A Tisza Párt továbbra sem nevezte meg jelöltjeit a 2026-os választásra, miközben minden más párt már előrébb tart a felkészülésben. Fél évvel a voksolás előtt Magyar Péter mozgalma még mindig titkolózik – kérdés, stratégia vagy gyengeség áll a háttérben.
Nincs információm arról, hogy ki fog ebben a térségben elindulni. Igazából semelyik választókerületről nem tudom – válaszolta Forsthoffer Ágnes, a Tisza Párt alelnöke egy podcastben arra a kérdésre, hogy jövőre szeretne-e indulni országgyűlési képviselőjelöltként. Magyar Péteréknek tehát továbbra sincsenek jelöltjei.
Menczer Tamás, a kormánypártok kommunikációs igazgatója töltötte fel a videórészletet a közösségi oldalára, amiből ismét azt lehet valószínűsíteni, Magyar Péterék még sehogy sem állnak a képviselőjelöltjeik kijelölésével. Forsthoffer Ágnes a videóban elárulta, hogy még azt sem tudja, ő indul-e egyáltalán.
Ezeken tényleg csak röhögni lehet
– jegyezte meg az ügyet kommentálva Menczer Tamás.
Bár a választások napja egyre közeledik, így a pártoknak viszonylag rövid időn belül meg kell találniuk azt a 106 embert, akiket az egyéni választókerületekben indítanak. Ezzel a feladattal a parlamentbe jutással reális eséllyel bíró Fidesz-KDNP, Demokratikus Koalíció és Mi Hazánk Mozgalom már vagy megvan, vagy nagyon közel jár hozzá, csak néhány hely kérdése nem dőlt még el. A Magyar Kétfarkú Kutyapárt már bemutatta a listája első öt helyezettjét.
Még a Jobbik honlapján is megtaláltuk hogy az egyes körzetekben kiket szeretnének indítani, bár a 106 főt még ők sem érték el.
Azonban a Tisza Párt esetében továbbra is csak azt tudjuk, hogy Magyar Péter a budapesti 3-as választókerületben indul, más jelölt neve továbbra sem ismert.
Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője még szeptember 19-én azt írta a közösségi oldalán, hogy a Tisza Pártnak már csak 10 napja maradt 318 jelölt-jelöltjének bemutatására, amely fontos mércéje lesz az ellenzéki kihívó állapotának.
Kérdés, hogy a hetek óta érezhető eseménytelenség Magyar Péter mozgalma körül a készülődés vagy a kikészülés jele? 318 makulátlan jelölt beszervezése, akik közül legalább 212 nem lesz hivatalos jelölt és akár 300 nem lesz parlamenti képviselő sem, mindig egy párt állapotának nagy vizsgája.
Jól látszik tehát, hogy a biztos parlamenti mandátumban bízó pártok (Fidesz és KDNP) is rendelkeznek jelöltekkel, és a bejutás határán billegők (DK, MI Hazánk) is. A mostani helyzet megértéséhez érdemes voisszamennünk a korábbi ciklusok hasonló időszakába, hogy akkor hogyan is álltak a jelöltállítással a kis és nagy pártok.
2021 szeptemberében zajlott a nagy baloldali előválasztás. A pártok jelöltjei nemcsak ismertek voltak, hanem az érdeklődők el is dönthették, kiket szeretnének az egyéni körzetekben látni a szavazólapon. A Fidesz 2022. januárjában véglegesítette az egyéni jelöltjeit és az országos listáját. Azonban a kormánypártok jelöltjeinek a neve már 2021-ben ismert volt, mivel csak kevés esetben történt csere a 2018-as állapothoz képest.
2021 márciusában a még parlamenten kívüli Mi Hazánk Mozgalom elnöke, Toroczkai László bejelentette, hogy a 2022-es magyarországi országgyűlési választáson mind a 106 egyéni választókerületben indítanak saját jelöltet, Budapesten és vidéken, és Toroczkai lesz a Mi Hazánk miniszterelnök jelöltje. Ebben a hónapban elkezdték képviselőjelöltjeik bemutatását is.
Jól látszik tehát, hogy négy évvel ezelőtt mind a 106 választókerületben már ismertek voltak a nagyobb és kisebb pártok képviselőjelöltjei.
2017 szeptemberére a kormánypártok egyéni indulóinak a listája szinte már teljesen kész volt. A nevekre a végleges pecsét novemberben került.
Összességében nyolc évvel ezelőtt sem merült fel, hogy a legnagyobb, vagy akár a legkissebb ellenzéki pártnka ne lennének egyéni körzeti jelöltjei, mivel azokat folyamatosan mutatták be a választóknak.
A 2014-es országgyűlési választás volt az első, amikor 106 egyéni körzetben kellett csak jelöltet állítaniuk a pártoknak. A Fidesz-KDNP esetében akkor a legnagyobb kérdés az volt, hogy a korábbi 174 győztes közül az új körzetekben kik induljanak. Éppen ezért a kormánypártok soraiban nem volt kérdés egyetlen percig sem, hogy van-e elég indulójuk.
A 2014-es parlamenti választás előtt a baloldalon hosszas alkudozások után született meg a közös lista. Mind az MSZP, mind a DK, mind a Bajnai Gordon vezette Együtt már 2013 szeptemberében rendelkezett elegendő jelöltettel a 106 körzetben. A kérdés ott csak az volt, hogy ki, és hogyan induljon, amit csak 2014 januárjára sikerült lezorongázniuk.
A Jobbik hasonló problémával szembesült 2014 előtt, mint a Fidesz-KDNP. Ennek oka, hogy a Jobbik 2010-ben a 176 egyéni kerületben könnyedén tudott jelöltet állítani, így négy évvel később sem jelentett problémát számukra ez a feladat.
Mivel 2010 előtt mint már említettem 176 egyéni választókerületben kellett a pártoknak jelöltet állítaniuk, ha sikert akartak elérni. A siker vagy a választási győzelmet, vagy a parlamentbe jutást jelentette. Az akkori választási folyamatok esetében arról lehetett egyrészt nagyon jól lemérni egyes pártok valós támogatottságát. Amely erő nem tudott viszonylag gyorsan 176 embert találni, annak nem lehettek vérmes reményei. Mind az 1990-ben győztes MDF, az 1994-ben, 2002-ben és 2006-ban győztes MSZP és az 1998-ban nyertes Fidesz az egyéni jelöltjeit már a választást megelőző évben bemutatta. Értelemszerűen ez az 1990-es választásra nem volt igaz, mert ott viszonylag kevés idő állt a pártok rendelkezésére.
A 2010-es választások, – kivéve az első szabad választást – előtt az úgymond győzelemre nem esélyes pártok (MDF, SZDSZ, MIÉP, Munkáspárt) szintén már a választást megelőző évben bemutatták a 176 jelöltjüket, és amikor már élesbe váltott a kampány, akkor már a 176 ember teljes erővel vetette bele magát az ajánlószelvények gyűjtésébe.
A jelöltállítás 2010-ben már nagyon nehezen ment az MDF-nek, majd a választáson nem is jutottak be a parlamentbe.
2006-ban a MIÉP-Jobbik és a Munksápárt mutatta be a jelöltjeit a legkésőbb, nem is sikerült nekik a bejutás. Persze a 176 egyéni jelölt felállítása mellett sem volt garancia a sikerre, mert bár 2002-ben a MIÉP és a Munkáspárt is minden körzetben indult, mégsem érték el az 5 százalékos.
Arra azonban nem volt példa, hogy az állítólag győzelemre esélyes párt jelöltjeiről semmit se tudjon a közvélemény fél évvel a parlamenti választás előtt. Sőt a kisebb pártok esetében sem volt példa ilyenre. Amelyik párt nem tudott a választás előtt hónapokkal korábban jelöltet állítani annak a parlamentbe jutásra sem volt sok esélye. Éppen ezért is furcsa a Tisza Párt ezen politikája. Vajon kiket, és miért titkol el előlünk Magyar Péter?
Nyitókép: Képernyőfotó
Pozícióra vágyott, ehelyett kiábrándult és Tiszás lett: Velkey György László visszavonta pályázatát a Római Magyar Akadémiára, majd sértettségből Magyar Péterhez szegődött.
A Tények szerint a Tisza Párt politikusa nem csupán politikai fórumokon, hanem vacsorákon és televíziós felvételeken is magánál tarthatta maroklőfegyverét.
Forsthoffer Ágnesnek aztán tényleg nincs semmi elképzelése a pártja terveiről.
A Tisza Párt politikusa a brüsszeli Európai Parlament Kulturális és Oktatási Bizottságának szerdai ülésén szólalt fel.
Az önjelölt jogvédők csak azok iránt fejezik ki szolidaritásukat, akikkel politikai értelemben azonosulnak. Szalai Laura írása.
A piaci elemzők úgy látják, ha a jelenlegi dinamika fennmarad, az adásvételek száma az idei évben kiemelkedő lehet, ami a kapcsolódó ágazatokban is tovagyűrűző hatásokat hozhat.
Terjed egy trend a TikTokon, amin liberálisok Charlie Kirk özvegyének a beszédén gúnyolódnak.
A tárca szerint ez idő alatt 205 település felett szerezték meg a teljes ellenőrzést az orosz erők.
