Sok keresztény eleve elveti a politikát mint piszkos és bűnös dolgot. Persze, a politika piszkos és bűnös, de csak mint minden más tevékenység.
A negyedik magyar CPAC újra összehozta Európa és Amerika jobboldali erőit. Szellemi megerősítés, bajtársi együttlét, networking, ahogy angolul mondják, szövetségkötés, bizalom- építés. Lendületben a Patrióták Európáért az Európai Parlament más erőivel – az Európai Konzervatívok és Reformistákkal, valamint a Szuverén Nemzetek Európájával – együtt. Az Egyesült Államok és Magyarország mellett lényegében egész Közép-Európa képviseltette magát, ami
reményt adhat a V4, illetve a balkáni kapcsolatok erősítése szempontjából is.
A szellemi építkezés másképp is folytatódott. A Mandiner és a XXI. Század Intézet rendezvényén Schmidt Mária, Orbán Balázs, Mario Nawfal és Harald Vilimsky beszélgetett az EU jövőjéről és a nemzeti szuverenitás fontosságáról. A keresztény realizmusról pedig a téma nagyágyúi – köztük Nigel Biggar, Eric Patterson, Robin Lovin – az MCC, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Danube Institute szervezésében cseréltek eszmét. A keresztény realizmus egy olyan politikamegközelítés, amely elkerüli a szekuláris és a keresztény idealizmus, valamint a szekuláris realizmus hibáit is. Az idealisták sokat moralizálnak, a realisták elvetik a morált, s egyik sem jó.
A keresztény realizmus azt mondja: van morál a politikában, ami a közjó elősegítése a hatalom eszközeivel.
Ám a politikai szereplők, akárcsak minden ember, esendők és bűnösek a bűnbeesés óta, ezért nem bölcs dolog erkölcsös cselekvést várni tőlük minden esetben, számolni kell a piszkos oldallal és persze a hatalompolitikával. Van morál, de töredékesen tartjuk be.
Az ember emellett véges lény, megtestesültségében korlátozott, és nem tudja egyformán szeretni az egész világot. Ezért elsődleges lojalitása a családjához, kisközösségeihez, utána a népéhez, nemzetéhez fűzi, majd a civilizációjához, és csak utána jön az emberiség. Amely közösségektől többet kaptunk, azoknak többel is tartozunk.
Nem feladatunk megoldani a világ minden problémáját.
Ez az ordo caritatis, a szeretet rendjének Szent Ágoston-i és Szent Tamás-i felfogása, klasszikus keresztény tan.
A keresztény politikai realizmus legismertebb szerzője az amerikai kálvinista Reinhold Niebuhr. Gondolatait elsősorban külpolitikai elméletként tartják számon, azonban az egész politikára alkalmazni lehet, és e gondolkodás nagyban épít Szent Ágostonra, akit Niebuhr elődjének tekint. De mindenkiből tudott meríteni, aki hívő keresztény volt, az antropológiai pesszimizmus álláspontját osztotta – azaz az embert nem tökéletesíthetőnek, esendőnek és bűnösnek tekinti –, s a hite hatást gyakorolt a politikai gondolkodására. Szóba jön többek közt Jean Bodin, Joseph de Maistre és a francia ellenforradalmárok, Juan Donoso Cortés,
Carl Schmitt, C. S. Lewis, T. S. Eliot, G. K. Chesterton, XIII. Leó pápa.
Sok keresztény eleve elveti a politikát mint piszkos és bűnös dolgot. Persze, a politika piszkos és bűnös, de csak mint minden más tevékenység. A korai keresztények, az első évszázadok keresztényei elfogadták a politika, a legitim hatalom létét mint Istentől valót, és attól kezdve a modern pápákig hangsúlyozzák, hogy a világi hatalom mint olyan Istentől van – még a keresztényüldöző Róma császárainak hatalma is.
Politika azért van, mert Ádám evett az almából, és kiűzettünk a paradicsomból – egyfajta keresztény természeti állapotból –, ahol nem volt történelem, mert nem volt bűn, és nem volt konfliktus. A bűn és a kiűzetés nyomában jöttek a konfliktusok, létrejött a politika és a hatalom.
Ha a keresztények nem élnek a politikával, akkor impotensek és önfeladók lesznek.
Nem kötelező persze mindenkinek politizálnia, de el kell fogadni, hogy ez is egy hivatás, és akkor is nemes, ha bűnökkel teli. A keresztény politikus is hibázik, és követ el bűnöket, mivel nem tökéletes, hanem esendő ember.
A CPAC és a keresztény realizmusról szóló konferencia a keresztény realista politika ünneplésének is tekinthető.
***
Ezt is ajánljuk a témában
Miért van kiemelt jelentősége Jézus keresztfán kimondott szavainak? Mi ad(hat)ja „a szenvedés értékét”? Tényleg túlságosan „búskomor” a katolikus egyház? A Sursum Kiadó vezetőjét kérdeztük.
(Nyitókép: Gettyimages)
Ezt is ajánljuk a témában
Azt pedig kifejezetten köszönjük a párbeszédes politikusnak, hogy akciójával újabb alkalmat adott a tiszás főfarizeus lelepleződésére. Francesca Rivafinoli írása.
A dedikált mezt jótékonysági célra ajánlják fel a szervezők.
Töltse ki kvízünket!
A Fidesz alapítója a választási vereség okairól, a Tisza térnyeréséről, valamint a jobboldal megújulásról is véleményt mondott.
Kuminetz Géza, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora 2026 elején megjelent könyvecskéjében átfogóan mutatja be a tudománypolitika, a kutatás és a keresztény szemlélet viszonyát és helyes útját.
A producer és színház igazgató éles kritikát fogalmazott meg az új kormány „abszolút filmszínházas” politikai kommunikációjával kapcsolatban.
Tudom, hogy közös erővel ezt a feladatot is megoldjuk.
„Az MCC értéke, lényege nem a politikai címkékben, hanem az egyetemisták barátságaiban és a diákok határokon átívelő összetartozásában mutatkozik meg” – húzták alá a petícióban.
Váratlan helyről kapott támogatást az ukrán NATO csatlakozás, amely az amerikaiak ellenkezése miatt már régen lekerült a napirendről.
