Korózs Lajosék egy már megszűnt módszertanra húzták fel teóriájukat – hívja fel a figyelmet a Faktum.
Demagóg blöffön vagy komoly statisztikai adaton alapul az MSZP hangzatos bejelentése a létminimum alatt élők számáról? – tette fel a kérdést elemző cikkében a Faktum.
Mint emlékeztetnek, az MSZP egy friss számításra hivatkozva azt állítja, hogy a magyarok 40 százaléka él jelenleg a létminimum alatt.
Az állítás erős, a statisztikai módszertan azonban hagy kívánnivalót maga után: az arány egy tíz éve elavult modell alapján készült
– írja a faktum, amely megvizsgálta az állítás valóságtartalmát.
Ahogy felhívják a figyelmet, a létminimum kiszámítása érzékeny kérdés: nemcsak egy gazdasági mérőszám, hamar politikai állítás is lehet belőle, attól függően, hogyan definiáljuk, milyen fogyasztási szinteket tekintünk alapvetőnek, és hogyan értelmezzük a statisztikai adatokat.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2015-ben épp azért hagyott fel a hivatalos létminimum-számítással, mert a módszer elavultnak számított, és nem tükrözte pontosan a valós társadalmi viszonyokat. Most az MSZP egy hasonló elvi alapú, de saját számításra épülő becsléssel próbálja ismét tematizálni a kérdést.
A Faktum által idézett definíció szerint létminimum alatt azt a jövedelmi szintet értjük, amely a társadalmi lét alapvető feltételeit biztosítja – vagyis azt az összeget, amely minimálisan szükséges ahhoz, hogy egy háztartás fedezni tudja alapvető szükségleteit: élelmiszerre, lakhatásra, ruházkodásra, közlekedésre, egészségügyi és kulturális alapszolgáltatásokra, valamint oktatásra.
A KSH 2015-ig évente közölte a létminimum értékét, a számítást egy normatív élelmiszerkosárra és az ahhoz igazított fogyasztási kiadásokra alapozva. A módszert azonban a hivatal megszüntette, mert az már nem tükrözte kellően a megváltozott társadalmi-gazdasági viszonyokat.
Az MSZP most ezt a régi számítási keretet vette alapul, saját árfigyelési adatokkal és súlyozással kiegészítve, ám egyelőre nem tette nyilvánossá teljes módszertani dokumentációját
– hívta fel a figyelmet a Faktum.
Kifejtették: a szocialista Korózs Lajos számítása szerint az alsó két jövedelmi ötöd, mintegy 3,8 millió fő rendelkezik olyan alacsony átlagjövedelemmel, hogy az nem éri el az MSZP által számított 187 ezer forintos létminimumot. Ez az érvelés azonban statisztikai szempontból pontatlan: a jövedelmi ötödök átlagértékei nem alkalmasak arra, hogy egyértelműen megállapítsuk, hány fő keres valóban a létminimum alatt. Az adott csoportokon belül ugyanis széles eloszlás lehet – egyesek bőven ez alatt, mások pedig már efölött kereshetnek –, így a kijelentés, miszerint „a lakosság 40 százaléka” biztosan a küszöb alatt él, legfeljebb becslésnek tekinthető, nem tényadatnak.
Nyitókép: Komjáthi Imre, az MSZP elnöke, Korózs Lajos elnökhelyettes Hiller István (Fotó: MTI/Kocsis Zoltán)
A 11 éves Dominikkal Magyar Péter és a Tisza parlamenti képviselőjévé választott Bódis Kriszta készített interjút tavaly decemberben. A fiú gyámja tett feljelentést.
Komjáthi Imre, Szanyi Tibor és Thürmer Gyula eltérően látják a magyar baloldal helyzetét, abban azonban egyetértenek: a korábbi politikai modell válságba került. A kérdés már nemcsak az, hogy ki vezeti a baloldalt, hanem az is, hogy mit jelent ma baloldalinak lenni.
Az elviselhetetlen fájdalom már nemcsak a menstruációja alatt, hanem egy idő után a két ciklus között is kitartott.
Az MSZP és az akkor az ország és az állam kulcspozícióit elfoglaló elitek hatalma nem a demokratikus rendszer legitimációjából eredt, hanem a diktatúra idején felhalmozott kulturális tőkéből.
Ezek voltak a legolvasottabb híreink csürtörtökön.
Hiszékeny Dezső tudatosan döntött úgy, hogy teret ad a választáson az ellenzéknek.
Csintalan képtelen arra, hogy a valóságot valóságnak lássa. Most például szerinte Orbán Viktor már a fasiszta revansot szervezi... Horváth K. József írása.
Ebben a három órában mérsékeljük a klímaberendezések használatát, helyette éjszaka vagy a hajnali órákban hűtsük le otthonunkat!
A szakmai ajánlást jóváhagyva a mai naptól Magyarország terrorfenyegetettségi fokozatát az eddigi 2-es (magas) szintről 3-as (közepes) szintre mérsékeltem.
