Kövér László: A Nyugat Ukrajna gyarmatosításával Közép-Európát is erre a sorsra juttatná

Idén is megszervezték Tarcalon az iConFeszt 2.0 Gazdaságpolitikai Konferenciát és Fesztivált június 19-e és június 22-e között, ahol olyan témák kerültek a középpontba, mint Észak-Kelet-Magyarország gazdasága, fejlesztési lehetőségei és turizmusa, valamint Magyarország energiabiztonsága. 

Péntek este Kövér László, az Országgyűlés elnöke tartott előadást. A moderátor Déri Stefi, a Megafon véleményvezére volt. Kövér László – aki a rendszervváltoztatás óta aktív szereplője a magyar közéletnek – arra a kérdésre, hogy milyen volt a világ volt 1988-89-ben, és mennyit változott azóta, azt felelte, hogy a ’80-as évek végén érzékelhető volt az előző rendszer vége, de akkor még nem tudták, hogy az mikor is ér véget. Kövér megjegyezte, hogy 

„Nagyon boldog időszak volt az életemben, (…) ami másoknak nem adatott meg azóta. A rendszer gazdasági értelemben tarthatatlan volt, politikailag pedig az ostobasága és a sunyisága volt nehezen viselhető. Ugyanakkor az emberek közötti viszonyrendszer familiárisabb volt”– hívta fel a figyelmet.

Mikor süllyedt ilyen mélyre a közbeszéd?

A házelnök arra a felvetésre, hogy ma már alig van különbség a közösségi média és a parlament nyelvezete között, úgy reagált, hogy az ott uralkodó stílus ma már köszönőviszonyban sincs a rendszerváltoztatás utáni időkkel. Véleménye szerint az alapvető törés 1998 után következett be, amikor az SZDSZ nem tudta elviselni, hogy vesztettek. A posztkommunista vagyon elvétele pedig még inkább megviselte a baloldali erőket.

Kövér László felidézte a Jobbik megbotránkoztató tetteit is, többek között mikor azzal a plakáttal kampányoltak, hogy „20 évért 20 év”. 

 – húzta alá, megjegyezve, hogy azt gondolta, hogy Gyurcsány Ferenc lesz az „abszolút nulla fok”, de aztán színre lépett a Tisza-vezér, és még ki tudja, van-e lejjebb.

A házelnök arra is kitért, hogy érdemi vitákat akkor láthatnánk újra, ha megszűnne az internet. „Az, amit az internet művel az emberi civilizációval, annak a súlyát fel sem tudjuk fogni, de nem teszünk ellene semmit. De nehogy késő legyen” – hangzott el.

Kövér itt azt is hozzáfűzte, hogy ez senkit nem ment fel az alól, amit tesz, de mint látszik, egy sor tényező van, ami abba az irányba sodorja a politikai kommunikációt, hogy egy politikus három szóra redukálja le a mondanivalóját – magyarázta.

Nem tudunk egyenlőségjelet tenni Brüsszel és az Unió közzé

Valamivel később arra is kitért, hogy Brüsszel és az Európai Unió közzé nem szoktunk egyenlőségjelet. „Az Unió nem a brüsszeli intézmények együttállása, hanem a tagállamok, köztük Magyarország szövetsége. Ezért meg kell próbálni megreformálni Brüsszelt. 

Kövér László egy olyan forgatókönyvet is felvázolt, mely szerint az is előremutató lehetne az EU jövőjét illetően, ha „visszabomlana” oda, ahonnan indult. „Ismét egy gazdasági közösség lenne, egy közös piac, melyben azért vagyunk benne, hogy olyan szinergiákat hozzunk létre, amelyekből előnyeink származnak” – idézte fel a közösség kezdeteit.

Ez lehetne a V4-ek és szövetségeseik szerepe

Arra a kérdésre, hogy életképes lenne-e egy közép-európai unió, azt válaszolta, hogy igen, és ennek a V4-ek adhatnák a magját. Elárulta, hogy voltak erre vonatkozó stratégiák, és 

A terv az volt, hogy Lengyelország befolyása kiterjedne a három balti országra, valamint Romániára, akikkel ők más kapcsolatban állnak a történelmükből adódóan is. A nyugat-balkáni bővítés révén a kontinens délkeleti országai is csatlakoznának, de a partnerek között említette nyugati szomszédunkat, Ausztriát is.

Kövér László arról is szólt, hogy a konzervatív Karol Nawrocki megválasztásával Lengyelországban most fordulat várható. De a közelgő cseh választások kapcsán is optimista volt. Elmondta, hogy vélhetően Andrej Babis fog nyerni, de a kormányalakítás körül még akadnak kérdések.

„Ukrajna uniós csatlakozása egy tragédia lenne”

Ukrajna gyorsított uniós csatlakozása révén leszögezte, hogy az sem Magyarországnak, sem több más közép-európai országnak nem lenne érdeke. Rámutatott, hogy 

„Ukrajna uniós tagsága gazdasági értelemben egy katasztrófa lenne, tönkre tenné Közép-Európa gazdaságát.” Itt kiemelte az agrárium és a gazdák helyzetét, akiket még hátrányosabban érintene ez a bővítés.

Kövér László arra is kitért, hogy a jelenlegi uniós tervek arról szólnak átalakítanák a közösség a belső döntési mechanizmusát, melyben úgy gondolja, hogy Ukrajna csupán bábállam lenne: tulajdonképpen államként nem is létezne, a mindenkori vezetői pedig azt tennék, amit mondanak nekik.

A házelnök gondolatmenetét azzal zárta, hogy „minden háború addig tart, amíg az nagyobb üzlet, mint az újjáépítés. Jelenleg már utóbbi felé kezd a mérleg nyelve mutatni, elég csak megnézni a kiürülő fegyverraktárakat”.

Nyitókép: Mandiner/Földházi Árpád