Magyarország kormánya világosan kijelentette, hogy a drogokat terjesztő és népszerűsítő hálózatokkal szemben zéró tolerancia szükséges.
„Miközben hazánk a kábítószer ellenes küzdelemben továbbra is következetesen kiáll a zéró tolerancia mellett, a nemzetközi drogpolitikai színtéren egyre hangosabbak azok a véleményformálók, akik a szabályozás fellazítását szorgalmazzák. Közéjük tartozik Sárosi Péter, a Drogriporter nevű oldal alapítója és szerkesztője, aki régóta ismert a dekriminalizáció és a legalizáció iránti elkötelezettségéről.
Legutóbbi megszólalása a »(Drog)Háború és Béke« konferencián, valamint írásai, illetve a cseh drogtörvény korábbi reformjával kapcsolatos lelkesedése ismét ráirányították a figyelmet arra, milyen irányba is tart néhány európai ország, és milyen irányba nem szabad, hogy Magyarország elinduljon.
Sárosi Péter mindezt nemcsak üdvözli, hanem aktívan népszerűsíti is. Egy 2021-es cikkében kifejezetten előre mutatónak állította be a cseh irányvonalat, és az általa gyakran hivatkozott európai ártalomcsökkentő konferenciákon is többször ünnepelte a liberalizációs lépéseket.
Írásából azt a következtetést tudjuk levonni, hogy a Csehországban korábban tervezett módosítások messze túlmutatnak a dekriminalizáción. A szabályozás nem csupán a marihuána csekély mennyiségű birtoklását hagyná büntetlenül, aminek egyébként nincsen egyértelműen definiált határa, de gyakorlatilag kivonná a teljes feldolgozási folyamatot is a büntetőjogi felelősségre vonás köréből, azaz kikerülne a BTK hatálya alól
Emellett olyan intézkedések is terítéken voltak, mint a drogfogyasztói helységek engedélyezése, drogbevizsgáló programok bevezetése, valamint új, »alacsony kockázatúnak« minősített pszichoaktív anyagok legalizált használata.
A 6. Európai Ártalomcsökkentő Konferencián több legalizációt szorgalmazó külföldi szakemberrel készített riportot. Egyik interjúalanya, Viktor Mravčík cseh professzor, arról beszélt, hogy a csehek új szabályozást vezetnek be a pszichoaktív anyagok tekintetében. Kifejtette, nem az a cél, hogy az embereket lebeszéljék a drogfogyasztásról, hanem hogy az elérhető szerek pontos címkézéssel kerüljenek a felhasználókhoz, amelyekből a felhasználó információt kap a lehetséges egészségügyi kockázatokról, valamint arról, milyen hatást várhat az adott szertől. Ezzel az elgondolással azonban súlyos probléma van. Felcseréli a prevenciót a normalizációval.
Míg Csehország a drogfogyasztást kisebb rosszként vagy normalizálandó kérdésként kezeli, addig Magyarország világos, erkölcsi és jogi határvonalat húz.
A zéró tolerancia elve nem csupán rendészeti eszköz, hanem a közösség egészségének, biztonságának és jövőjének védelmét szolgáló irányelv. Nem hagy kétséget afelől, hogy a drogfogyasztás nem társadalmilag elfogadható, hanem olyan deviancia, amely hosszú távon tönkreteszi az egyént és közvetetten a társadalmat is.
Sárosi Péter és támogatói gyakran az emberi jogokra, személyes szabadságra és a szakszerű ártalomcsökkentésre hivatkoznak, miközben figyelmen kívül hagyják, hogy a dekriminalizálás és legalizálás nem csökkenti a fogyasztást, hanem épphogy ösztönzi azt.
Magyarország kormánya ezzel szemben világosan kijelentette, hogy a drogokat terjesztő és népszerűsítő hálózatokkal szemben zéró tolerancia szükséges, és nem kíván olyan kísérletezésbe kezdeni, amely emberek ezreinek életét teheti tönkre a bizonytalan »szabályozott legalizáció« jegyében. Nem reformról van szó, hanem morális és jogi lejtőről.
A drogstratégia megalkotása során tehát különösen fontos, hogy kik vesznek részt az egyeztetéseken. Az olyan szereplők, mint Sárosi, akik egyes európai példákat kritikátlanul másolnának, alapjaiban veszélyeztetik a magyar stratégia sikerét. A cseh út nem megoldás, hanem figyelmeztetés. A zéró tolerancia nem politikai szlogen. Ez a társadalmi immunrendszer része, amely kijelöli azokat a határokat, amelyeket nem szabad elmosni. Magyarország nem követi vakon az európai trendeket. Ehelyett megőrzi józan, felelősségteljes és következetes álláspontját a drogokkal szemben.”
A nyitókép illusztráció. Fotó: Facebook
Ha a pesti értelmiségi kikéri magának, hogy drog nélkül kelljen buliznia, akkor hogy várjuk el a deviáns családba született hátrányos helyzetű fiataltól, hogy ne akarjon kristályt? Francesca Rivafinoli írása.
A droghasználat csapdája abban rejlik, hogy a rövid távú öröm hosszú távú, mély neurológiai kötődést és függőséget hoz létre.
A kábítószer-fogyasztás egyik legsúlyosabb veszélye, hogy a használó gyakran nincs tisztában azzal, mit is vesz be valójában.
Érdemes kitérni Gyöngyös helyzetére, amely egyszerre jelképe és előfutára annak, ami más vidéki térségekben is megkezdődött.
A belügyminiszter szavaiból egyenlőre nem kikövetkeztethető, hogy pontosan milyen művekre vonatkozhatna egy ilyen tiltás.
A kartellek az állam minden gyengeségét, visszalépését és koordinációs hibáját azonnal kihasználják.
A kormány döntése szerint koncessziós formában valósulhat meg a repülőtéri gyorsvasút, a pályázatot pedig 2026 januárjában írják ki.
„Nem tudom, hogyan találták ki, hogy ez büntetőt ért” • „Az egyik legenyhébb tizenegyes, amit valaha láttam.”
