A fesztiválokra érkező külföldiek sokszor nincsenek tisztában a magyar szabályozással,
hazájukra sok esetben más hozzáállás jellemző. Ezért is fontos a rendőrség munkája a fesztiválokon. A nagyobb eseményeken évről évre egyre népszerűbbek a prevenciós pontok, ahol széles körű tájékoztatást kaphatnak az érdeklődők a hazai szabályozásokról.
A külföldi példák azt mutatják, hogy nem mindenki a prevenciós oktatásban látja a megoldást. Több EU-s tagállam az ártalomcsökkentésre helyezi a hangsúlyt. Ennek egyik eszköze a tűcsereprogram, valamint úgynevezett belövőszobák (felügyelt droghasználati helyiségek) létesítése. „Ezek nem jelentenek megoldást, pusztán tüneti kezelésként funkcionálnak” – vélekedik az alezredes. Csákó Ibolya a tavalyi magyar EU-s elnökség idején a kábítószerügyi horizontális munkacsoportot vezette Brüsszelben, így első kézből ismerhette meg a külföldi drogpolitikai álláspontokat.
Milyen hatással lehet a szigorúbb törvényszintű beavatkozás az egészségügyre? A rendőrség munkája szorosan kötődik az orvosokéhoz, így a két szakág közötti együttműködés alapvető fontosságú. Erre jó példa egy tavalyi eset, amikor egy belvárosi üzletben árusított gumicukor miatt több mint harmincan, köztük egy kiskorú magyar fiatal is rosszul lett, és orvosi ellátásra szorult. „Később kiderült, hogy egy vadonatúj anyagról van szó, amelyet korábban Európában is csak pár helyről jelentettek” – meséli Csákó Ibolya. A fesztiválok idején a hőség és a zsúfoltság önmagában is gyakran rosszulléthez vezet, ha még kábítószer-használat is társul hozzá, sokszor orvosi beavatkozás szükséges.
Az új szabályok hosszú távú célja a kábítószer-használat teljes körű visszaszorítása, három pillére pedig a megelőzés, a büntetőeljárás és a kezelés. A szigorúbb büntetéseknek prevenciós céljuk van. „Az elrettentés a megelőzés egyik legfontosabb formája. A zéró tolerancia nem korlát, hanem mentőöv” – fogalmaz az alezredes.