Németh Zsolt azt is tisztázta, hogy viszonyul hazánk a romániai AUR-hoz és George Simionhoz.
Interjút készített Tusványoson Németh Zsolttal a Szabad Európa. A beszélgetés elején a kormánypárti politikus arra a kérdésre, hogy miért tartotta fontosnak a tábor megnyitóján kihangsúlyozni, hogy a magyar kormány nem ukránellenes és nem oroszpárti, azt felelte, hogy amellett, hogy kik vagyunk – szuverenisták, patrióták és demokraták – , azt is fontos hangsúlyozni, hogy kik nem vagyunk.
„Először is: nem vagyunk Európa-ellenesek, hanem van egy alternatív Európa-képünk.
Nem Európa alternatíváját, hanem egy európai alternatívát akarunk megjeleníteni.
Ezt hívhatjuk a Nemzetek Európájának is, és egyre több eszközzel rendelkezünk arra, hogy ennek érdekében föllépjünk. A második közkeletű vád, amit fontos elutasítani, az ukránellenesség. Ukrajna vonatkozásában az elmúlt bő két és fél évben, a háború időszakában rendkívül sok minden történt” – fogalmazott.
A politikus a vádak ellenében felsorolta, hogy a kormány parlamenti határozatokat fogadott el, amivel világossá tette, hogy Ukrajnát tekinti az áldozatnak és Oroszországot az agresszornak. Ezen kívül számtalan szimbolikus együttműködési kezdeményezés történt a két ország között: „Bucsában önkormányzati épületet újítottunk fel, az energetika területét nézve: Magyarországról megy gáz Ukrajnába, üzemanyag és áramellátás is irányul az országba, a legnagyobb kapacitású összeköttetést Ukrajna magyar területen keresztül tudja érvényesíteni; ezenfelül pedig védelmi, honvédelmi területen is van együttműködés, különösen az egészségügyi területen” – húzta alá Németh Zsolt.
Hozzátette:
Nem vagyunk ukránellenesek. De van egy határozott álláspontunk az ukrán demokrácia, jogállamiság, emberi jogok helyzetéről. Különös tekintettel a kárpátaljai magyarokra.
Nem fogadható el a kisebbségi politikában a megkülönböztetés.”
Németh Zsolt szerint azt is fontos hangsúlyozni, hogy nem vagyunk oroszpártiak sem, hiszen egyértelműen elítéltük Oroszországot az agresszióért.
„Én most is azt látom, hogy a nemzetközi közösségben is egyre nyilvánvalóbb a változás: már Ukrajna is beadta a derekát, és elfogadta a tűzszünetre irányuló stratégia megvalósítását, amit Donald Trump meghirdetett, és amit Magyarország szinte egyedül a kezdetektől fogva támogatott. Mára ez általánossá vált, és a lényeg, hogy Ukrajna is felzárkózott mellé. Megszületett egy nagy jelentőségű nyersanyag megállapodás az Egyesült Államok és Ukrajna között és továbbiakról folynak az egyeztetések. Világossá válik, hogy a háború folytatásáért egyre inkább Oroszország tehető felelőssé.
Ma valóban úgy néz ki, hogy aki békét akar, támogatja az amerikai megközelítést, aki pedig a háborút, az beáll Vlagyimir Putyin mögé. Ő az, aki ezt a háborút folytatni akarja”
– fogalmazott a fideszes politikus.
Németh Zsolt szerint végül pedig nem vagyunk szélsőségesek sem. Mint mondta: szókimondóak és határozottak vagyunk, rendelkezünk egy konzervatív értékvilággal, de zéró toleranciával vagyunk mindenféle rasszizmussal, idegengyűlölettel, antiszemitizmussal és kisebbségellenességgel szemben. „Nagyon hangsúlyosan a magyarellenességgel szemben is. Ezt számtalan alkalommal kinyilvánítottuk” – szögezte le.
A politikus szerint van egy ideológiai polarizáció ma a nyugati világban, amit Magyarországon is tapasztalhatunk. Úgy véli, a béke kérdése mindenképpen erős polarizációs kérdés, ahogy a migráció vagy a gender-ügyek is.
Ezekhez zárkózott fel az oroszpártiság és ukránellenesség vádja is. Ezek csomagban jönnek.
Milyen érdekes: palesztin párti tüntetések, szivárvány zászlók, ukrán zászlók – adott esetben egy ablakban számos nyugat-európai nagyvárosban, vagy éppen Budapesten” – jegyezte meg ennek kapcsán, hozzátéve, hogy van egy progresszív és van egy konzervatív értékelkötelezettség a pólusok két végén, és sajnálatosan a kettő közötti kommunikáció és az átjárás meglehetősen beszűkült.
Orbán Viktor tihanyi beszéde kapcsán Németh Zsolt kifejtette, hogy annak nagyon sok fajta olvasata jelent meg. Azonban hangsúlyozta, hogy fontos, hogy hallgassuk meg, hogyan értékeli az RMDSZ, azaz a legitim magyar szervezet a magyar álláspontot ebben a vonatkozásban. Emlékeztetett: a tihanyi beszéd után nem telt 24 óra és egy közös nyilatkozatot adott ki Orbán Viktor és Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, amelyben egyértelműen kijelentették, hogy Magyarország a magyarságot érintő kérdésekben meghatározónak, kötelezőnek tekintik a legitim szervezet (jelen esetben az RMDSZ) álláspontját.
„A legitim szervezet pedig egyértelművé tette, hogy a magát szuverenistának és kereszténynek tekintő politikai erő magyarellenes.
Az AUR és Simion magyarellenes. Amíg ebben nem változik az erdélyi magyarok álláspontja, a magyar kormány is így viszonyul az AUR-hoz és George Simionhoz”
– fogalmazott.
Nyitókép: MTI/Veres Nándor
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) kommunikációs igazgatója arról beszélt, a hatékony korrupcióellenes politika nemcsak elvont elvárás, hanem gazdasági szükségszerűség.
Az ukrajnai békét célzó tárgyalások újabb körében Kijev puhíthatott az amerikai béketerv számára fájó pontjain – ezt viszont Oroszország utasíthatja el, folytatva a háborút saját céljai teljes eléréséért.
Nemcsak anyagilag mentek messzire Ukrajna támogatásában. Retorikailag is – fogalmazott a védelmi miniszter.
Szokásához híven nem köntörfalazott a tárcavezető.
„A 28 pontos béketerv valójában orosz diktátum” – mondta Judy Dempsey.
Telt házas kerekasztal-beszélgetés a Magyarságkutató Intézetben Erdély román elrablásának évfordulóján.
Nem tettek jót a botrányok Magyar Péter népszerűségének, de Brüsszelnek sem jött be a számítása – ezek voltak a legfontosabb hírek pénteken.
Sebestyén Márta beszélt a kényszersorozás után elhunyt testvéréről, Józsefről, arról, miért nem tartott a férfi attól, hogy levadásszák a toborzók, s hogy utóbb kiderült: ki lehetett volna menteni Ukrajnából.
