahol a döntés arról szól, kikre bízzuk az életünket meghatározó lépéseket a következő négy évben. Ebben a geopolitikai helyzetben a biztonság és a tapasztalat fontosabb, mint a kísérletezés.
Az interjú kitért a Szőlő utcai ügyre is. Orbán Viktor egyértelművé tette: az érintett intézmény egy fiatalkorúak nevelőintézete, és a felvételek alapján tényként kezelendő, hogy a nevelő bűncselekményt követett el.
Ennek elkerülhetetlen következménye a felelősségre vonás, mert ahol a gyermekek védelméről van szó, ott nincs helye mérlegelésnek és nincs politikai vita. A történtek rendszerszintű beavatkozást tettek szükségessé, ezért az összes nevelő- és javítóintézet felügyelete és irányítása a büntetés-végrehajtás felelősségi körébe került.
Zárásként a miniszterelnök hangsúlyozta: a most zajló nemzetközi átalakulás nem érte váratlanul hazánkat. „Arra a változásra, ami most a szemünk előtt történik, a Magyar Kormány már fel volt készülve” – jelentette ki, hozzátéve meggyőződését, hogy ennek a globális átalakulásnak Magyarország Európában az egyik, ha nem a legnagyobb nyertese lesz.
Nézze meg a teljes interjút a Mandiner YouTube-csatornáján!
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Elfogadhatatlan Ukrajna zsarolása és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök halálos fenyegetése.
Visszafelé sült el Zelenszkij és Magyar Péter terve, amivel ellátási zavart okozott volna.
Az ukrán elnök már nem népszerű hazájában, ráadásul a nemzetközi bizalom is egyre többször meginogni látszik.
Az ukrán elnök a jelek szerint eltaktikázhatta magát.
Vége a nyugati példálózásnak, az Eurostat friss adatai kíméletlenül leleplezték a valóságot.
Kijev elemi érdeke Orbán Viktor kormányának bukása és a Tisza Párt győzelme, amit a magyar energiabiztonság és rezsivédelem gyengítésével igyekszik elérni, karöltve Brüsszellel. Kohán Mátyás írása.
Sokan az utolsó pillanatokban is gyűjtötték az ajánlásokat, hogy meglegyen az induláshoz szükséges 500 aláírás.
Elsőként a Liverpool jutott be a legjobb nyolc közé az FA-kupában.
