A kormány akkor segít Budapesten, ha a Karácsonyék rendbe teszik az önkormányzat gazdálkodását, a főpolgármester áll minden vizsgálat elébe.
A jövő héten folytatódik a kormány és a főváros közötti tárgyalássorozat, amely bizonyos szempontból váratlanul kezdődött meg kedden, hiszen Karácsony Gergelyék hónapokon át arról siránkoztak, hogy a kabinet nem áll velük szóba. Ehhez képest a múlt heti kormányinfón Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentette, foglalkoztak a Budapesten kialakult csődközeli helyzettel is, segíteni akarnak, s a tárgyalásra a kormány őt, valamint Latorcai Csabát, a Közigazgatási és területfejlesztési minisztérium parlamenti államtitkárát jelölte ki.
A kormány szerint át kell világítani a főváros gazdálkodását, azt rendbe kell tenni – hiszen a pénzügyi mutatók szerint nem lenne indokolt a jelenlegi nehéz helyzet –, továbbá Budapestnek törvényes költségvetést kell alkotnia.
Ezt is ajánljuk a témában
Gulyás Gergely a Kormányinfón közölte, hogy a csőd közelébe került Budapest helyzete is terítékre került a kormányülésen. A kormány azt javasolja, hogy világítsák át teljesen a főváros gazdasági ügyeit.
A hét eleji megbeszélésről sok minden nem derült ki, csupán a Főpolgármesteri Hivatal adott ki egy semmitmondó közleményt. Eszerint Karácsony Gergely korlátozás nélküli hozzáférést biztosít az önkormányzat és cégei gazdálkodási adataihoz a kormányzat által megbízott szakértőnek a megalapozott kormányzati döntéshozatal érdekében.
Emellett a felek egyetértettek abban, hogy mindenképpen el kell kerülni az önkormányzat és a közszolgáltatást nyújtó cégeinek fizetésképtelenségét. Ehhez szükség esetén a kormányzat kész támogatást is biztosítani, azonban csak abban az esetben, ha az önkormányzat gazdálkodásáról teljes körű képet kap.
Két nappal később a főpolgármester már magát a tárgyalás tényét is a saját – ráadásul hatalmas – sikerének könyvelte el.
A Facebook-oldalán azt írta, a főváros igazi ereje az együttélés és az együttműködés képessége, és ennek a legyűrhetetlen erőnek – itt a tízperces, semmiféle hatással nem járó BKV-leállásra utalt – a megmutatása tárgyalóasztalhoz kényszerítette a kormányt, amellyel azért kell egyezkedni, hogy visszaszerezzék Budapest pénzét a kormánytól. Tehát nem segítségért, vagy kegyéért küzdenek, hanem a jogaik tiszteletben tartásáért, csak azért, ami a városnak jár.
S megismételte, nem gördít akadályt az elé, hogy megint ideküldjön a kormány valakit ellenőrizni. Szerinte a számvevőszék már kétszer kimondta, hogy a kormányzati elvonások hozzák tarthatatlan helyzetbe a várost, de majd harmadszor is rájönnek – vélte.
Szentkirályi Alexandra, a Fidesz fővárosi frakcióvezetője persze egészen másképp látja a helyzetet.
A Facebook-oldalán azt írta Karácsony Gergely 50 milliárdot követel a kormánytól, mert a Tiszával csődbe vitték Budapestet, ugyanez az 50 milliárd forint pár hónapja még megvolt, amikor egy szeméttelepet vettek meg Rákosrendezőn. „Akkor nem sírt, nem panaszkodott, csak a számlát kérte. Most meg hirtelen nincs pénz a működésre se?” – tette fel a kérdést, de meg is válaszolta, szerinte ugyanis, ez nem kormányzati elvonás, hanem városvezetői alkalmatlanság.
Kapcsolódó vélemény
A Kúria jogerősen kimondta: a főváros költségvetése törvénytelen, 51 milliárdos lyukat hagytak benne.
A kormánytól és a fővárostól szerettük volna megtudni, a felek közti megbeszélések első fordulójának benyomásai alapján elképzelhető-e, hogy a tárgyalások eredményesek lesznek, ha igen, milyen konkrét megállapodások születhetnek, szóba jöhet-e, hogy a kormány eleget tesz a fővárosi vezetés bármely kérésének, amely alapján csökkenhetnek Budapest terhei, mikorra várható, hogy a tárgyalások befejeződnek, de érdemi választ egyik helyről sem kaptunk.
Szakértő: Mindenki a kormány legádázabb ellenségének szerepét próbálja elnyerni
Zila János, az Alapjogokért Központ elemzője azonban felvázolta, hogyan alakult ki ez a drámai helyzet. A fővárosi önkormányzat az ország legjelentősebb bevételeivel rendelkező helyhatósága, a baloldali főpolgármester azonban már 2020-ban, alig több mint egy évvel a megválasztása után azzal házalt, hogy „csak az a kérdés, hogy melyik évben megy csődbe” Budapest – állítja az elemző, aki szerint a fő kérdés az, hogy ez mire vezethető vissza.
Úgy véli, a baloldali városvezetés színre lépése óta tartó,
a város üzemeltetését érintő anomáliák annak köszönhetőek, hogy Budapest egy kétszintű pártpolitikai csata színtere.
Egyrészt az ellenzéki szereplők olyan hídfőállásként tekintenek a fővárosra, ahonnan a kormányt támadni lehet. Másrészt tapasztalható egyfajta koalíciós belharc is, amely ráadásul a tavalyi önkormányzati választás után csak tovább éleződött, hiszen Karácsony Gergelynek folyamatosan szüksége van a Tisza Párt támogatására, közben valahogy a saját embereinek is perspektívát kell kínálnia, miközben van egy ellenzéki kihívója is, Vitézy Dávid, akit már a legutóbbi választáson is csak egy hajszállal tudott legyűrni.
Ezt is ajánljuk a témában
Keddtől csütörtökig az összes szavazatot újraszámolták, íme az eredmény.
Zila János úgy fogalmaz, ebben az ellenzéki mexikói felállásban mindenki fegyvert fog mindenkire, de közben mosolyognak is egymásra, mert egy szavazói tömbön osztoznak, amelynek legfőbb jellemzője a protesztjelleg, vagyis a kormány politikájának elutasítása. Így tehát zajlik egy odamondási verseny is, amelyben mindenki a kormány legádázabb ellenségének szerepét próbálja elnyerni.
Az előadás meglehetősen intenzív – jelenti ki az Alapjogokért szakértője –,
csupán annyi a probléma, hogy a fővárost működtetni kell, és biztosítani kéne, hogy az itt élők zökkenőmentesen tudják élni hétköznapjaikat,
eljutni a munkahelyükre vagy az oktatási intézményekbe. Márpedig a BKK régóta az ellenzéki játszmák színtere. Zila emlékeztet, hogy már a Demszky-féle városvezetés is zsarolási eszközként tekintett a fővárosi közlekedésre, amelyen keresztül pénzt lehet szerezni a mindenkori kormánytól. A Városháza-botrány kapcsán nyilvánosságra került felvételekből pedig megtudhattuk, hogy ezzel a kellékkel Karácsonyék is a kezdetektől számoltak.
Az elemző szerint Karácsonynak a mostani helyzet lehetőséget adhat arra, hogy bemutassa választóinak, hogy képes keményen fellépni, és pénzt szerezni a kormánytól, amely állítása szerint ellehetetleníti a fővárost. A pártpolitikai verseny részeként értelmezhető, de gazdálkodási szempontból megmagyarázhatatlan, hogy az említett ellenzéki nagyotmondási verseny részeként a főpolgármester,
a Tisza és Vitézy egymást túllicitálva támogatta Rákosrendező megvásárlását, amire ki tudtak szorítani 50 milliárd forintot,
most pedig pont ennyi pénzt hiányolnak a kabinetre mutogatva.
A szakértő megjegyzi, a jogszabályok szerint az önkormányzatoknak először a kötelező feladataik ellátására kell forrást biztosítaniuk – ilyen a közösségi közlekedés –, az önként vállaltakra pedig – amilyen az említett ingatlanvásárlás – csak ezt követően. Ez találkozik a választói elvárásokkal is: ha a budapestieknek választaniuk kell a BKV működése és a rákosrendezői ügylet között, akkor biztosan az elsőre adnák le voksaikat, a közgyűlés baloldali többsége viszont ennek éppen az ellenkezőjét tette.
Ezt is ajánljuk a témában
Helyszíni riport a szeméthegyek árnyékából.
Ezek a tények alátámasztják a kormány állítását, mely szerint a főváros gazdasági működését át kell világítani ahhoz, hogy működéséhez segítséget nyújthasson a központi költségvetésből – véli Zila. A jövőbeni ellenőrzések segítségével pedig egzakt módon szemléltetheti, hogy milyen hiányosságok, hibák, esetleg szabálytalanságok vezethettek az ország legkomolyabb anyagi lehetőségekkel rendelkező önkormányzatának gazdasági bukásához.
A kabinet célja nyilvánvalóan az, hogy Budapest zökkenőmentesen üzemeljen, sőt fejlődhessen, azonban a nem budapesti adófizetők joggal várják el, hogy ne egy feneketlen zsákba öntse adóforintjaikat, hanem komoly feltételeket támasszon – jelenti ki az elemző.
Nyitóképünkön: Karácsony Gergely főpolgármester beszédet mond a Hogyan tovább Rákosrendezőn? – Budapest következő lépései, tervei, programja elnevezésű szakmai tanácskozáson a fővárosi Merlin Színházban 2025. február 7-én. MTI/Balogh Zoltán
Több fontos területen lehet komoly változás.
A Telex Facebook-oldalán számolt be a döntésről, amit az olvasók nem fogadtak kitörő lelkesedéssel.
Magyar Péter öles léptekkel igyekszik elfoglalni azt a centrális erőteret, amelyet Orbán kijelölt.
Az eseményt úgy tartja elképzelhetőnek, hogy ne épüljön több stadion, viszont a játékok kapcsán megvalósulhatnának azok a – főleg közlekedést érintő – városfejlesztések, amelyekre Budapestnek amúgy is szüksége van.
„Nem fogunk semmilyen módon politikai ideológiával beleszólni abba, hogy hogyan, és milyen módon kell a kultúrának működnie” – jelentete ki a Magyar Nemzeti Múzeumban Tarr Zoltán.
A nemrég kinevezett miniszter az ATV műsorában is azt hangsúlyozta, hogy véget kell vetni a „vasútrombolás korszakának”.
Ebben a nagy médiazajban elhalkul, hogy Magyar Péter máris gyorsan feledte az egyik választási ígéretét a 480 forintos védett benzinárról.
A sport világában nem fogadták egyöntetű lelkesedéssel a lehetséges kinevezést.
A volt helyettes államtitkár kifejtette, fizetésének hat havi összege jár neki juttatásként, amit elvár Magyar Pétertől, hogy kifizessen.
