Nagyváradon durva magyarellenes lépést tett a polgármesteri hivatal

A városvezetés ki akarja lakoltatni a premontrei rendház apátját, mert a román állam nem engedheti el az általa jogtalanul birtokolt ingatlanvagyont.

Újabb államosítási kísérlet: ki akarja lakoltatni a váradi önkormányzat Fejes Rudolf Anzelm apátot a premontrei rendházból.
Újabb támadás érte a partiumi magyar kulturális és egyházi örökséget: a nagyváradi, román többségű önkormányzat májusban kilakoltatási eljárást indított a Váradhegyfoki Premontrei Prépostság ellen, célkeresztbe állítva Fejes Rudolf Anzelm prépost-prelátust. A rendi vezetőt illegális lakóként próbálják perbe fogni saját kolostorában – annak ellenére, hogy 1997 óta jogszerűen él az apátsági épületben, mely a premontrei rend történelmi és egyházi tulajdonát képezi – írja publikációjában Balázs D. Attila.
A szerző kifejti, hogy a nagyváradi önkormányzat ötnapos határidőt szabott a kilakoltatásra,
amely egyértelműen politikai és etnikai színezetű támadásként értékelhető, hiszen a cél egy újabb magyar kulturális intézmény kisajátítása.
Egy olyan épületegyüttesé, amelyhez a mai Mihai Eminescu Főgimnázium is tartozik. A konfliktus hátterében egy feltételezhetően 20 millió eurós EU-s támogatás is húzódik, amelyhez a város csak akkor férhetne hozzá, ha az ingatlant „megtisztítják” a premontrei jelenléttől – jegyzi meg Balázs D. Attila.
Ezt is ajánljuk a témában
A városvezetés ki akarja lakoltatni a premontrei rendház apátját, mert a román állam nem engedheti el az általa jogtalanul birtokolt ingatlanvagyont.
Mint ismert: a Tusványoson felszólaló Tőkés László református püspök – a romániai forradalom egykori kirobbantója, az Európai Parlament volt alelnöke – határozottan emelte fel szavát az ügyben. Beszéde ország-világ előtt hangzott el élő televíziós közvetítésben:
„Van egy írott szövegem, hogy nehogy túllépjem az időhatárt, de ennek előtte én is örömemet fejezem ki, hogy a miniszterelnök úr találkozott Bolojan miniszterelnök úrral, és immár hagyománya teremtődött a tábort megelőző miniszterelnöki vacsoráknak. Ugyanakkor szintén az írott szöveg elmondása előtt szóvá akarom tenni a nagyváradi premontrei rend ügyét, ugyanis a polgármesteri hivatal ki akarja lakoltatni se szó, se beszéd főtisztelendő és nagyméltóságú Fejes Anzelm Rudolf főapát urat a rendházból, a mostani Eminescu, volt premontrei rend iskolájából. 35 év alatt a premontrei rend megannyi ingatlanügye még mindig nem oldódott meg, és most még ebből az utolsó fészekből is ki akarják tenni őket.
Kérem a kormányon lévő RMDSZ-t, hogy hathatósan járjon közben ennek az ügynek a békés rendezése érdekében”
– mondta tusványosi beszédében Tőkés, cselekvésre szólítva fel az RMDSZ-t.
A cikk szerzője ugyanakkor megjegyzi, hogy sajnos a határozott kiállást eddig csak Böcskei László nagyváradi római katolikus püspök és néhány sajtómunkatárs csatlakozása kísérte. A premontrei közösség támogatására azonban gyorsan szerveződött civil összefogás:
a CitizenGO oldalán közel 16 ezer aláírás gyűlt össze, melyeket személyesen vitt el a polgármesteri hivatalhoz a szervezet magyarországi kampányigazgatója, Teleki Béla.
Az eseményről készült videóban a prépost hangsúlyozta: „Ez az első igazi kézen fogható jele annak, hogy ez a probléma nemzetközivé vált.”
Balázs D. Attila ezután történelmi kontextusba helyezi a történéseket: mint írja, a premontrei rend több alkalommal tapasztalta meg a román hatóságok megfélemlítő módszereit – betörtek a kolostorba, az apát fenyegetéseket kapott, és autója kerekeit is kiszúrták.
Mindez a diktatúra időszakát, a Securitate működését idézi.
A szerző azt is elárulja, hogy Anzelm atyát az építéshatóság és közműszolgáltatók is zaklatják, a kilakoltatási végzés pedig egy nappal a választások után érkezett – Florin Birta polgármester aláírásával, aki Ilie Bolojan, a volt polgármester és jelenlegi miniszterelnök-báb bizalmi embere.
Balázs D. Attila leszögezi, hogy a premontrei rendhez tartozó ingatlanegyüttes történelmi jelentősége vitathatatlan. Itt működött a híres főgimnázium és a magyar királyi jogakadémia. Itt tanított Károly Iréneusz József, a rádiótechnika úttörője, valamint Juhász Gyula és Mécs László is.
A 1131-ben alapított prépostság az első magyarországi premontrei közösség volt, a mai napig élő szellemi és kulturális örökség letéteményese.
A szerző emlékeztet: a román önkormányzat korábban már lerombolt több premontrei tulajdonú épületet a járványhelyzet alatt – a város központjában található kolostorépületre pedig most, EU-s pénzből tervezett felújítási projekt örve alatt vetettek szemet. A rendi közösség azonban nem hajlandó engedni: Fejes Anzelm az apátsági templomban július 28-án tartott imatalálkozón közölte, hogy a kilakoltatási irat minden tekintetben jogsértő, hiszen még a sekrestyét is közvagyonnak minősítette benne a városvezetés.
A premontreiek helytállása, valamint a magyar közösség összefogása és nemzetközi támogatása most döntő jelentőségű lehet.
A tét nem csupán egy épület, hanem a partiumi és erdélyi magyar keresztény örökség jövője.
Nyitókép: Az apát kilakoltatása ellen tiltakozó felirat. (Facebook/Váradhegyfoki Premontrei Prépostság)