Újabb csata indul Brüsszel ellen – pert indít Magyarország!

Pert indít a magyar állam az Európai Unió Bíróságának (EUB) azon döntésével szemben, amely napi egymillió eurós büntetést szabott ki az országra – jelentette be Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója a TV2 reggeli műsorában. Az ügy a hazánkra kirótt sarc mértéke miatt önmagában is nagy jelentőséggel bírna, csakhogy még ennél is többről szól. A kormány 2015 óta kiáll a szigorú migrációs politika mellett, ami nemcsak Magyarországra, de egész Európára jelentős hatással van. A bíróság ítéletén keresztül éppen ezt a szigorú bevándorláspolitikát igyekeznek elkaszálni. 

Észszerű gyakorlatért büntetnek 

A tekintélyes „napidíjat” azért szabta ki Magyarországra az EUB, mert nem hajtotta végre a testület egy korábbi ítéletét. A kormányzat ugyanis nem volt hajlandó változtatni azon a gyakorlaton, hogy a hazánkba igyekvő migránsok a külföldi nagykövetségeken nyújthatják be menedékkérelmüket, addig pedig sem Magyarországon, sem a határsávjában nem tartózkodhatnak. Nem nehéz megfejteni, miért nem lenne jó változtatni ezen: amennyiben a balkáni migrációs útvonalon álló ország- és EU-s határon való 

Bakondi szerint az EUB döntése „világos felhívás arra, hogy be kell engedni az illegálisan bevándorlókat”, ezért Magyarországnak egy lehetősége maradt: az állam egy nemzetközi ügyvédi iroda segítségével indít pert az unió bírósága ellen. Mint megjegyezte, a nagy reputációjú ügyvédi csapatnak két munkatársa is az EUB tagja volt korábban. 

Van jogi út 

Volt, aki hitetlenkedve fogadta a bejelentést. Hoffman Tamás jogász például azt ecsetelte a Klubrádióban, hogy az ötlet jogilag abszurd, szerinte valószínűleg csak politikai akcióról van szó. A Mandiner által megkérdezett jogász, ifjabb Lomnici Zoltán azonban látja értelmét a per megindításának. „Az Európai Unió Bíróságának ítéletei véglegesek, és közvetlen jogorvoslattal nem támadhatók meg sem az Európai Unió Törvényszéke, sem más fórum előtt. A bíróság ítélete a kötelezettségszegési eljárás lezárásaként született meg, és az Európai Unió szerződése, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés alapján ilyen esetekben nincs lehetőség sem fellebbezésre, sem semmisségi kereset benyújtására – magyarázza lapunk megkeresésére az alkotmányjogász, a Századvég tudományos igazgatója. – 

E jogalap szerint nem magát a bíróságot, hanem az EU-t mint jogalanyt perelheti az uniós intézmények tevékenységével összefüggésben okozott állítólagos kár megtérítése végett.” Ez egybevág azzal, hogy Tuzson Bence igazságügyi miniszter korábban többször is arra utalt, az unió kártérítéssel tartozik Magyarországnak. 

Mint azt Lomnicitól megtudjuk, a kereset jog­alapját az Európai Unió működéséről szóló szerződés 268. cikke teremti meg, amely kimondja, hogy az Európai Unió Bírósága hatáskörrel rendelkezik kártérítési vitákban, az EU-t pedig kötelezni lehet arra, hogy megtérítse az intézményei vagy alkalmazottai által okozott károkat. A helyzet tehát érdekes, hiszen az EUB, amelynek be kell fogadnia a keresetet, az unió intézményének számít, a kár pedig elméletileg az ő döntéséből keletkezett. 

Mivel naponta egymillió eurót rónak fel Magyarország számlájára, nem mellékes kérdés, hogy mikor kerülhet pont az ügy végére. „Az, hogy mennyi idő alatt várható döntés, jelentős mértékben függ az ügy összetettségétől, a bizonyítási igényektől, valamint az eljárás során felmerülő jogkérdések jellegétől. Az Európai Unió Bíróságának 2023-as statisztikája szerint az eljárások átlagos hossza minden ügytípust együttvéve tizenhat hónap” – mondja Lomnici. 

Előnyt élvez a bizottság 

Amennyiben a magyar állam tényleg kártérítési pert indít, és az Európai Unió Törvényszéke befogadja a keresetet, nem lesz sétagalopp a per. „Bár az EUB elvileg a szerződések alapján független szerv, a gyakorlatban az Európai Bizottság a per lefolyását és kimenetelét politikai eszközökkel érdemi módon képes befolyásolni” – jelenti ki az alkotmányjogász. Az uniós bírósági rendszerben az intézményi súly és a bizottság tárgyalási, jogi és politikai erőforrásai előnyt jelentenek egy tagállami felperessel szemben. „A bizottság rendelkezik azzal a képességgel, hogy formálisan és informálisan is keretet adjon annak, hogyan értelmezze a bíróság a helyzetet” – fogalmaz Lomnici. 

Szerinte Lengyelország migrációs paktummal kapcsolatos heves ellenállása kapcsán is világos politikai és jogi nyomásgyakorlással jelent meg az Európai Bizottság. A testület már 2025 márciusában felszólította Varsót, hogy tartsa be a paktum rendelkezéseit, különben eljárást indít ellene. „Ez az eset jól szemlélteti, hogy a bizottság képes formálisan precedenst teremteni és politikai kereteket adni egy potenciális bírósági eljárásnak. Ez közvetve befolyásolja azt, hogy az EUB milyen narratívát és milyen döntési kon­textust érzékel” – emeli ki a Századvég tudományos igazgatója.

Nyitókép: A bizottságnak nagy befolyása van az elvileg független bíróságban
Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet