Bűncselekmény is felmerülhet a Tisza botrányos adatbázisa kapcsán

Mint ismert: lapunk értesülései szerint Magyar Péter mozgalmának belső dokumentumai azt mutatják, hogy a párt nemcsak nyilvántartja, de osztályozza és értékeli is a hozzá csatlakozó támogatókat. 

A kiszivárgott információk alapján az érdeklődőket számozták, minősítették, valamint a párthoz való lojalitásuk vagy aktivitásuk szerint kategorizálták. A dokumentumok szerint a Tisza Párt digitális kampánya korántsem önszerveződő, ahogy azt korábban állították, hanem központilag irányított: álprofilokat használnak, és Facebook-, valamint Discord-képzéseken készítik fel a tagokat.

– hívta fel a figyelmet ifj. Lomnici Zoltán, alkotmányjogász, a Századvég Közéleti Tudásközpont tudományos igazgatója az M1 híradójában. Mint elmondta, Magyarországon négy fontos jogforrás határozza meg a személyes adatok védelmét: az Infotörvény, az Alaptörvény, az EU Alapjogi Chartája és a GDPR.

A szakértő szerint különösen az Infotörvényre kell figyelni, amely pontosan definiálja, mikor beszélhetünk beazonosítható természetes személyről, valamint azt is, mi számít személyes és különleges adatnak. A politikai hovatartozás kifejezetten utóbbi kategóriába esik, így annak gyűjtése, feldolgozása különösen szigorú szabályozás alá esik.

Emlékeztetett: a Büntető Törvénykönyv szerint a különleges adatokkal való visszaélés akár két év szabadságvesztéssel is büntethető. Hozzátette azt is, hogy az ilyen jellegű jogsértések csak tudatosan követhetők el, a támogatók kategorizálása pedig önmagában is jogsértő magatartásnak minősülhet.

Az alkotmányjogász azt is kifejtette továbbá, hogy a történtek kapcsán nemcsak büntetőjogi, hanem polgári jogi felelősség is felmerülhet: 

Ifj. Lomnici szerint az is kérdés, hogy szándékos szivárogtatásról vagy hanyagságról van-e szó, de az eset mindenképpen súlyos aggályokat vet fel a párt adatkezelési gyakorlata kapcsán.

Nyitókép: Magyar Nemzet / Havran Zoltán