A béke nem vetne véget a kivándorlásnak, sőt valószínűleg még többen hagynák el Ukrajnát, különösen, ha az ország csatlakozna az EU-hoz. Ez azonban komoly problémákat okozhat az Európai Unióban és Magyarországon – mondta el lapunknak Gönczi Róbert, a Migrációkutató Intézet elemzője.
Több mint 3 éve tart az orosz-ukrán háború, és egyelőre nem látszik, mikor lesz vége. Ukrajnából rengeteg menekült érekezett az Európai Unió területére. Mit lehet tudni, mekkora lehet a kivándorlás mértéke, és mely országokba mentek a legtöbben?
A legfontosabb, hogy Ukrajna mindig is jelentős kibocsátó ország volt függetlensége elnyerése óta. A legutóbbi népszámlálási adat 2001-es, ez 42 millió fővel számolt, de már 2022 előtt tudni lehetett, hogy azóta nagy mértékben csökkent népesség. A háború eszkalációja előtt nagyjából 35 millió főre becsülték az ország lakosságát. Ebbe azonban nem számolták bele a Krím-félszigetet és a szeparatista irányítás alatt álló kelet-ukrajnai területeket. Ez közel 25 év alatt tapasztalt népességcsökkenés szinte kizárólag a kivándorlás eredménye.
Az ukrán emigránsok eloszlása a kontinensen nagyjából arányos, kivéve Németországot, Lengyelországot és Csehországot, amelyekben kiugró a számuk.
Németország egyébként is megszokott célország, míg a lengyelek és a csehek részéről erős volt a társadalom szolidaritása, és földrajzi közelségük mellett a kulturális közelség, a nyelviek hasonlósága is szerepet játszott abban, hogy sok ukrán kivándorló ezekben az országokban állapodott meg.
Mi a helyzet ezekben az említett országokban? Milyen változásokat hozott az ottani társadalmakban az ukrán bevándorlók érkezése?
Lengyelország keleti megyéibe olyan aránytalanul sok ukrán bevándorló érkezett, hogy ez súlyos társadalmi kohéziós frusztrációkat okozott. Lengyelországban drámaian megugrott a bűncselekmények száma, olyannyira, hogy egyes városokban például Rzeszów-ban létrejött egy jellemzően migrációkritikus emberekből álló társadalmi ellenállási mozgalom, amelynek köszönhetően a boltokban kötelezővé tették, hogy az ukránoknak kifelé menet meg kell mutatniuk a táskájukat.
Ez a helyzet 2022-ben a háború kitörésével megváltozott. Az európai lakosság – köztük a lengyelek – szolidaritást vállaltak az ukránokkal, hiszen Ukrajnát törvénytelenül megszállták az oroszok, történt egy bestiális, minden emberi és nemzetközi jogi normát felrúgó invázió.
Ám két év elteltével Lengyelországban és szerte Európában megjelent egy „szolidaritási fáradtság”. Mindezt jól érzékelteti, hogy a lengyel elnökválasztáson 6,34 százalékot szerzett Grzegorz Braun, aki szinte egész kampányát az ukrán bevándorlás ellenzésére építette fel. Ez egy éve elképzelhetetlen lett volna, tehát még azokban az országokban is látszik egy intenzív társadalmi fáradtság, amelyek a háború kezdetén nagyon támogatóak voltak.
Mi várható a jövőben? A béke elhozhatja a menekültek visszatérését vagy tovább folytatódik a kivándorlás?
Európának egyébként is jelentős migrációs terheléssel kell küzdenie – gondolok itt a szubszaharai térségből, a Közel-Keletről és a közép-Ázsiából érkező bevándorlókra –, és emellett szembe kellett néznie az ukrán bevándorlók milliós nagyságrendű tömegével. Ez a háborútól függetlenül is folytatódni fog – Ukrajna gazdasági helyzete katasztrofális, és ez semmiképp nem jó a lakosságnak. Akár folytatódik a háború, akár véget ér és elkezdődik az újjáépítés, ugyanolyan intenzív kivándorlásra lehet számítani, amely egyes elemzők szerint 20 millió főre, de szélsőséges esetben 15 millió főre csökkentheti le Ukrajna lakosságát.
Új migrációs válság fenyegei Európát?
A 2015-ös migrációs válság bizonyos értelemben sosem ért véget. A bevándorlás intenzitása az akkori kiugró számokhoz képest kisebb, de az akkor és azóta érkezett bevándorlók döntő többségét nem küldték vissza. Itt élnek velünk Európában, ám az integrációjuk megoldatlan, csakúgy mit azok a konfliktusok, amelyek – például gazdasági nehézségek – megakadályozzák a visszaküldésüket. Becslések szerint nagyjából 8-10 millióra tehető az említett régiókból azóta érkezettek száma.
Az ukrán kivándorlókat ebbe nem számítottuk bele, az ő számuk most legalább 5 millió, és folyamatosan növekszik – tehát jelentős visszatérés nem tapasztalható.
A cirkuláris migráció jellemző még a háború által közvetlenül nem érintett nyugat-ukrajnai régiók lakosságára is – ez azt jelenti, hogy akik elhagyták az országot, azok is csak időszakosan térnek vissza, hogy meglátogassák a családjukat, ellenőrizzék a tulajdonukat, majd visszamennek azokba a közép- és nyugat-európai országokba, ahol addig tartózkodtak. Ezekben az országokban a korábbi évtizedek migrációs folyamatainak eredményeként jelentős ukrán közösségek vannak, amelyek megkönnyítik az újonnan érkezők helyzetét, akik így otthonosan érezhetik magukat. Ugyanakkor ez megakadályozza, hogy hatékonyan tudjanak integrálódni az említett társadalmakba. Az ukránok épp ezért nem szívesen térnek vissza egy olyan országba, ahol a gazdasági problémák beláthatatlanok, a munkalehetőségek korlátozottak és a politikai környezet értelemszerűen nem ideális.
Ezt is ajánljuk a témában
A belső és a külső migráció egyaránt lendületet venne az újjáépítendő ország uniós csatlakozásával, hiszen az ukránok egy része nyugatra menne, és Ázsiából is migránsok százezrei érkezhetnének az unió területére.
Hogyan befolyásolná ezt a folyamatot Ukrajna esetleges EU-csatlakozása?
Ukrajna esetleges EU-csatlakozása biztosan erősödő migrációs nyomást okozna, hiszen jelentős munkaerő-áramlás indulna el Ukrajnából az unió többi tagállama felé. Persze az EU-ban minden friss csatlakozó esetén be lehet vezetni legfeljebb hét évre évre szóló átmeneti korlátozást a munkavállalásra és a szabad mozgásra vonatkozóan. Ezt kettő, majd három, majd újabb két év után vizsgálják felül. Magyarország esetében ez kettő, majd három évig tartott, a románok esetén pedig hét évig húzták a folyamatot. Az ukránokat is vissza lehetne tehát tartani, ám mindez nem változtat azon, hogy már most is van több mint ötmillió ukrán menekült, akik az átmeneti időszakban is tartózkodhatnak és dolgozhatnak nyugat-európai országokban. Olyan tagállamokra kell itt gondolni, amelyeknek rendkívül nagy szükségük van a magas hozzáadott értékkel bíró munkavállalókra, amelyeket Ukrajna nagy számban biztosít, ezért a csatlakozást követően valószínűleg olyan intézkedéseket hoznának, amelyek lehetővé teszik, hogy ezek az ukrán bevándorlók ott tudjanak maradni. Az Európába irányuló migráció többi kibocsátó országából jellemzően a kifejezetten alacsony hozzáadott értékkel bíró munkavállalók érkeznek, Ukrajnából viszont nagyobb arányban jönnek magasabb képzettségű emberek.
Olyat azonban egyik tagállam sem mondhat, hogy engedélyezi a korlátlan bevándorlást, de csak a felsőfokú végzettséggel rendelkezők jöhetnek. Ellenben meg lehet könnyíteni azokat a mechanizmusokat, amelyek azt segítik, hogy egy bizonyos országból – konkrétan Ukrajnából – minél gyorsabban tudjanak bevándorolni és munkát vállalni.
Ez azonban magával hozna olyanokat is, akik nem rendelkeznek magas végzettséggel, és akiknek a munkájára – különösen azokban az országokban, ahol már így is túl sok a bevándorló – nincs szükség. Ez tovább növelné a társadalmi feszültséget, főként azért, mert e bevándorlók integrációja továbbra sem megoldott.
Mit tapasztalnánk ebből Magyarországon?
Magyarországon ennek a migrációs folyamatnak közvetett hatása lenne – a bérversenyre és a nyugdíjrendszerre biztosan negatívan hatna. Az olcsó ukrán munkaerővel ugyanis a magyar munkavállalók nem tudnak versenyezni. Még azoknak a magyar állampolgároknak is veszélybe kerülne az állása, akik nem Magyarországon dolgoznak. Emellett az ukrajnai migrációnak a szociális támogatások rendszerére is súlyos hatása lenne. Szintén nagyon fontos, hogy az
Ukrajna EU-csatlakozása nagymértékben megkönnyítené az ottani szervezett bűnözés beáramlását a többi tagállam területére. Ukrajnában a szervezett bűnözői hálózatok kiterjedése rendkívül nagy. A Global Organized Crime Index legutóbbi adatai szerint Európában a szervezett bűnözésnek egyik leginkább kitett ország Ukrajna.
A vizsgált 44 európai ország közül a 39., csak pár nyugat-balkáni ország van mögöttük. Több olyan ország is megelőzi Ukrajnát a listán, akik már uniós tagjelöltek, ám épp azzal az indokkal nem vették fel őket az Európai Unióba, hogy még nem tettek eleget a szervezet bűnözői hálózatok felszámolása érdekében. Ez egy éles szembenállást mutat a korábban megfogalmazott feltételek és az aktuálpolitikai érdek között. Mindez azért nagyon fontos, mert az ukrajnai migráció nem csak munkavállalókat, hanem szervezett bűnözést is hozna magával az Európai Unióba.
Ezt is ajánljuk a témában
Az ukránok felvételével nem csak a mezőgazdaság és a munkaerőpiac kerülne veszélyben, hanem kinyitnánk az ajtót a háborúban csak erősebbé vált ukrán maffia előtt is, ami súlyos közbiztonsági problémákat eredményezne.
Ezt is ajánljuk a témában
Brüsszelben egyre sürgetik az ukrán EU-csatlakozást, nem törődve az egyes tagállamokat fenyegető veszélyekkel.
Ezt is ajánljuk a témában
Az ukránok felvételével teljesen átrendeződnének az unió erőviszonyai, és ez nagyban csökkentené Magyarország és a kisebb tagországok érdekérvényesítő képességét.
Több fontos területen lehet komoly változás.
Akármilyen ígéretek is hangzottak el a kampány során, a következő időszakban a Tisza valódi irányát az általa az Országgyűlésben elfogadott törvények fogják megmutatni.
A La Croix szerint már csak néhány vezető ellenzi Ukrajna EU-csatlakozását.
Andrij Jermak pere egészen abszurd fordulatot vett, amikor egy titkos kommunikáció részletei kiszivárogtak.
Egy biztos, Oroszországban komoly tárgyalópartnerként tekintenek a volt magyar miniszterelnökre.
Mariupol egykori védői, tisztek és sorkatonák is hazatérhettek.
A nagymacska egy embert is megsebesített.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség szerint nem történt sugárszennyezés.
