Gulyás Balázs, a HUN-REN Kutatóközpont elnöke kiemelte, hogy a HUN-REN-program költségvetési támogatása el fogja érni a 100 milliárd forintot évente.
Nem várt megbicsaklást okozott a megújulásban, hogy Radnóti Sándor akadémikus pert indított az Akadémia Közgyűlésének döntése ellen, hogy húzza az időt az ingatlanvagyon eladását illetően – mondta Gulyás Balázs, a HUN-REN Kutatóközpont elnöke az intézménynek adott interjújában.
Az elnök szerint
az ingatlanok tulajdonjogi helyzetének rendezése alapvető fontosságú ahhoz, hogy az intézet versenyképesen tudjon működni.
Gulyás Balázs felidézte, hogy
tavaly januárban indították el a HUN-REN nemzetközi átvilágítását, amellyel több mint 100 hazai és nemzetközi szakértő világította át a hálózat működését, teljesítményét.
Az elnök kitért rá: ez alapján fogalmazták meg a kormánynak tavaly ősszel, hogy milyen szerkezetben képzelik el a kutatóhálózat jövőbeli működését.
Decemberben ennek az lett az eredménye, hogy az Országgyűlés elfogadta az új HUN-REN-törvényt, ami biztosítja az általuk kért versenyképes és rugalmas működési kereteket.
A kormány elkötelezte magát arra, hogy
egy 3 éves időtávon megduplázza a HUN-REN költségvetési támogatását, ami így el fogja érni az évi 100 milliárd forintot.
Ezt is ajánljuk a témában
„Ma már mindenfelé a világban – Puskás, Kodály, Liszt és a gulyás mellett – a családpolitikánkat emlegetik a magyarokkal kapcsolatban” – mondta a Kulturális és Innovációs Minisztérium minisztere a Mandinernek.
Az Akadémia Közgyűlése is támogató többségi döntést hozott arról, hogy a kutatóintézetek által használt ingatlanokat az állam megvásárolja majd ingyenesen, de kutatási közfeladattal terhelten átadja őket a HUN-REN-nek.
Ezt is ajánljuk a témában
Az elmúlt években a kormány új alapokra helyezte a tudományos szférát: a fókuszba a kutatások társadalmi és gazdasági hasznosítása került.
A Radnóti Sándor akadémikus perének pedig az lett a következménye, hogy amíg az ingatlanok sorsa kérdéses, addig az új szervezet létrehozása és a teljesítményfinanszírozási szerződés megkötése sem tudott megtörténni. Az elnök arról is beszélt, hogy az év első hónapjaiban úgy érezte, minden érintett szereplőben van egy pozitív várakozás, hogy a per majd gyorsan lezárul, és tudnak majd tovább haladni.
Azóta azonban látjuk, hogy ez nem így van: április 11-én újabb fellebbezést nyújtott be Radnóti Sándor, azóta nem tudunk előre mozdulásról. Holtpontra jutott az átalakulásunk, az ehhez első ütemben hozzákapcsolódó béremelésünk
– fogalmazott.
Az interjúban Gulyás Balázs kitért az ELTE kezdeményezésére is, amelyben a HUN-REN 4 bölcsész- és humántudományi kutatóközpontjának átvételére tett javaslatot.
Nyilvánvalóvá vált számunkra, hogy az ELTE kinevezett rektora elkötelezett abban, hogy az egyetem tudományos teljesítményét magasabb szintre emelje, különösen a bölcsész- és humántudományok területén
– fogalmazott. Az elnök továbbá kihangsúlyozta:
a kutatóközpontok átvétele hatalmas fejlődési lehetőséget jelent az ELTE számára a hazai és a nemzetközi tudományos életben, miközben az érintett kutatók ugyanazt a munkát végezhetik tovább, mint eddig.
Gulyás Balázs végül arról is beszámolt, hogy
az Irányító Testület határozatban kérte fel Hankó Balázs minisztert, hogy soron kívül biztosítsa a kutatóhálózat számára az idei évi 18 milliárd forintos finanszírozásemelést, és indítsa meg az új HUN-REN megalapítását, akár az MTA-ingatlanok adás-vétele nélkül is.
Ezt is ajánljuk a témában
Nemrég az MTA elfogadta, hogy 80 milliárd forintért átad egy ingatlanegyüttest a Magyar Kutatási Hálózatnak. Úgy tűnt, mindenki jó üzletet köt, csakhogy az üggy körül néhány akadémikus botrányt kavart és pert indított. Ezzel kapcsolatban öntött tiszta vizet a pohárba az MTA elnöke.
Végül kiemelte: „Az Irányító Testület szintén határozatban állt ki a természettudományos kutatóközpontok egységének megbonthatatlansága mellett is.”
Nyitókép forrása: MTI/Lakatos Péter
Zavarba ejtő lelkesedéssel dicsérte Orbán Viktor futballpolitikáját, mondván, mindaz a példaértékű segítség, amelyet a magyar kormány közismerten a sportnak ad, a következő nemzedék egészségében, szemléletében, inspirációjában, versenyképességében térül meg többszörösen.
A kisvállalkozói akcióterv két szempontból is védhető.
Egyre nagyobb hullámokat vet az ukrán kormányt érintő korrupciós botránysorozat.
Az ukrán kormány a háború kezdete óta a legsúlyosabb korrupciós válságával néz szembe.
A megszavazott törvényjavaslat az egyéni vállalkozóktól a mikrovállalkozásokon és a kis- és középvállalkozásokon át egészen a nagyvállalatokig minden gazdasági szereplőt érint.
Ukrajna gyorsított csatlakozásának nyomása alatt a kárpátaljai magyarok jogsérelmeit sokan csak magyar belpolitikai üggyé degradálták Brüsszelben – Ferenc Viktória kárpátaljai származású EP-képviselővel beszélgettünk.
A kimagasló teljesítménye ellenére sem kímélik a magyar középpályást.
