A parlament az Alaptörvényben és egyéb jogszabályokban is kifejezte a zéró toleranciát a drogok ellen, változtattak a gyülekezési jogon és újabb adókedvezményeket léptettek életbe a többgyermekes anyák számára.
Az idei év első felében is fontos, meghatározó törvényeket vagy jogszabálymódosításokat fogadott el a magyar Országgyűlés, amely életünk szinte minden területére kihatással van.
Orbán Viktor miniszterelnök februári évértékelő beszédében már előrebocsátott fontos változtatásokat, amelyek később törvényjavaslat formákában öltöttek testet. A miniszterelnök jelezte, hogy továbbra sem hajlandók lemondani a gyermekek védelméről ezért az Alaptörvénybe is bele akarják írni, hogy az ember nő vagy férfi. Egyben üzent a Pride szervezőinek, hogy „ne bajlódjanak az idei felvonulás előkészítésével, mert csak kidobott pénz és idő”.
Orbán Viktor az aggasztó kábítószer-helyzetre is kitért beszédében, és zéró toleranciát hirdetett a kábítószerkereskedőkkel szemben, akik ellen hajtóvadászatot ígért.
Ezt is ajánljuk a témában
A miniszterelnök tavasszal teljesen kisöpörné a Soros-hálózatot Magyarországról, nekiment a Pride-nak, az USA-ba kormánymegbízottat küld, hogy felfedje, milyen szervezkedés zajlott Magyarország ellen.
Bár a kormányfő ekkor még nem részletezte, hogy mire gondol pontosan a Pride-al kapcsolatban, de később kiderült, hogy a kormánypártok a gyülekezési törvényt akarják módosítani a gyermekek fokozottabb védelme érdekében.
A fideszes és kereszténydemokrata képviselők által benyújtott, majd a parlament által márciusban elfogadott módosítás kimondja, hogy
Magyarország területén csak olyan gyűlés tartható meg, amely tekintettel van a gyermekek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez való jogára,
ezért tilos az olyan az gyűlés, amely a gyermekek védelméről szóló törvényben meghatározott tilalmat sérti.
Áprilisban fogadta el a parlament az Alaptörvény tizenötödik módosítását, amely megerősítette, hogy az ember születési neme biológiai adottság, és az ember vagy férfi, vagy nő lehet.
Az Alaptörvényben rögzítették azt is, hogy minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. A módosítással kimondták: ez a jog – az élethez való jog kivételével – minden más alapvető jogot megelőz.
Az alkotmánymódosítás része volt annak egyértelműsítése is, hogy mindenkinek joga van a készpénzzel történő fizetéshez.
Ezzel együtt megteremtették annak lehetőségét, hogy más állam állampolgárságával is rendelkező – ide nem értve a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező államok állampolgárait – magyar állampolgár magyar állampolgársága sarkalatos törvényben meghatározottak szerint felfüggeszthető legyen. Az érintett a felfüggesztés idejére elveszíti a magyar állampolgárságát. A csoportos felfüggesztés tilos.
A módosított alaptörvény kimondta, hogy a kábítószer előállítása, használata, terjesztése és népszerűsítése egyaránt tilos.
Ezzel erősítették meg az állam elköteleződését a közbiztonság, az egészséges életmód és a társadalmi rend védelme mellett.
Április végén megszavazták az ezzel kapcsolatos törvénymódosításokat.
Megteremtették a rendőrség általi közbiztonsági őrizetbe vétel újabb esetkörét a kábítószer vagy az új pszichoaktív anyag hatása alatt állókkal szemben, ha az intézkedés az önveszélyes állapot, illetve az anyagi javakat közvetlenül fenyegető veszélyhelyzet megszüntetése érdekében szükséges.
A módosításokkal lehetővé tették az üzletbezárást a jegyző által a működéssel összefüggő bűncselekmény-elkövetés miatt közbiztonsági érdekből a kábítószerekkel és az új pszichoaktív anyagokkal kapcsolatos valamennyi releváns bűncselekmény esetén.
Kiterjesztették a kereskedői típusú kábítószer-bűncselekmények elkövetőivel szemben alkalmazható elkobzás és vagyonelkobzás hatályát, valamint szigorúbb szankciókat írtak elő a módosult tudatállapot fennállása alatt, illetve az anyagi fedezet jogellenes megteremtése érdekében elkövetett bűncselekmények elkövetésére.
A jövőben korlátlanul enyhíthetővé válik azon kábítószer-fogyasztók büntetése, akik hajlandók megnevezni a hatóság előtt a terjesztőként, illetve kereskedőként közreműködőket.
Ezt is ajánljuk a témában
Április végén az Országgyűlés szigorította a kábítószerhasználat visszaszorítására irányuló törvényeket. A jogi eszközök bővítése mellett a megelőzés, az edukáció és a társadalmi párbeszéd szerepe is kiemelkedő – ezt tükrözik az iskolai drogprevenciós programok. Riportunk.
Ugyancsak április végén döntöttek arról, hogy
Magyarország kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter indoklása szerint a Nemzetközi Büntetőbíróság pártatlanságával és politikamentességével kapcsolatban a közelmúltban „rossz, kifejezetten szomorú, aggodalomra okot adó folyamatok indultak el", és „mára világossá vált, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróságot egy politikai eszközzé silányították".
Ezt is ajánljuk a témában
Gulyás Gergely jelentette be a hírt.
Az Országgyűlés arról is döntött, hogy a közbizalom megerősítése érdekében a szigorú magyar átláthatósági normákhoz igazodó vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget írnak elő az EP-képviselők számára is.
Elfogadták azt a törvénymódosítást is, amelynek értelmében tilossá vált a tizennyolcadik életévet be nem töltött fiataloknak energiaitalt értékesíteni, illetve kiszolgálni.
Az Országgyűlés áprilisban újabb, a gyermekes anyák adóterheit csökkentő javaslatot is megszavazott. A változtatás értelmében
októbertől a háromgyermekes anyák, jövőre pedig a 30 éven aluli egygyermekesek és a 40 éven aluli kétgyermekesek kapnak szja-mentességet,
illetve adómentes lesz a gyermekgondozási díj (gyed), az örökbefogadói díj, valamint a csecsemőgondozási díj (csed) is, és ez utóbbit a gyermek három hónapos kora után munka mellett is igénybe lehet majd venni.
A parlament júniusban fogadta el a készpénzhasználat biztosítását rögzítő jogszabályváltozásokat, majd az utolsó, június 17-i ülésén elfogadta a jövő évi költségvetést. A jogszabály preambuluma szerint a 2026-os büdzsé háborúellenes költségvetés, amely a gyermekes családokat helyezi az első helyre.
A preambulum szerint a kormány Európa legnagyobb családi adócsökkentési programját hajtja végre, ezen kívül a kormány fenntartja a rezsicsökkentést és garantálja a tizenharmadik havi nyugdíj kifizetését. A minimálbér jövő év januárjától 13 százalékkal nő.
Ezt is ajánljuk a témában
Megszavazta az Országgyűlés a jövő évi költségvetést.
A kormányoldal tavasszal beterjesztette az úgynevezett átláthatósági törvényt, amely a külföldről támogatott, Magyarország szuverenitását veszélyeztető szervezetek jegyzékbe vételének lehetőségét teremtette volna meg. A tervezet jelentős vitát váltott ki, Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője pedig június végén közölte, hogy
a javaslat tárgyalását őszre halasztják,
hogy legyen idő a szakmai szervezetek javaslatainak mérlegelésére.
Nyitókép: az Országgyűlés plenáris ülése 2025 június 17-én (Fotó: MTI/Kovács Attila)
Cseh Katalin mindenről kitálalt.
Andrij Parubijt az utcán lőtték agyon, nyolc golyót kapott.
Szerintük a politika nem a parlamenten belül, hanem az utcákon folyik.
„Nem véletlenül esett a személyére a választás” – jelentette ki Horváth László.
Ha most nem állítjuk meg, a következő évtized egyik legnagyobb egészségügyi és társadalmi kihívásává válhat.
Gulyás Gergely azt is elmondta, hogy 2010-ben lett parlamenti képviselő.
A volt MNB-elnök megjegyezte, hogy „nagyon bölcs” dolog Magyar Pétertől, hogy ez irányú terveiről hallgat.
A férfi 5 évre szóló beutazási tilalmat kapott Lengyelországba és a schengeni övezet más államaiba.
