Az ukránok felvételével teljesen átrendeződnének az unió erőviszonyai, és ez nagyban csökkentené Magyarország és a kisebb tagországok érdekérvényesítő képességét.
Nem bír leállni az Európai Unió liberális politikai elitje, Ursula von der Leyen vezetésével továbbra is szeretnék elérni Ukrajna csatlakozásának felgyorsítását. Az Európai Bizottság elnöke Charles Michellel, az Európa Tanács korábbi elnökével együtt szeretné elérni, hogy még 2030 előtt (!) menjen végbe a csatlakozás.
Az ezzel járó kockázatokat és veszélyeket persze nem reklámozzák, pedig van belőlük bőven; cikksorozatunk korábbi részeiben bemutattuk, milyen hatással lenne egy gyorsított ukrán EU-csatlakozás Magyarországra nézve a mezőgazdaság, a munkaerőpiac, a biztonságpolitika, a migráció és a közbiztonság és az energetika szempontjából. De itt még nincs vége, hiszen az unió pénzügyi egyensúlyát is megborítaná ez a döntés, aminek következtében pedig a többi tagállam nagyon nagy összegeket veszítene.
Ezt is ajánljuk a témában
Az ukránok felvétele teljesen felborítaná az Európai Unió pénzügyi egyensúlyát, és Magyarország is elesne a neki járó pénzek jó részétől.
De a források ilyetén átcsoportosítása nem csak pénzügyi, hanem politikai feszültségeket is keltene a tagállamok között, és nagyban csökkentené a kisebb méretű és népességű országok – így Magyarország – érdekérvényesítő képességét.
Az EU döntéshozatali rendszerében a tagállamok lakosságszáma alapján is súlyt kapnak. Ukrajna jelenlegi nemzetközi szinten elismert területe nagyobb, mint az Európai Unió bármely tagállama, népességét tekintve pedig még a háború elől elmenekült lakosságot leszámítva is csak hét uniós ország van előtte. Ukrajna több mint 30 milliós (a háború idején elmenekültekkel együtt 40 millió) népességével automatikusan a nagyobb súlyú országok közé kerülne az Európai Parlamentben és a Tanácsban.
Ezt is ajánljuk a témában
Brüsszelben egyre sürgetik az ukrán EU-csatlakozást, nem törődve az egyes tagállamokat fenyegető veszélyekkel.
Mindez gyengítené a közepes méretű országok – köztük Magyarország – érdekérvényesítő képességét. Továbbá, Ukrajna politikai kultúrája jelenleg erősen euroatlantista, így valószínűleg gyakrabban állna szemben a magyar külpolitikai prioritásokkal.
Az Európai Unió egyik legfőbb testülete, az Európai Parlament mandátumainak elosztása az úgynevezett. „degresszív arányosság” elvén alapul, ami azt jelenti, hogy az országok népességük arányában küldhetnek képviselőket az EP-be.
A jelenleg 720 fős létszámú Európai Parlamentben az ukránok nagyjából 35-50 széket kapnának – ennél több képviselőt csak Németország (96), Franciaország (81), Olaszország (76), Spanyolország (61) és Lengyelorszád (53) küldhet az EP-be, azaz kapásból a hatodik helyre kerülnének.
Amint nyitóképünkön is látszik, ennyi képviselővel az ukrán képviselőknek nagyobb súlya lenne mint a Szuverén Nemzetek Európájánál (ESN) és nagyjából azonos súlyuk lenne mint az 53 fős frakcióval rendelkező zöldeknek. (Összehasonlításképp: Magyarország 21 képviselőt küldhet.) Ez azt jelentené, hogy vagy meg kellene emelni az EP létszámát vagy a többi ország képviselőinek számát kellene arányosan csökkenteni.
Még ennél is fontosabb, hogy az unió talán legfontosabb döntési testületében, az Európai Tanácsban, ahol a fontosabb ügyek esetében minősített többségi szavazással történik a döntéshozatal, a tagállamokat a népességük alapján súlyozzák. Épp ezért Ukrajna EU-csatlakozásával a tanácson belül belül is alaposan átrendeződnének az erőviszonyok.
A hatodik legnagyobb tagállamként Ukrajna 8-10%-os szavazati arányt jelentene a minősített többséggel meghozott tanácsi döntéshozatalban, ami nagyjából megegyezik a Lengyelek szavazatának súlyával.
A következmény: a többi tagállam szavazati aránya csökkenne – Németországé például 18,6%-ról kb. 16,9%-ra22.
További bizonytalansági faktort jelet a Magyar Külügyi Intézet tanulmánya szerint, hogy jelen pillanatban sejtésünk sincs, hogy az ukránok milyen pártok színeiben és milyen politikát képviselnének az EP-ben, mivel Ukrajnában jelenleg nincsenek igazi pártok és valódi parlamentarizmus. Nem mellékes kérdés, hogy az ukrán politikai formációk általában nem az európai kultúrában jellemző kereszténydemokrata–kontinentális, illetve klasszikus liberális–nyugati pártstruktúra alapján épülnek fel.
Ukrajnában leggyakrabban a különböző oligarchák hoztak létre pártokat saját gazdaságipolitikai érdekeik érvényesítése érdekében. Egy ilyen rendszer nem tudni, hogyan illeszkedne az uniós pártrendszerekhez, pláne, hogy több ellenzéki pártot betiltottak.
Ukrajna EU-politikájának alapvetéseit sem ismerjük: az összeurópai kérdésekben, mint a minősített többségi elv kiterjesztése, a migrációs politika, az adózás kérdése, a zöld átállás, a fiskális szigor vagy a keynesi gazdaságpolitika kérdéseiben teljesen ismeretlen az álláspontjuk.
Az európai politikában az ukránok belépésével még erősebb lenne a ruszofóbia, és ez legalábbis nagyon megnehezítené az európai-orosz kapcsolatok rendezését. Ez több okból is káros, de elsősorban biztonságpolitikai szempontból jelent veszélyeket valamint az európai gazdaság visszaesésést eredményezheti. EU-tagként Ukrajnának beleszólása lenne a szankciók kérdésébe, és ezzel olyan feszültségeket generálhat az EU-n belül, amely az unió geopolitikai érdekeit tovább gyengítené.
A tagállamok közti feszültséget tovább növelheti, hogy új tagállamként sok évtizedek óta uniós tag országnál nagyobb befolyásuk lenne a közös politikában
És akkor arról még nem is beszéltünk, hogy az ukránok egy csomó velük eddig is feszült viszonyt ápoló közép-európai országgal – köztük például a lengyelekkel, a csehekkel, a szlovákokkal, velünk és a románokkal is újabb konfliktusokba sodródhatnak, például az agrárpolitika, vagy épp a kisebbségek kérdésében, netán az emlékezetpolitika (Ukrajna második világháborús szerepe) területén. Épp ezért, amennyiben Ukrajna a közeljövőben csatlakozna, az az „európai egység” megbonlását eredményezné.
Nyitókép: Mandiner grafika
Több fontos területen lehet komoly változás.
Akármilyen ígéretek is hangzottak el a kampány során, a következő időszakban a Tisza valódi irányát az általa az Országgyűlésben elfogadott törvények fogják megmutatni.
A La Croix szerint már csak néhány vezető ellenzi Ukrajna EU-csatlakozását.
Andrij Jermak pere egészen abszurd fordulatot vett, amikor egy titkos kommunikáció részletei kiszivárogtak.
Egy biztos, Oroszországban komoly tárgyalópartnerként tekintenek a volt magyar miniszterelnökre.
Mariupol egykori védői, tisztek és sorkatonák is hazatérhettek.
A célunk világos: erősebb gazdasági együttműködés.
A civil szervezetek szerint biztosítani kell az összehangolt működést az Aktív Magyarország eredményei kapcsán.
