Zelenszkijék már Ficóék nyakán ugrálnak a lengyel dróntámadás miatt

Azonnal el kellene hinniük Pozsonyban, hogy az oroszok direkt támadták a lengyeleket.

A Faktum elemzése szerint az isztambuli béketárgyalások 2022-ben nem önmagukban, hanem összetett geopolitikai és katonai folyamatok következtében vallottak kudarcot.
Az isztambuli béketárgyalások 2022-ben nem azért fulladtak kudarcba, mert Ukrajna „kénytelen volt” visszautasítani az egyezményt – ahogy azt Jeszenszky Géza állítja –, hanem sokkal összetettebb geopolitikai és katonai folyamatok eredményeként – olvasható a Faktum elemzésében.
Az úgynevezett „Istanbul Communiqué” valójában nem végleges békeszerződés volt, hanem egy tárgyalási alap, amely kompromisszumkereső elemeket tartalmazott: semlegesség biztonsági garanciákért cserébe, a Krím kérdésének elhalasztása, valamint a NATO-csatlakozás levétele a napirendről. Bár a tervezet valóban jelentős korlátozásokat írt volna elő Ukrajna számára, annak elutasítása nem kizárólag kényszerből, hanem stratégiai megfontolásból történt.
A katonai helyzet gyors változása ugyanis kedvezőbb pozíciót teremtett Kijev számára.
Az orosz csapatok visszavonulása Kijev térségéből jelezte, hogy az ukrán hadsereg képes megállítani a villámháborút, így az ország nem érezte magát rászorulva arra, hogy egy számára kedvezőtlen kompromisszumot aláírjon. Ebben a kontextusban az „elutasítás” inkább tudatos stratégiai döntésnek tekinthető, mintsem kényszerű lépésnek.
Emellett a nyugati nagyhatalmak álláspontja is kulcsszerepet játszott: Boris Johnson áprilisi látogatása után világossá vált, hogy London és Washington nem támogatják a semlegességi modellhez kötődő biztonsági garanciákat, hanem inkább Oroszország hosszú távú gyengítésére összpontosítanak.
Mindezek fényében Jeszenszky érvelése leegyszerűsítő: a tárgyalások kudarca nem Ukrajna irracionális döntésének, hanem a nyugati stratégiai logikának, a háborús tapasztalatoknak és az orosz fél hiteltelenségének összjátéka volt.
A történet tanulsága az, hogy tartós béke csak akkor születhet, ha nem csupán a hadviselő felek, hanem a külső nagyhatalmak is valóban érdekeltek benne. Amíg ez hiányzik, addig a békekísérletek eleve kudarcra vannak ítélve, és az olyan leegyszerűsítő narratívák, mint Jeszenszkyé, inkább homályosítják, mint tisztázzák a történelmi valóságot.
A teljes elemzés ide kattintva elolvasható.
Ezt is ajánljuk a témában
Azonnal el kellene hinniük Pozsonyban, hogy az oroszok direkt támadták a lengyeleket.
Nyitókép: faktumprojekt.hu