A nagy intézmények kora lassan lejár: emberibb életkörülmények várnak a fogyatékossággal és pszichiátriai betegséggel élőkre

Az Óbudai Rehabilitációs és Foglalkoztatási Központ lesz az első olyan önkormányzati intézmény az országban, amely támogatott lakhatási szolgáltatást kínál fogyatékossággal élőknek és pszichiátriai betegeknek, miután a Belügyminisztérium saját forrásból egymilliárd forintot különített el erre a célra. A pályázaton tizenhárom pályázó indult sikeresen, köztük a III. kerületi önkormányzat.

Már eddig is létezett a támogatott lakhatás mint ellátási forma Magyarországon, de csupán állami, civil vagy egyházi szervezetek végezték – fővárosi kerületi önkormányzat nem –, ám ha sikerül az óbudai pilot-projekt, akkor az magával hozhatja, hogy más fővárosi önkormányzatok is erre az útra lépjenek az állam segítségével – fejezte ki reményeit Busi Zoltán, az Óbudai Rehabilitációs és Foglalkoztatási Központ vezetője az intézményben tett látogatásunkkor.

Az intézményvezető elárulta, az önkormányzat összes szakmai bizottsága, ahogy a képviselő-testület is, egyhangúlag támogatta a pályázati tervet és jelölte ki az ingatlanokat hozzá.

Emberibb körülmények, önállóbb életvitel

Busi Zoltán kérdésünkre kifejtette, a második világháború után az ellátást nagy intézményekben összpontosították, jellemzően üresen álló, a települések magjától távol álló kúriákban, kastélyokban, ami növelte az ellátottak elszigeteltségét, ennek ellenére ez a rendszer lényegében évtizedekig érintetlen maradt. Változás csak a rendszerváltás után indult el, melynek előzménye, hogy ketté bontották a kötelezettségeket: az önkormányzatok feladata lett a napközbeni ellátás, az államé pedig a bentlakás biztosítása. 2011-ben készült el a stratégia arra vonatkozólag, hogy Magyarországon miként fogják kiváltani a nagy intézményeket. A stratégia felülvizsgálata során 

A támogatott lakhatás szolgáltatás szabályozási háttere a kiváltási folyamattal párhuzamosan alakult, formálódott.

Az önálló életbe az is beletartozik, hogy az ellátottak maguk dönthetik el és rendelhetik meg azokat a szolgáltatásokat, amelyeket szükségesnek vélnek. 

A Belügyminisztérium háttérintézménye, a Slachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézet által kijelölt komplex szükségletfelmérő szakmailag meghatározza, melyek azok a támogatások, amelyekre az ellátottaknak mindenképp szüksége van. Egy kerekesszékes ellátott esetében például a szükségletfelmérő megállapítja, van-e szükség szállítási szolgáltatásra. Ezen kívül 

Hogyan néz majd ez ki Óbudán?

Busi Zoltán kérdésünkre elárulta, két lakást fognak kialakítani négy-négy személynek. Arra is fontos odafigyelni, hogy olyan igénybe vevők kerüljenek egy lakásba, akiknek a képességei kiegészítik egymást. A panelprogramos lakóépületben megtalálható lakásokat az önkormányzat biztosítja, az állami támogatást az átalakításhoz kapták.

„Mondok példákat. Mi elektromos indukciós főzőlapot szeretnénk, mert a gáz balesetveszélyesebb. Ki kell alakítani a fogyatékossággal élők támogatott lakhatásánál például annak a lehetőségét, hogy akár kerekesszékkel is használható legyen a lakás, beleértve a konyhát, a mellékhelyiséget és a fürdőt. Látássérült esetében a falak kontrasztszíneit kell jól megválasztani és kivitelezni, hogy a lakó könnyebben tudjon közlekedni. Kiemelt figyelmet kell fordítani az ablakokra, hogy azon még véletlenül se tudjon valaki kiesni. A házakban, ahol a kialakítandó lakásaink vannak, kilenc lépcsőfok vezet a liftig. Oda nagy valószínűséggel egy lépcsőjáró szerkezetet kell telepítenünk kerekesszékes vagy más, mozgásukban akadályozott személyek számára” – sorolta. 

Busi Zoltán elmondása szerint a két lakásnak valószínűleg egy esetfelelőse lesz. Jelenleg a megfelelő munkaerő biztosítása jelenti a legnagyobb problémát, ugyanis – ahogy arra az intézményvezető rámutatott – a szociális ágazatban most munkaerőhiány van, mert az oktatás és az egészségügy az ahhoz képest jobb béreivel elszívja a munkavállalókat a szférából. „A nettó havi béreket tekintve az oktatástól 140 ezer, az egészségügytől 270 ezer forinttal vagyunk átlagosan elmaradva a KSH áprilisi adatai szerint” – mondta.

Szemléletformálásra is nagy lehetőség

Busi Zoltánék jó eséllyel pályázhattak annak idején a Belügyminisztérium támogatására, hiszen 

A szociális szakember elmondása szerint ugyanis eddig is voltak olyan ellátottjaik, akik nem nagy intézményben, hanem magánlakásban éltek. Ismerik, milyen szükségleteik lehetnek és miként kell azokat kielégíteni. Nem igazán lehet nekik újat mutatni. A támogatott lakhatás leendő igénybe vevőinek ráadásul a nappali ellátásuk és foglalkoztatásuk – amit az Óbudai Rehabilitációs és Foglalkoztatási Központ is végez – lényegében nem változik.

Akinek csak távoli ismeretei vannak a fogyatékossággal élő és pszichiátriai beteg emberekről, hajlamos azt gondolni, hogy nem lehet őket felügyelet nélkül hagyni egy pillanatra sem, ezért 

„Intézményünk 1972 óta működik ezen a telephelyen. Itt helyben nemcsak foglalkoztatjuk a fogyatékossággal és pszichiátriai betegséggel élőket, hanem napközbeni szociális ellátást is nyújtunk számukra, amelynek célja a készségek fejlesztése vagy szintentartása, és az állapotukból adódó hátrányok csökkentése. Ezen kívül két olyan ellátást is biztosítunk, amely az ellátottak otthonában nyújtja a szolgáltatásokat.  Az egyik a támogató szolgálat fogyatékossággal élők számára, melynek során az ellátott lakásán végzünk gondozó-ápoló tevékenységet, valamint a mozgáskorlátozottaknak biztosítunk szállítást, segítve ezzel az egészségügyi intézményekbe, hivatalokba való eljutást. A pszichiátriai betegek közösségi ellátása a másik olyan szolgáltatás, amelynek során kollégáink az ellátottak lakhelyén nyújtanak segítséget. Ennek keretében elsősorban lelki gondozás, készségfejlesztés, tanácsadás, esetvitel, ügyintézés segítése történik” – részletezi Busi Zoltán.

A foglalkoztatással kapcsolatban az intézményvezető azt is elárulja, 

A különböző vásárok pedig nemcsak bevételi lehetőséget jelentenek az intézmény számára, emellett szemléletformálásra is alkalmasak.

„Az óbudai adventi vásáron az általunk készített termékeket értékesítjük, elsősorban újrahasznosított fából készült ügyességi játékokat, rongyszőnyegeket, különféle kerámia dísztárgyakat. A vásárlók a termékek mellé egy kis kártyát kapnak a következő szöveggel: »Ezt a szőnyeget Marci készítette, használják szeretettel!«. 

– meséli Busi Zoltán.

Kérdésünkre, hogy csak úgy meg lehet-e őket látogatni, az intézményvezető kijelenti: „Előzetes egyeztetést követően természetesen!”.

Ez lehet a jövő

Támogatott lakhatás szolgáltatásokat egy ideig javarészt európai uniós forrásokból alakítottak ki Magyarországon, amely a budapesti intézmények számára nehézséget okozott, hiszen a Közép-Magyarország régió elesett a fejlesztési forrásoktól. Ráadásul önkormányzatok mint költségvetési szervek nem nagyon pályázhattak uniós forrásokra.

Ezért is nagyon fontos Busi Zoltán szerint, hogy a Belügyminisztérium olyan pályázatot írt ki, amellyel kifejezetten fővárosi pályázókat célzott meg és egymilliárd forintot különített el erre a célra.

„A fővárosban jelenleg támogatott lakhatásban az összes célcsoportra vetítve, beleértve a fogyatékossággal élő személyeket, a felépült szenvedélybetegeket és a pszichiátriai betegeket, 245 férőhely van. Úgy tűnik, az ágazatirányítás felismerte, hogy erre forrást kell biztosítani” – mondta Busi Zoltán.

Az intézményvezető elmondása szerint az látszik, most prioritás, hogy a fővárosban fejlesszék az ilyen szolgáltatásokat, de országos szinten is van még hová bővülni.

„Magyarország vállalta, hogy a nagy intézményeket kiváltja, és támogatott lakhatásokban valósítja meg az érintettek lakhatását, ez körülbelül 20-21 ezer főt érintett. 

– vélekedett.

Az Óbudai Rehabilitációs és Foglalkoztatási Központ vezetője kifejtette: „Abban bízunk, hogy mintául tudunk majd szolgálni a többi önkormányzati intézmény számára a fővárosban. Érezzük, hogy nagy rajtunk a felelősség”.

Nyitókép: Mandiner/Földházi Árpád