„Sokat akart a szarka, de nem bírta a farka” – az elemző szerint nem jött össze Magyar Péternek a kötcsei provokáció

Hiába a nagy reklám, az üzengetés, a Tisza Párt lépése kontraproduktívnak bizonyult – hívta fel a figyelmet Deák Dániel.

A Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ (MNNKK) elnöke szerint Magyar Péter egy fekete lyuk, és akik mögötte mégis látszódnak, meg jobb lenne, ha nem látszódnának.
„Korunk az infokrácia világa, az igazság és a kollektív történetmesélés helyett az adat fogalma, az algoritmusvezérelt adatfolyamok kerültek előtérbe. Nekem ennek az ellenpólusa Kötcse, az a tér, hely, kitüntetett időpillanat, ahol és amikor mi még értjük az igazság fogalmát, racionális vitákat tudunk folytatni, és elmeséljük azt a közös történetet, aminek a három oszlopa az Isten, haza család.
Kötcse az a valóság, amiben szeretek élni magyarként.
És az a valóság az egyetlen, ami jövőképes, mert az infokrácia világával szemben a hétköznapi realitás fog nyerni” – fogalmazott Demeter Szilárd a Mandiner élő kötcsei közvetítésében.
Arra a kérdésre, nem fáradt-e el a jobboldali közösség és annak vezetői, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ (MNNKK) elnöke úgy válaszolt, ez inkább az ellenzékre jellemző.
Annál is inkább, mert az elmúlt ciklusok kihívói egytől egyig futóbolondok voltak, vagy kevésbé a kormányzóképesség fogalma volt társítható hozzájuk, akár Márki-Zay Péterre, akár most Magyar Péterre gondolunk.
„Ezzel szemben az elmúlt 15 évben a Fidesz-kormányok amit a leginkább bizonyítani tudtak, az a válságmenedzsment képessége. A világ rettenetes válságidőszakot él, energiaválság, háborús válságok, európai és globális válság; most forrja ki magát a többpólusú világrend. Ha levesszük a nyugati szemüveget, látjuk, hogy az ellenpólus gazdaságilag, potenciálisan és nyersanyag tekintetében is versenyelőnyben van velünk szemben. Már a tudástőke sincs nálunk, Kína és India felzárkózott. Válságos időkben pedig válságmenedzsmentre van szükségünk, ez biztosan az Orbán-kormányok javára írható,
hiszen 2010 óta az összes válságot sikerült megoldaniuk”
– fogalmazott Demeter Szilárd.
Azt is reménykeltőnek tartja, hogy a régi mondás: „Orbán Viktornak nem igaza volt, hanem igaza lesz”, ez idáig mindig bebizonyosodott. Ennek legékesebb példája, hogy a 2015-ös migrációs válság a hétköznapokban tetten érthető következményeivel a tőlünk nyugatabbra lévő országok most szembesülnek, ami a mainstream média torzításain átszüremkedve árnyalja a nyitott társadalom képét.
„A más kulturális kódú illegális migránsokkal folyamatosan konfliktusban fogunk állni, ennek nincs más megoldása, csak államhatalmi. Vagy be tudod tartani a törvényedet, vagy elúszik az országod – ezt éli most át Németország” – szögezte le az MNNKK vezetője.
Ugyancsak a Fidesz-kormány válságkezelési képességét mutatja szerinte, hogy 2010-hez képest közel másfél millióval több autó jár Magyarországon, vagyis az az emberek helyzete az elmúlt 15 évben javult. Az Orbán-kormányokban pedig benne van a potenciál, hogy akár kedvezőtlen konjunkturális helyzetben is javítani tudjon ezen.
Magyar Péterről az a véleménye,
hogy nem lehet hinni neki, mert nem mond semmit.
„Magyar Péter az említett infokrácia terméke, mivel nem mond semmit, nincs történet, így nincs igazság, sem hazugság. Ma homlokegyenest az ellenkezőjét állítja, mint tegnap, és holnap mást fog állítani, amit ma. Ő egy fekete lyuk, egy protesthangulat szimbóluma, az emberek nem rá mondanak igent, hanem a Fidesz-kormányra nemet. Kérdés, kitart-e ez a hangulat jövő áprilisig, vagy a demokrácia általánosan megfigyelt törvényszerűsége érvényesül: a végén a szavazófülkében az állampolgárok többnyire a saját életük szempontjából – a számlákat ki kell fizetni, a gyerekeket fel kell nevelni, stb. – racionális döntést hoznak. Magyar Péter pedig e szempontból sem mond semmit” – szögezte le Demeter Szikárd.
Hozzátette, a kormányzóképességhez ráadásul csapat kell, és akik most Magyar Péter mögött láthatóvá válnak, azok jobb lenne, ha nem lennének láthatók,
mert „az egyik fekete öves hazaáruló, mások meg, Magyar Pétert idézve, agyhalottak”.
Demeter arról is beszélt, hogy „szerelmes” a magyar kultúrába, ami megtartott bennünket, nemcsak a reformkorban, hanem utána is, a vérzivataros 20. században. Viszont nem tagadta, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ intézményeinek jelenlegi helyzete „katasztrofális”, aminek nem feltétlenül az az oka, hogy fajlagosan kevés pénz jut a magyar kultúrára, hanem hogy az összesen ötszázmilliárd forint körüli összeget sok éve „rosszul osztjuk el”.
Azaz a pénz nagyjából kétharmada Budapesten költődik el, nagyobb részben előadó-művészetekre fordítva. Miközben a KSH adatai szerint amíg színházakba hétmillió ember megy egy évben, addig a múzeumokba 11 millió – ez igazságtalan, és ideje aktív, önszerveződő módon változtatni rajta.