Egy majorság évezrede: újjászülető Szántódpuszta

Nyolcvanas évek, nagy tél, még nagyobb hó: ropog a lábunk alatt a törékeny fehérség, ahogy fölfelé lépdelünk a domboldalon, hogy a barokk kápolna mellől csússzunk le a környék legjobb szánkópályáján – csak a domb alatti liget fáit kéretik kikerülni. Így él az emlékeimben Szántódpuszta. 

De miért is jó és értékes helyszín ez a régi majorság? A neve talán dereng azon millióknak, akik az utóbbi hosszú évtizedekben eljutottak a Balatonhoz, annak is a déli partjára. A Tihannyal átellenben fekvő – a szántódpusztai kápolna és a tihanyi apátság tornyai szinte átintegetnek egymásnak az itt összeszűkülő tó vize fölött – épületegyüttes a magyar kulturális és épített örökség igazi tárháza. Egyfajta skanzen – ahol viszont minden az őseredeti helyén van, nem kellett ide átköltöztetni semmit.