Van-e kincs a szivárvány végén? Ki prájdozott össze kit? Mi változik a „hétvégi esemény” után?

„Mi volt ez?

A lényegét tekintve egy kormányellenes tüntetés. Kétségtelenül a legnagyobb időtlen idők óta. Kis túlzással mindenki kiment, akit meg lehet mozdítani. Még azok is ott voltak, akik a legtöbb más esetben nem mennek ki. Még azok is, akik amúgy egy Pride-ra nem mennének ki. Külön figyelemreméltó egyébként, hogy a kormányellenes indulatokat időtlen idők óta legnagyobb tömeggel képviselni képes rendezvény a Pride. Ennek az oka egyfelől – és főként – a gyülekezési jog körüli valóban nagyon kellemetlen matatás, a tiltás, ami azonban és valójában a Schrödinger tiltása volt, hiszen tiltás is volt, meg nem is, de nevezhetjük éppenséggel magyar népmesei tiltásnak is, mert – lásd még: az okos lány – hozott is tiltást, meg nem is. A másik ok nem újdonság: a Pride egy ideje már nem meleg polgárjogi tüntetés, hanem politikai érzületek kifejezésének felülete, tudatipari produkció és bulika. A politika ma már jelentős részben popkultúra, és a popkultúra életérzést árul. A Pride is életérzést árul.

Mi a következménye?

Messziről nézve semmi, közelebbről nézve mégsem semmi, sőt több minden is. Változik-e ettől a látványos megmozdulástól az egymással szemben álló tömbök mérete? A nagyságrendeket tekintve nem változik. A bizonytalanok közül egyeseket esetleg elvihet a vibe az ellenzék irányába, de másokat meg elvihet akár a másik irányba is. Az ellenzéki tábornak az a része, amelynek a számára fontos összességében az az értékrend, amit ez a megmozdulás képviselt, megerősítheti magát, ezt a tábort felvillanyozza a siker. Azon felül azokat a politikusokat, akik ezt a bázist reprezentálják, újra játékba hozhatja. A szombati nap után gondolhatják, hogy van bázisuk, van erejük, látszanak. Erre utaltak Karácsony Gergelynek a Pride-on elmondott szavai is. »Nem mindegy, mi lesz a választás másnapján. […] Mi nem fogunk akárkire szavazni, csak arra, akitől joggal várható, hogy Magyarországot újra a közös otthonunkká teszi.«

Mindennek a teljes ellenzék belső logikája szempontjából is van jelentése. Nem véletlen, hogy Magyar Péter azonnal reagált, sőt, nem is egy posztban szólalt meg, mi több, másfél éves politikai pályafutása során talán először leírta a Pride nevét, és kivételesen nem magáról közölt fotót, hanem a Pride-menetről. Igaz, ebben a posztban sem vállalt közösséget a megmozdulás elvi-gondolati tartalmával, csupán annyit jegyzett meg, szerinte Orbán vereséget szenvedett ebben az ügyben. Valamit nyilvánvalóan mondania kellett, nem zárulhatott úgy a hétvége, hogy ne kommunikálja, éreztesse valamilyen módon ellenzéki primátusát, azt, hogy övé a végső értelmezés joga. Ezt a megnyilvánulását a kormányzati kommunikáció természetesen le fogja csapni.”

Nyitókép: MTI/Hegedüs Róbert

***