Fetrengés, obszcén táblák, kegyeletsértés – ezek voltak a hetente tüntetgető Hadházy legnagyobb melléfogásai és botrányai

Hadházy Ákos neve mostanra jóformán egyet jelent a látványos performanszokkal színezett politikai cirkusszal. Míg az ellenzéki szavazók „korrupcióellenes harcosként” ünneplik Hadházyt, valójában nem több mint egy magát függetlenként definiáló, öncélú politikai szereplő, aki rendre átlépi a józan ész, a jó ízlés és a parlamenti etikett határait. Cikkünkben összegyűjtöttük a legemlékezetesebb melléfogásait és botrányait az elmúlt évekből.

 „Fetrengés” a köztévében

Hadházy talán egyik legismertebb akciója az volt, amikor 2018 telén az MTVA Kunigunda úti székházában több ellenzéki képviselővel együtt megpróbálták beolvastatni – az ő szóhasználatukkal élve – a „rabszolgatörvény” elleni követeléseiket. Olvasóink is biztosan jól emlékeznek a képsorokra, ahogy Hadházy az élő közvetítés reményében a földön fetrengett és próbált bejutni a stúdióba. 

Persze a közmédia „elfoglalására” tett kísérlet bohózattá vált, a fetrengés, a dulakodás és a kamerákba kapaszkodás inkább paródiának hatott, mintsem politikai tiltakozásnak. Az ikonikussá vált jeleneteket még az ellenzéki térfélen is sokan kínosnak érezték.

Táblás botrány a Parlamentben

Szintén emlékezetes volt Hadházy 2019-es megmozdulása a Parlamentben, ahol „Muszáj hazudnia, mert túl sokat lopott”, valamint „Lónak a f*szát” feliratú táblákat emelt a magasba a miniszterelnöki pulpitus mögött, miközben Orbán Viktor beszélt. Először maga a miniszterelnök volt az, aki a pulpitusról az alatta álló Hadházy kezéből megpróbálta kivenni a táblákat, majd mikor ez nem sikerült neki, a többi kormánypárti politikus állt fel segíteni. 

Az akció a parlamenti közvetítésben is látható volt, sokan – legyen az kormánypárti vagy ellenzéki szavazó – ezt a pillanatot tartják a Parlament tekintélyének első mélypontjaként.

A képviselői eskü megtagadása 

Az is ismert történet, hogy a 2022-es választások után Hadházy hónapokig nem tette le a képviselői esküt, mondván, „nem kíván asszisztálni a rendszer működéséhez”. Ezalatt a mandátuma inaktív volt, nem vehetett részt az Országgyűlés munkájában. Miközben a választók megbízásából kellett volna dolgoznia, ő inkább az öncélú, személyes politikai üzeneteket helyezte előtérbe. 

Később aztán jelezte, hogy már letenné a parlamenti esküt, de nem kapott még erre időpontot, véleménye szerint azért, mert „a Fidesz mégis veszélyesnek látja az ilyen, szimbolikus kiállást”. Akkori bejegyzésében Hadházy azt írta: mivel nem tette le az esküt, így nem fér hozzá azokhoz a pénzügyi keretekhez, amelyek minden képviselőt megilletnek, 

 „Nem kell nagy összegekre gondolni (...), ha sikerül összegyűjtenem erre a nyárra legalább hatmillió forintot, akkor a stábommal gond nélkül tudjuk folytatni a népbutító propaganda elleni küzdelmet” – fogalmazott akkor.

Brüsszeli lobbizás a magyar források felfüggesztéséért

Az is jól ismert tény, hogy Hadházy Ákos rendszeresen járt Brüsszelbe, ahol – saját bevallása szerint is – azon dolgozott, hogy az EU tartsa vissza a Magyarországnak járó forrásokat. Egyik ilyen esetben például a Bloombergben követelte, hogy Brüsszel ne adjon pénzt Magyarországnak, és arra bátorította az Európai Bizottságot, 

„Az egyetlen dolog, amit Brüsszel tehet, hogy nem árt többet, azaz nem tér vissza Orbán Viktor rendszerének finanszírozásához” – mondta a lapnak 2023-ban.

Plakátrongálás

Szintén 2023-ban Hadházy egy videóban fejtette ki nemtetszését a nemzeti konzultációval szemben, miközben nekilátott egy azt népszerűsítő kormányzati plakát megrongálásának. „Megjelentek országszerte ezek az újabb gyalázatok... gyakorlatilag egy fasiszta jellegű propagandakampányt látunk az önök pénzéből” – jelentette ki akkor az országgyűlési képviselő, 

Érdekesség, hogy ezzel Hadházy lényegében a Soros-hálózathoz tartozó Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) útmutatásait követte, a szervezet ugyanis már évekkel ezelőtt közzétette azokat az iránymutatásokat, mire kell figyelnie annak, aki a polgári engedetlenségnek ezt a formáját választja.

A TASZ a honlapján ma is elérhető tájékoztatóban részletesen bemutatta, mire kell figyelniük a rongálóknak, tettük mikor számít bűncselekménynek és mire kell ügyelni, ha a polgári engedetlenségben részt vevők el akarják kerülni a pénzbírságot.

Kegyeletsértő álhír

Ismert este az is, amikor Hadházy a Facebook-oldalán osztott meg egy bejegyzést a szentendrei halottasházról – a körülmények miatt a kormányt hibáztatta, holott az intézményt a baloldali városvezetés üzemelteti. A kegyeletsértésre is alkalmas bejegyzésben Hadházy a kormány hibájaként rótta fel a helyzetet, holott a baloldal által támogatott Fülöp Zsolt volt az akkori a polgármester. Vagyis, nem a kormányhoz, hanem hozzá kellett volna fordulnia.

Hadházy álhír terjesztése több kormánypárti politikust is felháborított, aminek Facebook-oldalukon adtak hangot. Hollik István például így vélekedett: „Keresem a szalonképes szavakat arra az újabb ámokfutásra, amit tegnap óta művel Hadházy Ákos a szentendrei halottasházzal kapcsolatban, de nem nagyon találom”.

Szerinte ugyanis Hadházy összeesküvés-elméleteiben rendre a kormány a főgonosz.

Ellenzéki árulókeresés és belső bomlasztás

Az is ismert, hogy a 2022-es ellenzéki vereség után Hadházy nyíltan bírálta a teljes ellenzéki összefogást, különösen Márki-Zay Pétert, akit inkompetensnek nevezett. Emiatt saját szövetségesei közül is többen elfordultak tőle, mondván, hogy nem tud csapatban dolgozni.

A bomlasztás és a megosztottság miatt az ellenzék egyértelműen gyengült, 

Hadházy még pár évvel korábban, 2019-ben mondott le a Márky-Zay Péter-féle mozgalom, a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) alelnöki posztjáról, mondván, hogy szerinte a mozgalomnak az akkori helyzetben nem volt jó esélye céljai elérésére.

2021-ben pedig egy beszélgetésen 

Hídfoglalás – miközben a város megbénul

Mint ismert: az elmúlt időszakban Hadházy Ákos keddenként tüntetést szervezett a gyülekezési törvény módosítása ellen, melyre rendre kisereglettek a Pride mellett kardoskodók. Ezek a demonstrációk rendkívül nagy feszültséget okoztak a fővárosban, mivel jelentős lezárásokat és közlekedési korlátozásokat vontak maguk után. 

Az Erzsébet híd lezárása után nagyon gyorsan bedugultak a környező utak, de az egész Nagykörúton, a Petőfi hídon, a pesti és a budai rakpartokon is alig lehetett közlekedni a késő délutáni, esti órákban.

A politikus a döntés kapcsán úgy fogalmazott, „bevallom, még engem is meglepett kicsit, hogy ennyire félnek ezektől a demonstrációktól”. Ugyanakkor megjegyezte, hogy bár tudomásul vették hogy „hirtelen tilos lett az Erzsébet hídon tiltakozni”, de nem hagyják abba.

Nyitókép: Tordai Bence Facebook-oldala