Magyar Péter már tavaly tavaszi első országjárásán sem lelkesedett egy új alkotmányért

„MAGYAR PÉTER ÉS AZ ALKOTMÁNYOZÁS

A Tisza elnöke több fontos, hosszú távon is meghatározó kérdésről beszélt ma Veszprémben. Az egyik ilyen az alkotmányozás, a másik a választójog, a harmadik a pártfinanszírozás, amelyekre külön kitérek. 

Magyar Péter már tavaly tavaszi első országjárásán sem lelkesedett egy új alkotmányért, mondván, »attól nem fognak kevesebbet lopni«. Egy kérdésre adott mostani válaszából az következett, hogy Magyarország új alkotmányának megalkotását hosszabb folyamatként képzeli el, akár úgy is, hogy két egymás követő, különböző összetételű parlament alkotja meg az új alkotmányt, amelyet esetleg népszavazáson erősítenék meg (a népszavazás elhangzásakor felerősödött a tömeg tapsa). Nem beszélt arról a politikus, mi történik akkor, hogy ha az egyik parlament merőben más alkotmány-tervezetet támogatna, mint a másik.

Amit ma tőle hallani lehetett, abból talán az következik, hogy egy Tisza-kétharmad esetén egy időre megtartanák az Alaptörvényt, de jelentős módosításokkal, lehetővé téve, hogy a Fidesz-közeli magas rangú tisztségviselőket (AB elnöke, GVH elnöke, ÁSZ elnöke, legfőbb ügyész és társai) el lehessen távolítani. Mivel a pártelnök csak általánosságban szokott beszélni a »fékek és ellensúlyok «szükségességéről, csak remélni lehet, hogy ebbe az Országgyűlés korábbi hatalmának visszaállítása is benne foglaltatik. Félek, hogy mivel Magyar Péter nehezen tűri a kritikát, nehéz elképzelni, hogy az Országgyűlés ellenőrző szerepe érdemben megerősödne az ő kormányfősége alatt. Nem lényegtelen, hogy Magyar nem beszélt a kétkamarás parlament felállításáról, illetve visszaállításáról (merthogy ennek vannak nálunk hagyományai).

A választójog átalakításával kapcsolatban sem árult el részleteket, bár szavait úgy lehetett érteni, hogy hajlandó elmozdulni egy arányosabb választási rendszer felé, de a teljesen arányos rendszert nem támogatja, mert azzal veszélybe kerülhetne az ország kormányozhatósága(annyiban egyetértek vele, hogy egy teljes arányos rendszerben több pártfrakcióból állhatna a parlament, illetve egy-egy frakció nehezebben tud többséget szerezni, viszont nehezebb is lehetne túlhatalomhoz jutni). 

És végül, a pártfinanszírozásnál Magyar elmozdulóban van a korábbi kategorikus álláspontjához képest, ami  a pártok állami finanszírozásának megszüntetéséről szól. Most elképzelhetőnek tartja , hogy az állam annak arányában támogassa a pártokat, amilyen arányban a lakosság hajlandó azokat anyagilag támogatni azokat. Ez egy védhető elgondolás, akár még egy jó irányba tett lépés is lehet, de a részletek még itt is váratnak magukra. Talán majd egy novemberi konferencián kiderülnek azok is, engem nagyon érdekelnének...”

Nyitókép: Facebook