Baromi sok meló van még, de haladunk – Takács Péter az MCC Feszten

Ismert: az MCC Feszt egyik leginkább várt összecsapása a Takács Péter egészségügyi államtitkár és Kulja András, a Tisza nemrég lecserélt egészségügyi politikusa közti beszélgetés lett volna, hiszen a felek egyszer már emlékezetes vitát folytattak az ATV stúdiójában. Kulja ekkor érzékelhetően alul maradt, még a Tisza-támogatók is hangoztatták, hogy ennél többre lesz szüksége Magyar Péteréknek, ha kormányt akarnak váltani. 

A Tisza Párt politikusa ennek ellenére még néhány héttel ezelőtt is azt állította, hogy örömmel vitatkozik az egészségügyi államtitkárral. Élő YouTube- és Facebook-közvetítést, valamint 14 vendégbelépőt kért a szervezőktől az EP-képviselő, aki áprilisban, majd június végén és július elején még örömmel elfogadta az MCC Feszt szervezőinek meghívását, hogy vitázhassanak – ez derül ki a Mandiner birtokába került levelezésből. Kulja András végül e hét szerdán hivatalosan is tájékoztatta a szervezőket, hogy mégsem hajlandó részt venni az MCC Feszten.

– kezdte Takács Péter államtitkár a nagyszínpadon a beszélgetést, miután Kulja András székére egy plüssnyulat helyezett el. Takács úgy fogalmazott: június 23-án (az ATV-ben folytatott vitájuk időpontja – a szerk.) véget ért Kulja tiszavirág életű karrierje, s „köztudott, hogy a főnöke tiltotta le. Kulja többször megfenyegetett, hogy nehogy innen megfutamodjak. Ehelyett az utolsó pillanatban ő mondta le az MCC-s vitát.  Nagyon adtam volna egy második fordulót, de nincs vér a pucájukban” – mondta az államtitkár.

Mi van a 8 millárddal?

Ezt követően Kacsoh Dániel moderátor, a Mandiner főszerkesztő-helyettese felidézte, Kulja András azt írta neki: úgysem meri megkérdezni az államtitkárt egy bizonyos „korrupciós ügyről”. Ennek Kulja szerint a lényege, hogy Takács családja 8 milliárd forintot szakíthatott egy lélegeztető-gép bizniszen.

Mi történt pontosan? – kérdezte az államtitkártól kollégánk. „Kérdeztem a nejemet, hogy a párnába varrta-e a nyolcmilliárdot, hol találom. Ez semmi másról nem szól, mint a terelésről, még a cselédsajtójuk sem merte lehozni, akkora kamu a sztori, aminek egyetlen célja, hogy eltereljék a figyelmet arról: a Tisza párt felsült, összeomlott, Kulja karrierjének vége, ez egy utolsó próbálkozása, hogy Magyar Péter visszafogadja” – mutatott rá. Hozzátette: ha korrupciós üggyel akarnák szembesíteni, akkor itt lennének, s Kulja azért mer ilyeneket leírni, mert ő is a mentelmi joga mögé bújik. 

De hogy miről is szól a történet: Kulja azt állítja, hogy Takács mezei kórházigazgatóként döntő hatással bírt a külügyminisztériumra, és elintézte, hogy a sógorát alkalmazó cég szerezhessen be lélegeztetőgépeket Kínában. „Szerinte a korrupcióért egyfajta jutalomként kaptam én államtitkári széket – logikailag is hibás, visszautasítom az egészet” – hangsúlyozta, hozzátéve, ügyvédjével már tárgyaltak a perről.

Emlékeztett arra is, hogy a lélegeztetőgép-beszerzés egyébként tágabb volt: FFP-maszkokat, védőruhákat és egyéb felszereléseket is beszerzett a kormány, amit Kulja három éve még méltatott. „Biztatom a Tisza pártot, hogy tegyenek feljelentést, az én lelkiismeretem tiszta” – mutatott rá. Takács Péter azt mondta, egy köze volt csupán a lélegeztetőgépekhez: a negyedik járványhullámban 4 napig kínai lélegeztetőgépre volt kötve a kórházban. 

Műtétek hőhullámok idején

Kacsoh Dániel felidézte, hogy a tavalyi nyár nagy ellenzéki témája volt a kórházak klimatizációja – feltette a kérdést, hogy most milyen a helyzet az intézményekben. Takács elmondta, 2017-ben mérték fel először a helyzetet, ezt követően indítottak el egy légtechnika-korszerűsítési programot. Emlékeztetett: 

Az államtitkár ugyanakkor elismerte: az ellátórendszer nincs felkészülve az utóbbi időkben tapasztalt hőhullámokra. Mindenhol van olyan, hogy hőhullámok miatt kell műtétet halasztani, de a kormány elkezdték alkalmazni a mediterrán protokollokat, így például már hajnal kezdődnek a műtétek, amiért köszönetét fejezte ki az orvosoknak, ápolóknak.  Leszögezte: a politika nem szól bele abba, hogy melyik műtét halasztható és melyik nem. Komoly protokollok vannak, s csak olyan beavatkozás halasztható, amely esetében nem alakul ki komoly egészségkárosodás a páciensnél. 

Rövidülnek a várólisták

Kacsoh Dániel a következő témaként a várólistákat hozta be, ami komoly terhet jelent az egészségügyben – feltette a kérdést, hogy ezen a területen mit sikerült elérni, s miért nem sikerült többet lefaragni belőlük. 

„Baromi sok meló van még. Soha nem állítjuk, hogy minden rendben, azonosítani kell a problémákat” – hívta fel a figyelmet az államtitkár. Felidézte: 2013-ban a kormány kezdeményezésére áttértek a transzparens, kötelezően online vezetett várólistákra; akkor 88 ezer ember várt kockás füzetekben feljegyzett műtéti beavatkozásokra.

„Mostanra ezt jelentősen ledolgoztuk, kevesebb mint az egyharmada maradt annak, amit megörököltünk” – mutatott rá, hozzátéve: a covid végén 26 műtéttípus volt, aminél 60 napra többet kellett várni, most ugyanez a szám három.  Jelezte azt is, uniós viszonylatban az első harmadban vagyunk a várakozási időket tekintve. 

Felhívta a figyelmet arra a jelenségre is, hogy sok esetben direkt adnak a betegnek irreális várakozási időt, miközben az orvos már csúsztatja is a magánklinika számát a páciensnek, ahol hamarabb sorra tudna kerülni. 

– szögezte le. Elmondta, jelentősen javult helyzet, amióta a vármegyei igazgatók látják, hogy mekkora a várakozási idő helyben, illetve a szomszédos településeken és a  szomszédos vármegyékben. Vagyis a betegeket át tudják irányítani – mostanra négyezer beteg átkérte magát, így előbb jutnak hozzá a szükséges ellátáshoz.

A kormány pluszforrásokkal is segíti a várólista-rövidülést, s mivel a képalkotó-vizsgálatok esetében is megnőtt várakozási idővel dolgozik a rendszer, utóbbira több mint 7,5 milliárdot biztosít a kormány. „Az őszi-téli hónapokban a várakozási időt bőven az uniós átlag alá fogjuk vinni” – fogalmazott Takács. 

Ösztöndíj a háziorvosoknak

A következő téma az orvoshiány volt, aminek kapcsán Kacsoh Dániel azt kérdezte: miközben fél Európa hozzánk jön orvosi egyetemre, miért van orvoshiány itthon?  2010-hez képest majdnem 9000-rel több orvos dolgozik, de az orvosok eloszlása nem egyenletes. Ezért Takács Hankó Balázs miniszterrel és az orvosegyetemekkel megállapodott: átalakítják az orvosképzést, hogy lássák a fiatal kollégák, egy kisvárosi kórházban is van élet.

Na de hogyan lehet őket motiválttá tenni, például a háziorvosokat? – hangzott el a kérdés. Takács utóbbi szakma kapcsán elismerte: sokáig alacsony volt a presztízse, miközben az egyik legszélesebb körű ismeretanyaggal kell rendelkezniük a háziorvosoknak. Folyamatban van egy szakmai anyag arról, hogy melyek azok a jogosultságok, amelyeket a szakellátásokból az alapellátásba kellene áthelyezni. „Nagy csomag, jelentős eredményt várok tőle, ősszel hirdetjük ki” – hangzott el. 

Emellett orientációs ösztöndíjat indítanak, hogy a frissen végzett szakemberek abban a járásban legyenek háziorvosok, ahol születettek. „A háziorvosi rendszer finanszírozását is át kell alakítani: 3-400 fős minipraxisokat tartunk fent, pedig üzemképtelenek, működésképtelenek” – hívta fel a figyelmet. Leszögezte: a cél, hogy az orvos érdekelt legyen a praxisban.

Szuperkórház, magánegészségügy és közönségkérdések

Mikor lesz budai szuperkórház? – érkezett a következő kérdés, aminek kapcsán Takács felidézte: 2016 környékén merült fel az ötlet, ám az addigi konjunktúrát 2019-ben agyonverte a covid, majd a háború. 

 – hívta fel a figyelmet. 

Előkerült a klasszikus vitatéma is, miszerint „akinek van pénze, megy a magán ellátásba, akinek pedig nincs, a rossz minőségű állami egészségügybe”, s emiatt a társadalmi megosztottság nő. Takács Péter egyértelművé tette: nem fogja beengedni a magánbiztosítókat, hiszen látszik, hogy mi történik, ha egy ország ezt meglépi.

„Szlovákia meghajlott ez előtt, az állami kórházak pedig lerohadtak, s elszipkázzák az állami rendszerből az orvosokat. A magánkórházak persze jól mennek, egy magánbiztosító uralja a piacot” – vázolta a helyzetet. 

Rámutatott arra is: Magyarországon a magánellátás aránya összesen 15,5 százalék – fele akkora, mint a nyugati országokban. A fekvőbetegellátásban még ennél is lényegesen kevesebb, 2 százalék. 

 – szögezte le.

Takács beszélt még arról is, hogy jelenleg Magyarországon 5,66 napot tölt kórházi ágyon egy beteg – ami Hollandia után a második legalacsonyabb. 

– fogalmazott. 

Az emlékezetes Tiszás szentesi kórházjárás kapcsán szó esett még arról is, hogy az államtitkár szerint a Tiszára jellemző, hogy elmennek olyan helyekre,  ahová „még nem értünk el a felújításokkal, miközben blokkolják az uniós forrásokat Brüsszelben”.  Közölte azt is, hogy a kórházigazgatók kiválasztása kapcsán javaslatot tett egy új rendszerre, így már a menedzserszemlélet is előtérbe kerül a szakmai kompetenciák között. 

Takács Péter a közönség kérdéseire is válaszolt; a kérdésekért tiszás plüssnyuszik jártak. Többek között a szakorvosképzés reformjáról, a kormány népegészségügyi programjáról, és a nem használt, porosodó lélegeztetőgépekről kérdezték a politikust; utóbbi kapcsán jelezte, egy részüket át fogják alakítani alvássegítő gépekké a tervek szerint. Az államtitkár egyébként a beszélgetés végén még folytatta a beszélgetést a közönséggel.

Nyitókép forrása: Facebook