„Gergő, ne már egy fideszest rakj oda” – Baranyi Krisztina Karácsony Gergelynek
Ferencváros polgármestere és fővárosi önkormányzati képviselő nem szeretne fideszes főpolgármester-helyettest, ezért beleállt Vitézy Dávidba.
Végigvettük az ügyeket a Városháza-ügytől a guruló dollárokig.
Épp négy évvel ezelőtt, 2019. október 13-án nyerte meg Tarlós Istvánnal szemben a főpolgármester-választást Karácsony Gergely. Ennek apropóján a Mandiner az évfordulót az egykori ígéretekkel való szembesítéssel és értékeléssel „ünnepli”.
*
Hivatalba lépése óta több olyan botrány is szegélyezte Karácsony útját amely végül hatósági nyomozásokhoz vezetett – igaz, egyelőre a főpolgármester még egyik ügynek sem lett gyanúsítottja.
Az első komolyabb ügy az úgynevezett Városháza-botrány volt, ami 2021 novemberében robbant mi, amikor is egy a több leleplező felvételt is nyilvánosságra hozó Anonymus egy olyan lehallgatott beszélgetést mutatott be, amelyen
a résztvevők, a fővárosi legértékesebb telkének számító Városházát verték volna dobra jó pénzért.
Előtte azonban már az Index megszellőztette, hogy a fővárost vezető baloldali koalícióhoz közel álló üzleti körök már meg is tették az első lépéseket, az ingatlaneladáshoz. A cikk emlékeztetett: a főpolgármester korábban már többször felvetette a Városháza telke és a rajta álló épület hasznosítását, de ezek között az ingatlan eladása nem szerepelt.
Ezek után került nyilvánosságra az említett hangfelvétel, amelyről kiderült, hogy az egyiken Barts J. Balázs, a fővárosi vagyonkezelő vezérigazgatója beszél az eladásról. Egy további részletből pedig az derült ki, hogy Barts a 2020 októberében született döntés-előkészítő tanulmány elkészítése után tárgyalt a Városháza eladásáról. Később még több hangfelvétel került nyilvánosságra, amelyen többek között Gansperger Gyula, baloldali üzletember szerepel, aki egy jutalékos rendszert is felvázol.
A hab a tortán azonban a végére maradt, kiderült ugyanis, hogy Bajnai Gordon volt miniszterelnök is része volt a polémiának.
Tőle egyes feltételezések szerint azt kérték, hogy segítsen abban, hogy „berepülő pilóták” ne avatkozzanak az üzletbe.
A rendőrségre több feljelentés is érkezett, amelyek alapján végül befolyással üzérkedés, csalás, vesztegetés, vesztegetés elfogadása, hivatali visszaélés és hűtlen kezelés elkövetésének gyanúja miatt indított nyomozást a rendőrség, akkor még ismeretlen tettes ellen. Az eljárásról azóta annyit tudni, hogy az ügyben már három személyt gyanúsítottak meg a hatóságok.
Tavaly robbant a következő bomba, a baloldal kampánytámogatása kapcsán, amikor év végén feloldották az ellenzékhez külföldről érkező összegekről szóló titkosszolgálati jelentést. Az első rész nagy részben még Márki-Zay Péter mozgalmánál landoló milliárdos amerikai támogatásról szólt, de az idén januárban a titkosítás alól szintén feloldott jelentés-részben már Karácsony neve és mozgalma is felbukkant és azóta a főpolgármester nyakig belekeveredett a dollárbaloldal botrányába.
A feltárt információk szerint euróban,
angol fontban és forintban több, mint 506 millió forint érkezett a Karácsony Gergely főpolgármester nevével fémjelzett 99 Mozgalom számlájára 2021 augusztusa és 2022 szeptembere között.
A befizető pedig egyetlen ember, Perjés Gábor párbeszédes politikus, a mozgalom hivatalos képviselője volt.
A titkosszolgálati dokumentum emlékeztet: a 99 mozgalom Facebook-oldala az ellenzéki előválasztást követően néhány héttel inaktívvá vált. A DatAdat Professional Kft. számlaforgalmi adatainak vizsgálata alapján azonban kiderült, hogy a 99 Mozgalom Egyesület összesen több mint 616,5 millió forint értékben rendelt meg szolgáltatást a cégtől, amelyek kilencven százaléka Karácsony Gergely miniszterelnök-jelölti visszalépését követően realizálódott.
Karácsony szerint adománygyűjtő ládákban összegyűlt mikroadományokból jött össze a pénz, az erről szóló facebook-bejegyzésében azt írta:
„Ezeket az adományokat az egyesület ügyvezetője (azaz Perjés Gábor) fizette be az egyesület bankszámlájára a jogszabályi követelményekkel összhangban. Ez onnan is tudható, hogy benne van a nyilvános beszámolóban.”
Karácsony magyarázkodását azonban még a saját szövetségesei sem hitték el, de még a baloldali média sem.
Az ügyben a közérdekű bejelentéseiről ismert Tényi István tett feljelentést költségvetési csalás gyanúja miatt,
júliusban pedig kiderült, hogy ezzel a tényállással a NAV nyomozást indított.
A Magyar Nemzet szóra bírta Perjés Gábort is, ám a pénz eredetére továbbra sem derült fény.
Idén januárban derült fény arra hogy Korányi Dávid, a főpolgármester korábbi városdiplomáciai főtanácsadója gyakorlatilag távmunkában dolgozott New Yorkból. Minderre egyébként úgy derült fény, hogy Korányi felesége, Mihalik Enikő egy interjúban elárulta, hogy kislányuk születése, azaz 2021 szeptembere óta az Egyesült Államokban tartózkodnak. Korányi havi 900 ezer forintot kapott a tanácsadói munkájáért.
Az ügyben szintén Tényi István fordult az ügyészséghez, költségvetési csalás gyanújával, márciusban viszont a Nemzeti Nyomozó Iroda már hűtlen kezelés bűntettének gyanújával nyomozást indított.
A Magyar Nemzet információi szerint Korányi Dávid több nemzetközi útját is a fővárosi adófizetők állhatták, ráadásul a dollárbaloldal „intézőjének” minden második hivatalos külföldi látogatása az Egyesült Államok fővárosába vezetett.
De Karácsonynak az általa meghirdetett budapesti konzultációval sem volt szerencséje. A Lakógyűlésnek keresztelt akció kapcsán a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) indított vizsgálatot, amelynek eredményét most október elején hozta nyilvánosságra Péterfalvi Attila hivatala.
A NAIH több ponton is elmarasztalta Karácsonyékat. A megállapítások között szerepel, hogy a célhoz kötöttség követelményét sértő első három kérdés esetén az adatkezelő érdemi célja nem a kérelemben meghatározott közlekedési tárgyú kérdésekről való konzultáció volt, hanem az, hogy az Adatkezelő a polgárok részére saját politikai álláspontját ossza meg közvetlen levelezés formájában, ezért
a hatóság ezt a célt politikai marketingként azonosítja.
A NAIH azt is véleményezte, hogy Karácsonyék 18 év alatti fiatalokat is bevontak a konzultációban. Ennek kapcsán arra hívták fel a figyelmet, hogy az adatkezelőknek a kiskorú személyek személyes adatainak kikéréséhez be kellett volna szereznie a törvényes képviselő előzetes hozzájárulását.