A romániai ingatlan-visszaszolgáltatási folyamat jogi labirintusait lassan lehetetlen számontartani. Nagyváradon is folytatódik a hányatott sorsú premontrei prépostság ügye.
Sólyom István írása a Mandiner hetilapban.
A jogállamiságára oly büszke román állam kreatív eszköztárának minden elemét bevetve emlékezteti az egykori tulajdonosokat, hogy az igazán jelentős gazdasági, szimbolikus értéket képviselő, államosított ingatlan vagyonokhoz foggal-körömmel ragaszkodik. A nagyváradi, váradhegyfoki premontrei prépostság tulajdonának visszaszerzésére irányuló, hosszú évek óta zajló jogi-adminisztratív háború is folytatódik: néhány hete a polgármesteri hivatal hozzákezdett az egykori Voința-sportpálya főépületének bontásához. Az épület magja a premontrei rendház lóistállója és kocsiszíne volt, helyére parkolóházat terveznek. Fejes Rudolf Anzelm főapát levélben tiltakozott a hatóságoknál, így egyelőre állnak a munkálatok. A rend ingatlan vagyonát több reprezentatív nagyváradi és félixfürdői épület, valamint 1100 hektár földterület alkotta, jelenleg több mint 160 per zajlik, amelyet a rend indított egykori vagyona visszaszerzésére.
A Mandiner kérdésére Varga Andrea, a premontrei rend jogi képviselője elmondja: a rend vagyonának sorsát, a restitúciós ügyek kimenetelét a mai napig meghatározza a két világháború között tevékenykedő Onisifor Ghibu egyetemi tanár és politikus államosító politikája, önkényes telekkönyvi átírásai és érvrendszerei. „Ilie Bolojan nagyváradi polgármester a telekkönyvi rendezés égisze alatt nemcsak a premontrei rendet tüntette el a telekkönyvekből, hanem az átszámozás, átszerkesztés révén maga a tulajdon tárgya is eltűnt. A hivatalos érvelés szerint a nagyváradi jogakadémiából állami intézmény lett, így a trianoni szerződés alapján a vagyon az utódállam, Románia tulajdonába szállt át. Holott tulajdonjogilag az ingatlanok még mindig a premontrei rend tulajdonát képezik, amíg a telekkönyvi bekebelezés miatt az 1936–1937-ben indított perek be nem fejeződnek.” Varga szerint a polgármesteri hivatal által a világjárvány ideje alatt igénybe vett eszköz kettős célt szolgál: hogy minél gyorsabban és hatékonyabban kárt okozzanak a premontrei rendnek és általa a magyar közösségnek, illetve hogy az ingatlanon fennálló egyéb jogok megszűnése miatt okozott kárt és egyéb hátrányokat a bíróság ne állapítsa meg. „Valószínűleg abból indulnak ki, hogy premontrei vagy magyar közösségi ügyekben egyetlenegy román bíróság sem fog alapfokú döntést hozni a rendkívüli ítélkezési szünetben” – magyarázza Varga Andrea.
Legott utasítva is lett az eddig kedvelt „Lizike”, hogy lesz szíves nem beleszólni „egy másik ország politikájába”. Francesca Rivafinoli írása.
„De jó lenne, ha lenne egy Orbánom, de jó lenne, ha lenne egy Lech Walesám” – fogalmazott Ion Țiriac.
Nem a tudásszomj hiánya, hanem egészen más miatt csukják be kapuikat négy óromániai megyében is.
A román kormány nyári adóemelése és a gyengülő bizalom látványosan visszavetette a román lakosság vásárlási kedvét. Az augusztusi kiskereskedelmi forgalom 4 százalékkal esett vissza – ilyen mértékű zuhanást legutóbb a 2008–2009-es válság idején mértek.
Megkongatta a vészharangot a román professzor.
Kelemen Hunor közösségi oldalán jelentette be, jogi lépéseket fognak tenni a rongálók ellen.
A Magyar Nemzet cikkében rámutatott, a Tisza szigetek ezt a gyűjtést úgy végzik, hogy a pártok működését és gazdálkodását szabályozó törvény kifejezetten tiltja.
