Orbán Viktor a NATO-főtitkár világháborús fenyegetéséről: Amerika békét akar, Európa meg háborút – EXKLUZÍV interjú (VIDEÓ)

Orbán Viktor a Karmelita Kolostorban adott interjút Lentulai Krisztiánnak. A miniszterelnök elmondta: hiába az adventi időszak, a politikában nincs elcsendesedés, különösen a jövő heti európai uniós csúcs előtt.

A 2025-ös évet eleve bonyolult, hangos évként jellemezte, amelyben Donald Trump hivatalba lépése nemcsak szimbolikusan, hanem a gyakorlatban is lezár egy korszakot.

A washingtoni, moszkvai és isztambuli diplomáciai utakról úgy vélekedett, ezek jelentősége idén minden mást meghaladott. Rámutatott: ezek a tárgyalások kellettek ahhoz, hogy Magyarország megőrizze kivételes helyzetét, és a többi európai országgal összevetve továbbra is itt fizessék az emberek a legalacsonyabb rezsit. Az amerikai egyeztetések ráadásul energetikai, nukleáris, hadiipari és gazdasági megállapodásokat is hoztak, ami a miniszterelnök szerint „olyan nagy csomag”, hogy az eredmények még az ellenoldalon is elcsendesítették a pártpolitikai vitákat.

A háborús kérdések kapcsán a miniszterelnök éles különbséget tett az atlanti szövetség két pillére között. Úgy látja, kirajzolódik valami új, amire eddig nem volt példa: a NATO egyik pillérét adó Egyesült Államok és a másik pillért alkotó uniós országok katonai és biztonsági kérdésekben egymással teljesen ellentétes dolgokat mondanak. Mark Rutte NATO-főtitkár világháborús fenyegetése pedig az európai álláspont, ami teljesen eltér, sőt ellentétben áll az amerikai állásponttal. 

– foglalta össze a helyzetet.

Orbán Viktor kifejtette, hogy Mark Rutte szavai az apáink és nagyapáink korszakát idéző világháborúval riogatnak. „Fölidézte bennünk a második világháború romos budapesti utcáinak emlékképét meg a hatvannapos ostromot, ahogy keresztülviharzott a front Magyarországon, szétbombázva az összes ipari városunkat, deportálva a zsidókat, aztán kitelepítve a németeket. Ezek mind előjönnek egy ilyen NATO-főtitkári mondat után” – fogalmazott.

Szintén súlyos lépésnek nevezte a befagyasztott orosz vagyon kérdését, amely 

„Az orosz nemzeti devizatartalék lefoglalása, majd felhasználása az oroszokkal hadban álló fél megsegítésére, az maga a hadüzenet. (...) Ez maga a háborúba való belépés közvetlen mozdulata” – figyelmeztetett a kormányfő, hozzátéve, hogy ezt a lépést nem szabad alábecsülni.

A belpolitikai térre evezve, a Digitális Polgári Körökről szólva kiemelte: bár a politikai kommunikáció súlypontja a digitális térbe helyeződött, a személyes kapcsolattartás továbbra is elengedhetetlen, mert „sok mindent be lehet tiltani, de az egymás közötti beszédet nem”. A 2026-os választást sorsfordítónak nevezte, ahol a döntés arról szól, kikre bízzuk az életünket meghatározó lépéseket a következő négy évben. Ebben a geopolitikai helyzetben a biztonság és a tapasztalat fontosabb, mint a kísérletezés.

Az interjú kitért a Szőlő utcai ügyre is. Orbán Viktor egyértelművé tette: az érintett intézmény egy fiatalkorúak nevelőintézete, és a felvételek alapján tényként kezelendő, hogy a nevelő bűncselekményt követett el.

Zárásként a miniszterelnök hangsúlyozta: a most zajló nemzetközi átalakulás nem érte váratlanul hazánkat. „Arra a változásra, ami most a szemünk előtt történik, a Magyar Kormány már fel volt készülve” – jelentette ki, hozzátéve meggyőződését, hogy ennek a globális átalakulásnak Magyarország Európában az egyik, ha nem a legnagyobb nyertese lesz.