Valóban kénytelenek voltak visszautasítani az ukránok az isztambuli egyezményt?

2025. szeptember 12. 15:36

A Faktum elemzése szerint az isztambuli béketárgyalások 2022-ben nem önmagukban, hanem összetett geopolitikai és katonai folyamatok következtében vallottak kudarcot.

2025. szeptember 12. 15:36
null

Az isztambuli béketárgyalások 2022-ben nem azért fulladtak kudarcba, mert Ukrajna „kénytelen volt” visszautasítani az egyezményt – ahogy azt Jeszenszky Géza állítja –, hanem sokkal összetettebb geopolitikai és katonai folyamatok eredményeként – olvasható a Faktum elemzésében

Az úgynevezett „Istanbul Communiqué” valójában nem végleges békeszerződés volt, hanem egy tárgyalási alap, amely kompromisszumkereső elemeket tartalmazott: semlegesség biztonsági garanciákért cserébe, a Krím kérdésének elhalasztása, valamint a NATO-csatlakozás levétele a napirendről. Bár a tervezet valóban jelentős korlátozásokat írt volna elő Ukrajna számára, annak elutasítása nem kizárólag kényszerből, hanem stratégiai megfontolásból történt.

A katonai helyzet gyors változása ugyanis kedvezőbb pozíciót teremtett Kijev számára.

Az orosz csapatok visszavonulása Kijev térségéből jelezte, hogy az ukrán hadsereg képes megállítani a villámháborút, így az ország nem érezte magát rászorulva arra, hogy egy számára kedvezőtlen kompromisszumot aláírjon. Ebben a kontextusban az „elutasítás” inkább tudatos stratégiai döntésnek tekinthető, mintsem kényszerű lépésnek. 

Emellett a nyugati nagyhatalmak álláspontja is kulcsszerepet játszott: Boris Johnson áprilisi látogatása után világossá vált, hogy London és Washington nem támogatják a semlegességi modellhez kötődő biztonsági garanciákat, hanem inkább Oroszország hosszú távú gyengítésére összpontosítanak.

Mindezek fényében Jeszenszky érvelése leegyszerűsítő: a tárgyalások kudarca nem Ukrajna irracionális döntésének, hanem a nyugati stratégiai logikának, a háborús tapasztalatoknak és az orosz fél hiteltelenségének összjátéka volt.

A történet tanulsága az, hogy tartós béke csak akkor születhet, ha nem csupán a hadviselő felek, hanem a külső nagyhatalmak is valóban érdekeltek benne. Amíg ez hiányzik, addig a békekísérletek eleve kudarcra vannak ítélve, és az olyan leegyszerűsítő narratívák, mint Jeszenszkyé, inkább homályosítják, mint tisztázzák a történelmi valóságot.

A teljes elemzés ide kattintva elolvasható. 

Ezt is ajánljuk a témában

Nyitókép: faktumprojekt.hu

Összesen 10 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
dodek4b
2025. szeptember 12. 17:37
A munkásőrök fegyvereit is átadta anno Horvátországnak , amit manapság jól megköszönnek , az adriai vezeték 3-5 szörös felárával ! Igazi elefánt ez a külügyér a porcelánboltban !
Válasz erre
0
0
balbako_
2025. szeptember 12. 17:28
Az oroszokat becsapták. Nem először, de Putyint utoljára. Most még egyszer ezt nem tudják megtenni. Amíg a garanciákat meg nem kapja addig verik a nácikat.
Válasz erre
0
0
Gintonic68
2025. szeptember 12. 17:12
Jeszenszkijt inkább a sebtében megkötött ukrán-magyar alapszerződésről kellene kérdezni, mert annak részese volt!! Például külső hatalmak súgtak-e ezügyben ? Más témában csak tippelgetni tud...
Válasz erre
3
0
gullwing
2025. szeptember 12. 16:44 Szerkesztve
Felmerül a kérdés az öreg mit kap, kapott a déli szlávoktól hogy ennyire tolja a szekerüket az északiak ellenében?! NE feledjük ezek ott nem is oly rég még egy állam égisze alatt jöttek pl. 56-ban "vendégségbe" hozzánk... pedig mi egyiket sem hívtuk.
Válasz erre
2
0
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!