Hogyan vitte csődbe a Karácsony-Tisza-Vitézy koalíció a fővárost alig pár hónap alatt?

A baloldali városvezetésnek sikerült oda juttatnia Budapestet, ahová anno Demszkyéknek sikerült utoljára.

A nemzetgazdasági miniszter szerint valótlan adatok alapján született döntés az inkasszált összeg visszafizetéséről.
Nem valós számokat mutatott be a Karácsony Gergely vezette főváros a Fővárosi Törvényszék Kollégiumát, amely helyt adott a Budapest Főváros Önkormányzata felperesként előterjesztett azonnali jogvédelem iránti kérelemnek. A bíróság döntésében a peres eljárás befejezéséig megtiltotta az alperes Magyar Államkincstár számára, hogy szolidaritási hozzájárulás címén a felperessel szemben 2025. május, június, július és augusztus hónap tekintetében beszedési megbízást nyújtson be. Egyúttal elrendelte, hogy az alperes fizessen meg a felperesnek 10 171 449 024 forintot és annak 2025. május 29-től a teljesítés napjáig számított kamatát.
A döntés tehát a májusban inkasszált 10 milliárd forintos összegre vonatkozik, vagyis a szolidaritási hozzájárulás összegét és a főváros fizetési kötelezettségét nem érinti.
„Önök félrevezették a törvényszéket, mert hibásan mutatták be a helyi iparűzési adó jelentős emelkedését” – reagált Facebook-bejegyzésében Nagy Márton. A nemzetgazdasági miniszter egy táblázattal szemlétetve rámutatott,
az ítéletben az szerepel, hogy 2025 június közepéig 20-30 milliárd forintnyi iparűzési adóbevételre tesz szert a főváros, ami nem igaz. Az NGM tényadatai szerint május végéig már 135 milliárd forint folyt be a főváros számára iparűzési adó formájában. A bíróság továbbá nem vizsgálta, hogy Rákosrendező kifizetése miként járult hozzá a főváros csődjéhez.
A bíróság megállapította, hogy a helyi önkormányzatok között is speciális helyzetben lévő, közfeladatainak teljesítése körében több millió lakos ellátásáért felelő felperes a beszedési megbízás teljesülése esetén – likviditásának ellehetetlenülése okán – ezen feladatainak ellátására képtelenné válik. Erre tekintettel a bíróság az arányosság elve alapján, a felek oldalán fennálló, közérdeknek minősülő jogos érdekeket mérlegelve arra a megállapításra jutott, hogy az azonnali jogvédelem elmaradása – azáltal, hogy a speciális helyzetben lévő felperes közfeladat-ellátási kötelezettségének teljesítése a szolidaritási hozzájárulás támogatáson felüli összegének megfizetése folytán veszélybe kerülne – súlyosabb hátrányt okozna, mint amilyennel az azonnali jogvédelemnek a biztosítása jár.
Ezt is ajánljuk a témában
A baloldali városvezetésnek sikerült oda juttatnia Budapestet, ahová anno Demszkyéknek sikerült utoljára.
Az indokolásában a bíróság kiemelte, hogy azonnali jogvédelem akkor adható, ha van egy később már nem reparálható helyzet, amely a felperes számára helyrehozhatatlan terhet jelent, és amelyet közvetlenül a vitatott cselekmény okoz. Jelen esetben a szolidaritási hozzájárulás összege közvetlenül okozza a felperes gazdasági helyzetében bekövetkező helyrehozhatatlan terhet, amit kérelmében a felperes számítási adatokkal teljes mértékben alátámasztott.
Karácsony Gergely szintén Facebook-posztban reagált, szerinte „Budapest ismét pert nyert az Államkincstárral szemben, ezzel a város levegőhöz jut, de a pénzügyi helyzet hosszabb távú rendezéséhez továbbra is szükséges a kormánnyal megkezdett tárgyalások folytatása, a Budapestet sújtó elvonások mértékének csökkentése.”
Nyitókép: Mandiner/Földházi Árpád