A következmények miatt meglapuló fájdalom
„Nagyon jó gyerek volt. Az egyik tanára egyszer azt mondta róla: túl jó gyerek” – idézi fel félig nevetve, félig keserűen az édesanya, akinek a fia tizenöt évesen sodródott bele a rendszeres droghasználatba. Később már terjesztéssel is foglalkozott, ezért kilenc hónapot töltött fiatalkorúak büntetés-végrehajtási intézetében.
„Az apjával a válásunkhoz kötjük a történteket” – mondja az édesanya, majd elhallgat. Mintha még mindig mérlegelné, mekkora felelősség terheli őket. „Zárkózott volt, és amikor jöttek a törések, hirtelen elkezdett kimaradni a suliból.” A fiú otthon kábán jelent meg, gyakran ingerülten, olykor agresszívan. El-elcsuklik az anya hangja a visszaemlékezés közben, ahogy megpróbálja felidézni az időszakot, amikor már nem ismert rá a saját gyermekére.
„Zárkózott voltam, aztán egyszer csak kinyíltam – veszi át a szót a fiú. – Lett vagy száz barátom. Eljártunk iszogatni, néha füveztünk…” Hangja nyugodt, tárgyilagos, mintha már eltávolodott volna a történtektől, mégis minden szava mögött ott bujkál a megbánás.
A társaság nyomása lassan üzletté változott. „Egyszer én mentem el venni szert, és kellett másoknak is. A srác így olcsóbban adta. Akkor jöttem rá, hogy ez így jó: ha én továbbadom, többet keresek.” Eleinte csak apró üzlet volt, aztán már maga is terjesztett. „Volt olyan, hogy napi száz-százötvenezer forintot kerestem. Annyi pénzem volt, hogy hetekig hotelban aludtam.”
A szülei semmit nem tudtak róla. Ahogy mesél, egyre mélyebbre merül. Az arca rezzenéstelen, de a szemében ott lapul az a fájdalom, amit nem lehet elrejteni: a bűntudat, ami nemcsak a tettek, hanem a következmények miatt is gyötri. „Egy átbulizott éjszaka után mentem haza. Tök véletlenül megállt mellettem egy rendőrautó, és volt mindenféle a táskámban – meg bennem is. Bevittek.”
Ez lett a fordulópont. Kilenc hónapot töltött javítóintézetben, majd a szabadulása után elhatározta: nem nyúl többé szerhez. „Emlékszem, amikor kijöttem, és először megöleltem anyukámat. Olyan volt, mint a filmekben” – mondja halvány mosollyal. A tekintete most is árulkodik: ez az ölelés nemcsak szeretetet jelentett, hanem egyfajta megváltást is.
Ám a javítóintézet után jött az igazi próbatétel: visszatalálni a családhoz, beilleszkedni a kortársak közé és távol maradni azoktól, akik újra lehúzhatnák. „Mindenkivel megszakítottam a kapcsolatot abból a társaságból” – meséli. Ez volt az ő védekezési mechanizmusa, hogy ne sodródjon vissza oda, ahonnan épp csak kijött.
Az anya pedig, aki végignézte fia zuhanását és lassú visszatérését, végül döntést hozott: segíteni fog másoknak. Ma fiatalokkal foglalkozó önismereti szakemberként dolgozik. „Sokat számít, hogy ott van valaki, aki segít” – mondja.
A függőség tehát nem egyszerűen egy rossz döntés következménye. Sokkal inkább tünete annak, hogy valami mélyen megbomlott: a családi háttér, a belső egyensúly vagy a társadalmi környezet.
A legnagyobb veszély ott kezdődik, amikor a szer átveszi az irányítást. Amikor már nem csupán eszköz, hanem életforma. „A függőségben nem tudsz nélküle élni” – hangzik el egy nevét elhallgató férfitól. Úgy véli,
„a személyiségfejlődés általában megreked azon a ponton, amikor elkezdjük használni a szert”.
Van azonban kiút – csak nem egyedül. „A gyógyulás közösségi folyamat, ahol a páciens a beteg, a terapeuta a kulcs” – fogalmaz. És ha van valami, ami valóban számít, az az érzelmi biztonság.
„Azok a gyerekek, akik megkapják az apától és az anyától az érzelmi biztonságot, más kaliberű felnőttek lesznek.”
Mert végül nem a tiltás, nem a rettegés és nem is a büntetés győzi le a függőséget, hanem az, ha van helyük az érzéseknek, és van valaki, aki meghallgatja őket.
Tarolnak az új pszichoaktív szerek
2021-ben 43 kábítószerrel összefüggő halálesetet regisztráltak hazánkban, míg a Belügyminisztérium adatai szerint 2022-ben 7864 kábítószerrel összefüggő bűncselekményt dokumentáltak Magyarországon. A 2024 végén publikált, Országos lakossági adatfelvétel addiktológiai problémákról című kutatás szerint 2019 és 2023 között 7,9-ről 11,1 százalékra nőtt azoknak az aránya, akik valaha fogyasztottak kábítószert. A dokumentum alapján habár a fogyasztók többsége marihuánával él, tarolnak az új pszichoaktív szerek. Az Európai Unió Kábítószer-ügynökségének (EUDA) adatai szerint csak 2022-ben 41 új pszichoaktív szer jelent meg első alkalommal az EU területén. Az ügynökség a jelentéseiben kiemeli, hogy a szintetikus opiodok (mint például a fentanil) hatalmas fenyegetést jelentenek az unió területén a túladagolás okozta halálesetek tekintetében. A The New England Journal of Medicine szaklap szerint 2016 és 2021 között 282 százalékkal emelkedett az Egyesült Államokban a fentaniltúladagolás okozta, kórházon kívüli halálesetek száma. Az Egyesült Államokban a 18 és 44 év közöttiek körében az egyik vezető halálozási ok a kábítószer-túladagolás, 2011 és 2021 között 320 ezer gyermek veszítette el az egyik szülőjét emiatt.
Nyitókép: MTI/Mihádák Zoltán