Zéró tolerancia: jelentősen erősödik a rendőri jelenlét a nyári fesztiválokon

Magyarországon több mint száz regisztrált többnapos zenei eseményt tartanak számon, ezek közül a legnagyobb nyáriakra – a Sziget, a Campus és a Strand fesztiválra – több százezer hazai és külföldi látogatót várnak a szervezők. Az események a drogterjesztés melegágyai. 

Felkészült fesztiválozók 

„Minden eddiginél erősebb rendőri jelenlétre kell számítani a fesztiválokon” – figyelmeztet Csákó Ibolya rendőr alezredes. Mint a Mandinernek elmondja, az adrenalin, a szabadságérzet, a csoportdinamika mind-mind hozzájárul a kábítószer iránti érdeklődés növekedéséhez. Sokan egy fesztivál adta környezetben próbálnak ki valamilyen szert. Egyesek a buli helyszínén kívánnak drogot beszerezni, mások felkészülve érkeznek, és a korábban megvásárolt anyagot fogyasztják. „A beszerzés fő forrása továbbra is az internet, de a drogfogyasztási szokások sokat változtak az utóbbi évtizedben” – hívja fel a figyelmet Csákó Ibolya. 

A Drogkutató Intézet felmérése alapján azok, akik a fesztiválokon kábítószert fogyasztanak, nagy részben a marihuánát és az ecstasy típusú, pörgető hatású anyagokat választják. „Egy ideig a herbál típusú pszichoaktív szerek voltak jellemzők, 2017–2018-tól a kristály típusú pszichoaktív anyagok lepték el a piacot, 2020 óta ezek dominálnak” – magyarázza Csákó Ibolya. 

Nehezebb a hozzáférés 

Rendőri jelenlét természetesen eddig is volt például a Sziget fesztiválon. 

Az internet adta beszerzési lehetőségek új kihívások elé állították a rendőrséget, egyre sürgetőbbé váltak a szigorúbb fellépést megalapozó jogszabályok. A képviselők idén márciusban törvénymódosítási javaslatot nyújtottak be az Országgyűlésnek, és április végén fogadták el. A törvény minden eddiginél szigorúbb fellépést ír elő a drogterjesztőkkel szemben. Csákó Ibolya szerint eddig hatásosnak bizonyult az új szabályozás. „Az a tapasztalat, hogy a szigorítás óta nehezebben lehet kábítószerhez hozzáférni, illetve érezhető drágulás is. A terjesztők spájzolnak, gyakran elássák az anyagot arra várva, hogy a rendőrség kifulladjon” – fogalmaz. 

Előfordul, hogy az élet hozta eseményeket követi a jogalkotás, ez a helyzet a 2025. évi XIX. törvény egyik legfontosabb újításával is. Tavaly júliusban egy amfetamin hatása alatt álló férfi egy lopott taxival halálos balesetet okozott az Árpád hídnál; az elkövető már a tragédia előtt a rendőrség radarjára került, de nem tudtak vele szemben intézkedni. Ez most megváltozik. „Az új jogszabály értelmében közbiztonsági őrizetbe kerülhet, aki láthatóan kábítószer hatása alatt áll” – mutat rá az alezredes. 

Hogy a pszichoaktív szerek fogyasztása milyen veszélyt jelent, arra Csákó Ibolya egy tizenhét éves ikerpár tragikus esetét említi példaként. Egy városi szórakozóhelyen két ugyanolyan tablettát vettek ugyanattól a dílertől, s az egyiküknek semmi baja nem lett, a másikuk meghalt. Kiszámíthatatlan ugyanis, kire hogyan hatnak egyes kábítószerek, nem beszélve arról, hogy a kétes körülmények között előállított anyagok összetételéről semmit nem lehet tudni. 

Ezért is hívja fel a figyelmet a rendőrség a megelőzésre, amely a droghasználattal szembeni küzdelem egyik pillére. A hatóság prevenciós roadshow-ja, amelyet a Drogkutató Intézettel, valamint a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központtal folytat, a fiatalok felvilágosítását tűzte ki elsődleges céljául – mondja az alezredes. 

Nem mindenhol a prevencióban látják a megoldást 

A megelőzésre irányuló felhívás természetesen nemcsak az iskolában fontos, hanem a fesztiválokon is. A külföldiek esetében az országba érkezés pillanatától nagy súlyt fektet a rendőrség a hazai drogszabályozás bemutatására. „A fiatalok azzal a céllal jönnek az országba, hogy jól érezzék magukat. Ehhez gyakran hoznak magukkal kábítószert, vagy helyben kívánják beszerezni. A reptéri jelenlétnek kulcsfontosságú szerepe van ennek megakadályozásában – hívja fel a figyelmet Csákó Ibolya. – Néhány éve kisokost készítettünk, és kiküldtük a nagykövetségeknek azzal a céllal, hogy tájékoztassák a fiatalokat, milyen szabályozások vannak érvényben Magyarországon.” 

hazájukra sok esetben más hozzáállás jellemző. Ezért is fontos a rendőrség munkája a fesztiválokon. A nagyobb eseményeken évről évre egyre népszerűbbek a prevenciós pontok, ahol széles körű tájékoztatást kaphatnak az érdeklődők a hazai szabályozásokról. 

A külföldi példák azt mutatják, hogy nem mindenki a prevenciós oktatásban látja a megoldást. Több EU-s tagállam az ártalomcsökkentésre helyezi a hangsúlyt. Ennek egyik eszköze a tűcsereprogram, valamint úgy­nevezett belövőszobák (felügyelt droghasználati helyiségek) létesítése. „Ezek nem jelentenek megoldást, pusztán tüneti kezelésként funkcionálnak” – vélekedik az alezredes. Csákó Ibolya a tavalyi magyar EU-s elnökség idején a kábítószerügyi horizontális munkacsoportot vezette Brüsszelben, így első kézből ismerhette meg a külföldi drogpolitikai álláspontokat. 

Milyen hatással lehet a szigorúbb törvényszintű beavatkozás az egészségügyre? A rendőrség munkája szorosan kötődik az orvosokéhoz, így a két szakág közötti együttműködés alapvető fontosságú. Erre jó példa egy tavalyi eset, amikor egy belvárosi üzletben árusított gumicukor miatt több mint harmincan, köztük egy kiskorú magyar fiatal is rosszul lett, és orvosi ellátásra szorult. „Később kiderült, hogy egy vadonatúj anyagról van szó, amelyet korábban Európában is csak pár helyről jelentettek” – meséli Csákó Ibolya. A fesztiválok idején a hőség és a zsúfoltság önmagában is gyakran rosszulléthez vezet, ha még kábítószer-használat is társul hozzá, sokszor orvosi beavatkozás szükséges. 

Az új szabályok hosszú távú célja a kábítószer-használat teljes körű visszaszorítása, három pillére pedig a megelőzés, a büntetőeljárás és a kezelés. A szigorúbb büntetéseknek prevenciós céljuk van. „Az elrettentés a megelőzés egyik legfontosabb formája. A zéró tolerancia nem korlát, hanem mentőöv” – fogalmaz az alezredes. 

A fesztiválozás valódi élményét a kockázatok alá­ássák, a biztonság viszont segíti. Idén is érdemesebb lesz tehát drogfogyasztás nélkül, felszabadultan, élvezettel bulizni.

Nyitókép: MTI/Mónus Márton