Fegyverek, drogok, bordélyházak: Magyarország is komoly veszélybe kerülhet Ukrajna EU-csatlakozásával

Komoly kihívásokkal nézne szembe hazánk Ukrajna európai uniós csatlakozása esetén, amely nemcsak a szociális és egészségügyi rendszerünkre, hanem a biztonságunkra nézve is jelentős kockázatokat hordoz – írja a Magyar Nemzet, amely felhívja a figyelmet arra, hogy Ukrajna a bűnözés tekintetében Európában az egyik legrosszabb helyen áll.

Ukrajna hagyományosan fontos tranzitországa a heroinkereskedelemnek, emellett jelentős kannabisztermelőként is ismert. Az ország az emberkereskedelem szempontjából egyszerre számít küldő-, tranzit- és célországnak, miközben a kiberbűnözés is széles körben elterjedt – figyelmeztet cikkében a Magyar Nemzet. Emlékeztetnek: az ukrán szervezett bűnözés nem új keletű jelenség, már jóval az orosz–ukrán háború kitörése előtt jelen volt, azóta pedig csak súlyosbodott.

Keleti szomszédunk az orosz invázió előtt a Global Initiative Against Transnational Organized Crime (GITOC) bűnözési indexén a világ 193 országa közül a 34., Európában pedig a harmadik legrosszabb helyen állt. Nem meglepő tehát, hogy határokon átnyúló drog- és fegyvercsempész-hálózatát a világ egyik legerősebbjeként tartják számon.

Egy 2024-es jelentés szerint 

miközben Európa kontinentális átlaga ugyanebben az időszakban csupán 0,4 ponttal nőtt. Mint ismert, Ukrajna már a háború előtt is Kelet-Európa egyik legnagyobb kábítószer-elosztó központja volt.

Nem mellékes az sem, hogy Ukrajna a második legnagyobb illegális cigarettagyártással és -kereskedelemmel rendelkező ország a kontinensen. Ráadásul egy évvel ezelőtt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök aláírta a kannabisz orvosi célú használatát engedélyező törvényt.

A kábítószer-kereskedelem mellett az ukrán szervezett bűnözés régóta érintett a prostitúcióban is. Ukrajnát már 2012-ben „Európa legnagyobb bordélyházaként” emlegették. A háború óta megszámlálhatatlan örömlány és az őket futtató bűnbanda árasztotta el Európát, sok esetben a bűnszervezetek működését magas rangú rendőrök is segítik.

Komoly aggályokat vet fel az is, hogy mi lesz a sorsa annak a több ezer fegyvernek, amelyet a több mint három éve tartó háború során szétosztottak, majd eltűntek. Szakértők szerint

Mindezek mellett érdemes megemlíteni a kiberbűnözést is, amelyre nemrég Orbán Viktor hívta fel a figyelmet. Tájékoztatása szerint évente mintegy nyolcmilliárd forintnyi kárt okoznak a magyar családoknak az online csalók, a csalások 80 százaléka pedig ukrán hátterű.

Nyitókép: Lefoglalt illegális fegyverek (Fotó: David Inderlied / DPA / dpa Picture-Alliance)