Hőkupola alakul ki Magyarország felett, brutális hőségre kell felkészülnünk

A hétvégén hazánkba is megérkezhet az idei nyár első igazi hőhulláma, a légköri nyomásmintázatok alapján az úgynevezett hőkupola-effektus és omega-blokk hatásai miatt akár huzamosabb időre is maradhat a rendkívül magas, száraz hőmérséklet, és a tavasz sem volt szokatlanul hideg, legfeljebb a tavalyi évhez viszonyítva – írja a Portfolio az EU klímaváltozást figyelő központja, a Copernicus Climate Change Service (C3S) jelentéseire hivatkozva.

Idén márciusban és áprilisban is magasabb volt a hőmérséklet a korábbi klimatológiai átlagnál, egyedül májusban volt a klímaátlagnál alacsonyabb a középhőmérséklet a kontinensen. Globális szinten nézve azonban a tavasz utolsó hónapjában is melegebb volt a korábbi évtizedek átlagánál. A szokatlanul hidegnek megélt tavasz ellenére az európai felszíni hőmérséklet az átlagosnál egy Celsius-fokkal magasabb volt, sőt, a mérések kezdete óta ez volt a negyedik legmelegebb tavasz Európa történelmében.

A szakemberek korábban azt jósolták, az idei tavasz és nyár közti rövid átmeneti időszak élénk időjárását követően éles váltás jöhet a nyár elején és gyorsan beköszönthet a kánikula Európában, 

Ugyan a nyár első napján, június elsején jött is néhány napos felmelegedés hazánkban, azóta nem köszöntött be igazi, tartós kánikula az országban. Azonban a nyárral együtt megérkezett az aszályos időszak is.

A Severe Weather Europe meteorológiai szakportál legfrissebb elemzésében arról számolt be, hogy a múlt hét közepétől kezdődő felmelegedéssel a kontinensen az eddigi év legmelegebb hőhulláma érkezhet meg. A forró légtömegek a hét közepétől fokozatosan elérték Dél- és Nyugat-Európa államait, egyes helyeken pedig a hét folyamán extrém, akár 40 Celsius-fokos hőség is előfordult.

A jelenséget a légköri nyomáskülönbségek hozzák létre. Kialakulásakor a légkör magasabb nyomású régiói a földfelszín felé kezdik préselni a meleg légtömegeket, amelyek a kisebb térfogatnak köszönhetően egyre melegebbé válnak, miközben a relatív páratartalom is csökken. Ezen folyamatok rendkívüli forróságot okozhatnak az érintett területeken, a magasnyomású levegő pedig egyfajta fedőként meggátolja, hogy a felszínhez közeli forró levegő eltávozzon, ezzel több napra, vagy akár több hétre hőhullámot okozva az érintett területen.

A hőkupolát is eredményező magas nyomású légköri rendszerek gyakran derült, napfényes időjárást hoznak, a felhőzet nem veri vissza a napsugarakat, a felszín pedig még több hőt képes így elnyelni a területeken. Az extrém hőmérséklet azonban csak az egyik veszély, 

A héten alakuló hőkupola erősségét tovább növelheti egy másik időjárási képződmény, az úgynevezett omegablokk-hatás, amely során a különböző nyomású területek a görög ábécé utolsó betűjéhez hasonló alakzatot vesznek fel. Ezen jelenség kialakulásakor a magasabb nyomású hőmérséklettel együtt járó hőkupolát két oldalról alacsonyabb nyomású anticiklon fogja közre. A gyakran hőhullámmal sújtott területeken lévő forró légtömegek így még tovább blokkolva maradnak a régiókban.

Nyitóképünk: Thomas Lohnes / Getty Images